Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a főváros honlapján pénteken közzétett előterjesztése a 12 egészségügyi intézmény integrációjához szükséges előzetes koncepcionális döntéseket tartalmazza. Indoklásában kifejtette, hogy több, korábban állami feladat került fővárosi önkormányzati intézményekhez, a rendszerben korábban is jelen lévő problémák nem enyhültek, hanem súlyosbodtak.

Ezek között említi a stratégia hiányát, az alulfinanszírozottságot, a növekvő hitelállományt, a nem a szükségletekhez igazodó kapacitásokat, a párhuzamosságokat és a drágán fenntartható, elöregedett ingatlanokat.

A cél az előterjesztés szövege szerint az, hogy az egészségügyi intézmények működése, hatékonysága javuljon, fejlesztésük szervezettebb legyen, de továbbra is magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtsanak. Első lépésként az intézmények gazdasági és humánerőforrásának felülvizsgálatával és integrálásával, majd a főváros új orvosszakmai koncepciójának kidolgozásával olyan fővárosi egészségügyi rendszer alakulhat ki, amely biztonságos és magas színvonalú betegellátást biztosíthat - olvasható Szentes Tamás előterjesztésében.

A főváros egészségügyi ellátórendszeréről azt írja: az önkormányzat fenntartásában jelenleg 12 egészségügyi intézmény működik, 11 kórház és a Központi Stomatológiai Intézet. A kórházak között található több olyan, amely a legmagasabb szintű ellátást képes nyújtani, illetve van szakkórház, gyermekkórház. A lakosság ellátásában a Fővárosi Önkormányzat 2010-ben 10.729 kórházi ággyal vett részt, ezzel a fekvőbeteg- ellátó kapacitással a főváros intézményei évente több mint 370 ezer esetet látnak el. A járóbeteg-szakellátást területén közel 6 millió esetet látnak el évente, fogászati alap- és speciális ellátás 2.569 órában működik.

Az egészségügyi intézmények 2010. december 31-i tartozásállománya 6,5 milliárd forint, az adósságállomány alakulása alapján a Károlyi Sándor Kórház, a Heim Pál Gyermekkórház, a Péterfy Sándor Utcai Kórház és Baleseti Központ, valamint a Központi Stomatológiai Intézet súlyos pénzügyi helyzetűnek minősíthető. A finanszírozás átfogó rendezése nélkül eladósodásuk tovább folytatódik, működésképtelenné válnak - mutat rá.

A képviselők az előterjesztéshez kapcsolódóan arról szavaznak, felkérik-e Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármestert, hogy dolgozza ki a fővárosi tulajdonú egészségügyi intézmények egységes informatikai, kontrolling-, humánpolitikai és gazdálkodási integrációja feltételeinek megvalósítási tervezetét, a kormányzati döntéstől függően.

A közgyűlés egészségpolitika bizottsága március 21-i ülésén támogatta a koncepció kidolgozását. Szentes Tamás ágazati főpolgármester-helyettes javaslatának célja a fővárosi kórházak integrációja, így nem azonos az egészségügyi intézmények "állami gondoskodás" alá vételének szándékával, amelyet Tarlós István főpolgármester és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár jelentett be még február elején. A bizottság ülésén Szentes Tamás befogadta Havas Szófia szocialista egészségpolitikus ezzel kapcsolatos módosító javaslatát, amely szerint az integrációs törekvések felülírásához "kormányzati döntés, illetve az ahhoz szükséges törvényi módosítások megszületése" is szükséges.

Tarlós István február 2-i, Szócska Miklóssal közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, egységesen "állami gondozás alá kell venni" a fővárosi kórházakat. A főpolgármester akkor azzal érvelt a kórházak állami gondoskodásba vétele mellett, hogy az egészségügy jelenlegi kettős, állami és önkormányzati finanszírozása mérhetetlenül káros. Tarlós István akkor úgy fogalmazott: azt szeretné, ha a források és a struktúra úgy koncentrálódna Budapesten, hogy javuljon az egészségügyi ellátás.

Önálló szervezetekre bíznák az iskolák gazdálkodását

A racionalizálás érdekében tizenöt önállóan működő szervezetbe tömörítené a fővárosi oktatási és nevelési intézmények gazdálkodását a városvezetés. A Csomós Miklós főpolgármester-helyettes által jegyzett határozati javaslatról várhatóan a jövő hét szerdai, rendkívüli ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

Az indoklás szerint a költséghatékonyabb működtetési formára az idei költségvetés visszafogása miatt van szükség. Az állami normatív hozzájárulás és a fenntartó támogatása ugyanis csak akkor elegendő az intézményhálózat működtetésére, ha jelentős racionalizálásra, szerkezetátalakításra kerül sor - olvasható a dokumentumban.

Az előterjesztés alapján a gazdálkodó szervezetek a jelenleginél szakszerűbben és hatékonyabban oldanák meg a költségvetési, valamint vagyongazdálkodási feladatokat. A tizenöt gazdasági szervezet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként, a hozzájuk tartozó intézmények pedig önállóan működő költségvetési szervként működhetnének.

Az önállóan működő iskolák és az önállóan működő és gazdálkodó gazdasági szervezetek között ugyanakkor nem jönne létre alá- és fölérendeltségi viszony. Az új szervezeteket a szakmai függetlenség garantálása érdekében nem a hozzájuk tartozó intézményekben helyeznék el. A javaslat értelmében az iskolától elkülönült gazdasági szervezetek 2011. július 1-jén jöhetnének létre.