Mint írták, az elmúlt években közérdekű adatok kiadása iránti pert indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság, tizenhat budapesti kerületi és tizenegy vidéki kapitányság ellen, mert azok megtagadták annak közlését, hogy 2007-ben, illetve 2008-ban mely védőket hány alkalommal rendelték ki az általuk folytatott büntetőeljárásokban. A jogerős magyar bírósági döntések majd minden esetben egyetértettek a szervezet azon álláspontjával, hogy a kirendelt védők neve, az általuk vitt ügyek száma közérdekből nyilvános adat. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság volt az egyetlen, amely jogerősen a helsinki bizottság számára kedvezőtlen döntést hozott.

A Magyar Helsinki Bizottság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely 2010 szeptemberében úgy döntött, a kért adatok nem ismerhetők meg, mert azok a kirendelt védők személyes adatai. Mivel a Legfelsőbb Bíróság döntése eltért a többi jogerős bírósági döntéstől, a szervezet arra kérte Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy indítványozzon jogegységi eljárást, aki azonban azt nem tartotta indokoltnak - áll a közleményben.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a kirendelt védők tevékenységével kapcsolatos adatok megismerhetetlensége ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében foglalt, a szabad véleményalkotáshoz és a közérdekű adatokhoz való hozzáféréshez fűződő joggal, ezért azt kérte az Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy állapítsa meg: "a Legfelsőbb Bíróság döntése egyezményellenesen korlátozza a civil szervezet alapvető jogát". A szervezet azért is fordult a strasbourgi bírósághoz, mert a Legfelsőbb Bíróság döntése hátrányos lehet a későbbi joggyakorlatra.

A közleményben emlékeztettek, a bizottság a rendőrségtől kért adatokkal azt szerette volna bizonyítani: elterjedt gyakorlat, hogy a rendőrség ugyanazon ügyvédeket választja ki a rászorult terheltek védőiként. Ez szerintük olyan összefonódáshoz vezethet egyes rendőri szervek és ügyvédek között, amely veszélyezteti a terheltek hatékony védelemhez való jogának érvényesülését - írták. A közlés szerint a civil szervezet kutatásai azt támasztják alá, hogy a kirendelt védői rendszer "rendkívül alacsony hatásfokkal működik", ugyanakkor évente több százmillió forintot költünk el rá. "A rossz működés egyik oka, hogy egyes rendőri szervek előszeretettel rendelik ki nagyobb arányban azokat az ügyvédeket, akik várhatóan nem +nehezítik meg+ a nyomozást, vagyis nem jelennek meg az egyes nyomozati cselekményeken, illetve ha mégis, általában meg sem szólalnak - fogalmaztak.

A Helsinki Bizottság által megismert adatokból kiderült, hogy több kapitányságon az ügyek több mint felében ugyanazt az ügyvédet rendelik ki, de volt olyan kapitányság is, ahol 2008-ban a kirendelések több mint 80 százalékát - évi 295 ügyet - ugyanaz a védő kapta. Az elmúlt évben a Budapesti Ügyvédi Kamara kirendelési díj jogcímén 8,8 millió forintot fizetett ki egyetlen ügyvédnek a 62 millió forintos teljes évi költségből, ami a keret 14 százalékát teszi ki, holott 587 kirendelhető védő praktizál a fővárosban, vagyis arányos kirendelés esetén egy ügyvédre a kirendelések kevesebb mint 0,2 százaléka jutna - olvasható a közleményben.