Magyarország a legrosszabb besorolást kapta a Transparency International az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.

A Transparency International (TI) csütörtökön juttatta el az MTI-hez a külföldi hivatalos személyek vesztegetését tiltó egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéséről szóló beszámolóját. A szervezet a közleményében kiemeli, hogy jelentésének magyarországi fejezetében az antikorrupciós tevékenységek összehangolását és a megelőzés fontosságát hangsúlyozza.

A jelentés három kategóriába sorolta a vizsgált országokat, mely szerint heten aktívan, kilencen mérsékelten és huszonegyen pedig - köztük Magyarország is - alig, vagy egyáltalán nem hajtották végre az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyezményében vállaltakat. Nemzetközi szinten megállapítható, hogy az idei eredmények nem hoztak javulást a tavalyi évhez képest, ami az elmúlt hét év során először fordult elő - szögezi le a TI. A kutatásban szereplő 37 ország kevesebb, mint ötödéről mondható el, hogy aktívan hajtja végre az egyezményben foglaltakat.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés említést tesz többek között a sukorói telekcsere ügyletről, az Alstom és a BKV közötti szerződés visszásságairól; hiányosságként említi meg a Magyar Telekom macedóniai és montenegrói szerződéseivel, illetve az INA horvát olajipari cég Mol általi felvásárlásával kapcsolatos vizsgálódások elhúzódását, mely utóbbiban szerepet kaphatott az OTP és a horvát Podravka is.

A jelentés szerint az itthoni jogi szabályozás általánosságban megfelelő, azonban a nemzetközi szervezet a Magyarországon működő, több mint tíz korrupcióellenes tevékenységet folytató intézmény munkájának hatékonyabb összehangolását javasolja. Hozzáteszi: az egyezmény hatékony végrehajtásához szükség van a közérdekű bejelentők védelméhez szükséges intézményi háttér biztosítására, valamint a nyomozó hatóságok szakszerű továbbképzésére is.

Az TI a jelentésében megemlíti, hogy a korrupció visszaszorítása érdekében számos intézkedés született 2010-ben, de ezek eredményei még nem láthatóak. A Központi Nyomozó Főügyészség jelentős forrást kapott erre a célra és új jogszabályok születtek a bírói rendszer átláthatóbbá tétele érdekében is. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet szerint negatívum, hogy hatályon kívül helyezték a lobbitörvényt, és gyengítették az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat.

A közlemény idézi Földes Ádámot, a TI magyarországi tagozatának vezetőjét, aki azt mondta: az egyes antikorrupciós intézkedések összehangolása és a megelőzést is érintő intézkedések nélkül a korrupció elleni harc nem tud áttörést hozni. A szervezet emlékeztet, hogy a világ leggazdagabb exportőr államait tömörítő OECD megvesztegetés elleni egyezményét 1999-ben 38 ország írta alá azért, hogy harcot indítson a hivatali személyek megvesztegetése ellen. Magyarországon az egyezmény 2000. május 31-től hatályos.