Huszonöt évvel ezelőtt helyezték ismét üzembe a második világháború idején megsérült Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. Az újjáépítés negyedszázados évfordulója alkalmából a főváros vezetése kedden emléktáblát avatott a Clark Ádám téri állomásnál, a Budapesti Városvédő Egyesület pedig kiállítást rendezett V. kerületi, Kossuth Lajos utcai központjában.
A Lánchíd budai hídfőjénél, a budai Vár tövében lévő, az Alagút melletti üvegkabinos közlekedési eszköz először 141 éve, 1870-ben indult útjára. A járatot 25 éve a BKV üzemelteti. Az állomáson elhelyezett tábla emlékeztet arra, hogy a Budavári Sikló a kontinens második siklóvasútjaként épült Széchenyi Ödön - a Lánchidat megálmodó Széchenyi István fia - kezdeményezésére; az ő nevéhez fűződik az önkéntes tűzoltóságok felállítása is.
Hutiray Gyula, a fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes beszédében azokat méltatta, akik már az 1970-es években sürgették a sikló újjáépítését, valamint azokat, akik a munkálatokban, a tervezésben és a kivitelezésben részt vettek. Kiemelte: mára a Budavári Sikló Budapest egyik jellegzetes idegenforgalmi látványosságává vált.
A Budapesti Városvédő Egyesület V. kerületi, Kossuth Lajos utca 14-16. szám alatti központjában megnyílt kiállítás felidézi a siklót megálmodó Széchenyi Ödön alakját, bemutatja az 1860-as években készült terveket és fényképeket, valamint az 1986-os újjáépítés dokumentumait, terveit, fotóit. Látható a járműről készült tömegmakett és az a bronz emlékérem is, amelyet 1986-ban az ünnepélyes átadáskor a főváros ajándékozott a résztvevőknek. Különlegességként a sikló avatási ünnepségén átvágott nemzetiszínű szalag egy darabját is kiállították.
A Budavári Sikló Európa második ilyen létesítménye volt a maga idején. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezte 1867-ben, a franciaországi Lyonban látott példa nyomán, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A jármű 75 éven át hibátlanul működött, 1873-ban egy év alatt 1,5 millió utast szállított, 1943-ban a bevétel elérte a kétmillió forintot. Időközben a siklót többször is átalakították, de a gépészeti rész érintetlen maradt 1944 végéig, amikor az ostrom idején, az év utolsó heteiben a felső állomást és a kocsit bombatalálat érte.
A még meglévő gépeket, berendezéseket 1948-49-ben elszállították, a pálya sínanyagát a romeltakarítási, vasgyűjtési mozgalom "hasznosította". Hosszú évek civil aktivitásának köszönhetően 1980-ban a főváros megbízást adott a Metróber vállalatnak arra, hogy készítsen átfogó tanulmánytervet a sikló újjáépítésére. Ez lett az alapja a további helyreállításnak. A civil mozgalomból állami, illetve fővárosi program lett, és 1986. június 4-én, éppen 25 évvel ezelőtt átadták a siklót a forgalomnak.
Ma a két kocsi - Margit és Gellért - reggeltől estig szállítja az utasokat a 95 méternyi pályán. A két kocsi inga jelleggel van összekötve: miközben az egyik kocsi felfelé indul a másik lefelé megy. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani, a jelenlegi szerkezet másodpercenként 3 méteres sebességre lett kiépítve, ezt a tempót azonban 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
