A közlemény szerint a fogyatékos emberek sokáig küzdöttek azért, hogy méltó kifejezéssel illessék őket. Az új alkotmányban most mégis úgy szerepelnek, mint "elesettek". E kategóriát ráadásul a magyar jogrend sem ismeri. A MEOSZ szeretné tudni, hogy a kormány garantálja-e a szociális biztonságukat, vagy csak törekszik erre, ahogy az alkotmányban is szerepel.

A MEOSZ nemtetszését fejezi ki a tekintetben is, hogy "az érdekegyeztetési folyamat a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel – korábban soha nem látott – mélypontra süllyedt". A fogyatékos emberekkel kapcsolatban a kormány nem alkalmazza a világban általánosan elfogadott és a hatályos magyar törvényben is megerősített "Semmit rólunk nélkülünk" elvet. Az elmúlt évben egyetlen alkalommal sem hívták össze a kormány tanácsadó testületeként megjelölt Országos Fogyatékosügyi Tanácsot – áll a közleményben.

A szövetség szerint a kormány nem konzultált a fogyatékos emberek érdekképviseleti szervezeteivel az új alkotmánynak a fogyatékos emberek jogaival kapcsolatos rendelkezéseiről, a nemzeti szociális, valamint az oktatási koncepcióról. Nem kérte ki a véleményüket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására vonatkozó koncepcióról, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról.

A MEOSZ egyetért azzal, hogy kiszűrjék a visszaéléseket, de tiltakozik az ellen, hogy – egyfajta kollektív bűnösséget sugallva – a jogosan rokkantsági nyugdíjas fogyatékos embereket a kormányzati kommunikációban negatív módon tüntessék fel, és így a társadalom ne kapjon reális képet róluk, illetve e problémáról.

A MEOSZ a levélben ismételten felajánlja segítségét a kormánynak. Az Európai Fogyatékosügyi Fórum Magyarországon tartja közgyűlését május 28-án. A 600 ezer fogyatékos ember és családjaik bíznak abban, hogy kérdéseikre addigra érdemi választ kapnak Orbán Viktortól – írták az európai esélyegyenlőségi nap (május 5.) alkalmából.