A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. X. számú zagytározójának gátja 2010. október 4-én 12.25 perckor szakadt át, és az erősen lúgos víz azonnal elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely nagy részét. A példátlan katasztrófa miatt két nappal később a kormány Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron megyékre veszélyhelyzetet hirdetett, amelyet Veszprém megyére vonatkozóan ez év június végéig meghosszabbítottak. A veszélyhelyzetben a kormány központi forrásból biztosítja a védekezés és kármentesítés költségeit a vis maior alap terhére, az újjáépítés költségeit megelőlegezi, és azokat az eddigi mintegy hétmilliárd forint kiadással együtt a károkozótól jogi úton visszaköveteli. A helyreállítás-újjáépítés határideje június 30.

A környezeti károk felszámolása még hónapokig eltart, a vagyontárgyakban keletkezett kár jelentős: a három településen több mint 300 házat kell lebontani, a konyhakertekben és az ingóságokban keletkezett károkról a lakosság mintegy négyszáz kárigényét összesítették, ez meghaladja az egymilliárd forintot.

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, amelyben az összegyűlt 1 milliárd 950 millió forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordítják; a településeknek, illetve a károsultaknak 155 millió forintot már kifizettek. Az iszapkatasztrófában mindenüket elvesztő családok lakhatását és az ingóságaik pótlását a kormány biztosítja, amelyhez a karitatív szervezetek is segítséget nyújtanak.

Az otthonaikat elvesztő károsultak az állami kártérítésben megállapított kereten belül új, illetve használt lakás vásárlásáról dönthettek, a Belügyminisztérium jogi munkacsoportja október vége óta 289 támogatási szerződést kötött. Több mint százlakásos lakópark épül Kolontáron és Devecserben, a családok többsége az átadásáig albérletben él. Az átmeneti szállás költségét sem a károsultaknak kell viselniük, a karitatív szervezetek meghosszabbítják a fél évre kötött albérleti szerződéseket.

A Mal négy vezetőjét, illetve munkatársát gyanúsította meg eddig a katasztrófa ügyében eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda, a bíróság a vezetők magánvagyonát zároltatta; mindannyian szabadlábon védekezhetnek. Azt, hogy ki okozta a tíz halálos áldozatot követelő katasztrófát, majd a bíróság állapítja meg.

A Mal Zrt. tevékenységét a katasztrófa után felfüggesztették, majd az állami felügyelet vezetésével megbízott kormánybiztos irányítása alatt újraindulhatott a termelés a mintegy 6 ezer munkahelyet adó gyárban. Az állami felügyelet alatt a timföldgyár a működését biztosító környezethasználati engedélyt kapott, és bevezették a száraz technológiát is, melynek köszönhetően nem termelnek többé folyékony vörösiszapot. Több milliárd forintos beruházásokat hajtottak végre a tározótérben, a gáttesteket mozgásérzékelőkkel látták el, az átszakadt gátfalat visszaépítik, és a gyár teljes csurgalékvíz-kezelő rendszerét automatizálták.

A példátlan ipari katasztrófában a megyei védelmi bizottság mellett a katasztrófavédelem koordinálta az önkormányzatok, a rendőrség, a honvédség munkáját, a települések mentesítésében az ország több ezer önkéntese vett részt.

A vörösiszap-katasztrófa hosszú távú egészségi hatásainak vizsgálatára a kormány létrehozott egy szűrőközpontot Devecserben - az eddigi vizsgálatok nem mutatnak hosszan ható egészségi problémákat.

Az ötezer lakosú Veszprém megyei kisvárosban a bontási munkálatok befejezésével 21 utca eltűnik, a helyét tóval parkosított zöldterület veszi át. A kistérségi központtá lett Devecserben további fejlesztéseket terveznek, új postát és rendőrőrsöt építenek.

Az ajkai térségben történt tragédia rámutatott az iparbiztonság és a környezetvédelem nemzetközi fontosságára, az ipari baleset miatt a katasztrófák európai uniós kezelésében és megelőzésében is előrelépés következhet be.