A közvélemény-kutatások szerint a kormány nagyon népszerű, még akkor is, ha egyes felmérések a minimális népszerűségvesztésre, mások pedig a soha nem látott támogatottságra helyezik a hangsúlyt. Az egyes témákról készült felmérések már vegyesebb képet mutatnak. Mit is gondolunk valójában?
A kormány és Orbán Viktor népszerűsége töretlen – derül ki az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásokból, még akkor is, ha egyes kutatások a rendkívüli, egyedülálló népszerűségre, mások pedig a szükségszerű csökkenésre helyezik a hangsúlyt.
Bár a nyár eleje óta a teljes népesség körében fokozatosan csökkent a kormánykoalíció támogatottsága, az elmúlt egy hónapban alig történt változás a Fidesz-KDNP népszerűségében, és továbbra is nagyjából minden második válaszadó elégedett az Orbán-kormány eddigi munkájával. A jelenlegi, látszólagos mozdulatlanságnak azonban ellentmond, hogy a lakosság véleménye az elmúlt hetek több kormányzati döntéséről, így az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásáról és a magánnyugdíjpénztári befizetések visszatartásáról is inkább negatív – adta hírül a Medián november 25-én. A Századvég néhány nappal később azt tudatta: legfrissebb felméréséből az derült ki, hogy némileg ugyan csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága, de továbbra is "egyedülálló a rendszerváltás utáni politikatörténetben”.
És volt ilyen is: a parlamenti pártok támogatottsága az elmúlt hónapokban lényegében változatlan. Némi mozgás csak a kormánypártok népszerűségének halvány erősödésében látható – ez a Tárki november 24-én nyilvánosságra hozott közvéleménykutatásának sommája. A Foresense pedig előtte való napon azt közölte: az Orbán-kormány első félévének tevékenységét a megkérdezettek többsége pozitívan értékelte, míg 43 százalék kritikusan fogadta a kormány teljesítményét. Az eredmény illeszkedik a pártpreferencia-eredményekhez és körülhatárolja azt a nagy választói csoportot, amelyre a kormány biztosan támaszkodhat a közeljövő intézkedései során.
Nem tud olyan döntést hozni a kormány, amelytől drasztikusan csökkenne a támogatottsága – mondta a hvg.hu-nak Kiszelly Zoltán politológus, aki a közvélemény-kutatások üzenetéről és a lehetséges hangulatváltozásokról kérdeztünk. A Fidesznek a választások idején nagyjából hárommillió szavazója volt, ami később 2,8 millióra mérséklődött, de a párt törzsszavazói 2,2 millióan vannak. „Biztosan kopni fog a népszerűség, de ahogy a számok is mutatják, van puffer a pártban” - mondja, hozzátéve: az a kegyelmi állapot, amelyben a kormánypárt jelenleg van, még eltart egy jó ideig. A magyar szavazónak csiga mentalitása van, vagyis ha nem tetszik neki valami – például a nyugdíjakkal kapcsolatos döntések -, akkor behúzódik a csigaházába, ahonnan majd valamikor előjön – utóbbi persze több körülménytől is függ.
Ugyanakkor Kiszelly azt is hangsúlyozza: a Fidesz szavazói nagyon várták már kormányra pártjukat, és ezért a cselekedeteit helyeslik is, legyen az bármi. „Azt gondolják, annak nevében támogatják, hogy bár 350 forint is lehet az euró, de a hazámnak, a gyerekeimnek majd jó legyen” – fogalmaz a politológus. Szerinte az, hogy most ilyen támogatottsága van a Fidesznek, nem meglepő, és kitart még egy darabig. A kérdés inkább az, hogy az MSZP is meg tud-e erősödni a következő választásokig, visszanyerheti-e a szavazóit, vagy talál-e szövetségest, illetve olyan tematikát, melynek mentén szavazókat nyerhet. A politológus arra is felhívja a figyelmet, hogy míg a Fidesz szavazóbázisa 30-45 évesekből áll, addig a szocialisták szimpatizánsai - koruknál fogva - fogynak, s kérdés, sikerül-e felduzzasztani az egymilliós „hardcore” baloldali tábort a következő választásokig.
A pártpreferenciákkal és politikusi népszerűséggel foglalkozó rendszeres felmérések mellett vannak tematikus, egy adott aktuális témára koncentráló kutatások is. A megkérdezettek 91 százaléka hallott arról, hogy 2011-től szabadon eldönthető, szeretne-e valaki magánnyugdíj-pénztár tagja lenni, vagy visszalép az állami pillérbe – tudatta a már idézett Századvég november 23-án, néhány órával a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség közlése után, hozzátáve: a pénztártagok 51 százaléka kész megfontolni a visszalépést az állami nyugdíjrendszerbe. A Századvéget megelőző Stabilitás azonban saját felmérésükre hivatkozva azt mondta aznap reggel: az emberek 27 százaléka visszatérne az állami rendszerbe, 27 százalék biztosan maradna a magán pénztáraknák, míg 46 százalék még nem döntött. A számok nem mondanak ellent egymásnak, csak a hangsúlyok máshol vannak. (Hétfőn Orbán Viktor a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok idején, azt mondta: a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság átlagosan 100 ezer forintot vett ki az emberek zsebéből. Néhány órával korábban a Századvég Gazdaságkutató már kiadta elemzését, miszerint az átlagkeresetűek 214 ezer forintot buktak a nyugdíjpénztárakon.)
Tematikus kutatások és „udvari szállítók”, vagyis akiket a megrendelők szívesen megkeresnek, mindig is voltak, s volt hogy állami szerven belül hoztak létre döntéselőkészítő anyagokat produkáló hivatalt, melynek eredményeit független kutatásként mutatták be – mondja Kiszelly. Utóbbira példaként említi a Medgyessy-kormány alatt alapított, majd a Gyurcsány-kormány idején felszámolt STARTEK-et, a Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központját. Az állami megrendelésekre, az adófizetők pénzéből készült közvélemény-kutatásokat a kormányok időről-időre használják a közhangulat befolyásolására. Ahogy azok a pártok, civil szervezetek is, amelyeknek van pénzük ilyenek vásárlására. „A kommunikációs csata része lett a közvélemény-kutatás, ráadásul gyors és költséges műfajról beszélünk” – mondta a politológus, arra utalva, hogy sokszor egy nap alatt, kis mintán (500-1000 ember) elvégzett kutatások ezek, amelyek több millió forintba kerülnek. Ugyanakkor a hatásuk látványos.
„Individualizált társadalomban élünk, ahol nem egy közösség segíti a gondolkodásunkat, hanem az ilyen felmérések, amelyek így természetesen befolyásolják az embereket” – mondja. Ráadásul aki ilyet készített valamely közvéleménykutató céggel, az mondandóját egy tökéletesen objektívnek tűnő eredménnyel támaszthatja alá, s olyan nyilvánosságot kap a hírversenyben, amelyet reklámként megvásárolni a médiában drága lenne - és kevésbé hatékony. Ezeket a híreket ráadásul nem csak a pártokhoz közel álló médiumok, de a kereskedelmi adók is átveszik – utóbbiakat nézi a legtöbb bizonytalan szavazó.
A Stabilitás és a Századvég magán- és állami nyugdíjra vonatkozó felmérésének eltérő előjelű felméréseivel kapcsolatban Kiszelly azt mondta: a kérdésfeltevés nagyon fontos és meghatározhatja az erre adott választ is. „Így történhet, hogy ugyanakkor a témára különféle variációk születnek, hiszen a megrendelő prekoncepciói visszaköszönhetnek a kérdésekben” - hangsúlyozta. Amikor például az egészségügy reformja volt terítéken az előző kormány idején, akkor az egyes kérdőíveken inkább elvi síkra terelték a fizetéssel kapcsolatos kérdéseket, míg másutt a gyakorlati következményekkel kapcsolatosan kérdeztek. „Az Egyesült Államokban ez igazán nagyüzemben megy. Ott vannak tőkeerős civilek is, így a választók naponta kapnak különböző kutatási eredményeket, felméréseket – annak megfelelő hangsúllyal, hogy éppen ki rendelte azt meg. Ha a fegyverlobbi hoz ki valamit, abból biztosan kiderül, hogy milyen jó, hogy mindenkinek van fegyvere, míg ha az áldozatokat képviselő alapítványok megbízásából készül a felmérés, az jó eséllyel arra jut: ahol fegyver van, az biztosan el is sül majd”.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
