Az TI jelentése szerint Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka véli úgy, hogy az elmúlt három évben nőtt a korrupció az országban. Ez egész Európában a második legrosszabb arány Románia után. A magyar válaszadók a pártokat tarják a legkorruptabbnak, őket az üzleti szektor képviselői követik. A bizalom hiányát jelzi, hogy Magyarországon az üzleti szektort az európai átlagnál lényegesebben korruptabbnak ítélik meg - derült ki a TI felméréséből.

Az elmúlt évben a legtöbb kenőpénzt Magyarországon az egészségügyben fizették a megkérdezettek. Míg 2009-ben a válaszadók 18 százaléka adott kenőpénzt az egészségügyben, addig 2010-ben már 26 százalékuk. Világviszonylatban a rendőrségnek fizettek legtöbben kenőpénzt. 

Elítéljük, mégis fizetünk kenőpénzt

A TI Globális Korrupciós Barométer 2010 című jelentése szerint a magyarok több kenőpénzt fizetnek, mint három éve, ugyanakkor elítélik a jelenséget, és tízből kilenc ember jelentené is, ha korrupciós esettel találkozna.

A Transparency International Globális Korrupciós Barométere az egyetlen egész világra kiterjedő olyan közvélemény kutatás, amely a korrupcióval kapcsolatos tapasztalatokra fókuszál. A TI megbízásából készült idei korrupciós barométer 86 ország több mint 91.000 állampolgárának véleményét tükrözi.

A felmérés szerint világszerte nőtt a korrupció az utóbbi három évben. A világszerte megkérdezett több mint 91 ezer ember 56 százaléka véli úgy, hogy országa korruptabb hely, mint három éve. 

A 86 országban és államszerű területen  végzett kutatás szerint leginkább az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegekre jellemző a megvesztegetés, a gazdagabbak ritkábban élnek a korrupció eszközével. A kenőpénzfizetés leggyakrabban előforduló indoka az, hogy így lehet "elkerülni a problémákat a hatóságokkal".

Ki kell szűrni a magánbosszút

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten a Korrupcióellenes Világnap alkalmából rendezett konferencián hangsúlyozta: a magyar kormány elkötelezett abban, hogy megadja a kellő védelmet a közérdekű bejelentést tevő személyeknek. Az államtitkár hozzátette: a közérdekű bejelentések kapcsán azonban ki kell szűrni a "magánbosszú" lehetőségét. 

Rétvári Bence hangoztatta: a kormány határozott szándéka szerint a közvagyon védelme erősödik a jövőben, ennek érdekében megerősítik a közigazgatási bíróságok rendszerét, tevékenységét.  Aláhúzta: a közigazgatási bíráskodás révén a döntésekben jobban érvényesíthető lesz a közérdek védelme. 

Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: Magyarországon a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a közérdekű bejelentéssel kapcsolatban, azonban hiányzik a végrehajtási jogszabálya, és nincs megfelelő intézmény a bejelentések fogadására, illetve kivizsgálására.

Földes Ádám, a TI Magyarország jogi tanácsadója elmondta: a TI Magyarország támogatni és segíteni kívánja a közérdekű bejelentéseket, csütörtökön elindítja korrupciós jogsegély szolgáltatását. A szolgáltatás részeként elindul a TI merjtenni.hu oldala, amelyen hasznos információkat kaphatnak azok a személyek, akik egy adott területen valamilyen szervhez, vagy szervezethez kívánnak fordulni közérdekű bejelentéssel.

Somogyvári István, az Állami Számvevőszék főtitkárhelyettese, a projekt vezetője csütörtökön bejelentette: az ÁSZ elindítja a korrupciós kockázatokat felmérő programját; az úgynevezett "Integritás" projekt a hazai közszféra korrupciós kihívásait kívánja feltárni egyfajta korrupciós térkép összeállításával. Kifejtette: a mintegy 300 millió forintból megvalósuló fejlesztés során a közszféra körülbelül 4.200 költségvetési szervét kérdezik meg a területükön tapasztalható korrupciós kockázatokról, a felmérés ténylegesen jövő év februárjában indul.