Molnár Attila természetvédelmi mérnök, a miskolci Vadaspark egykori igazgatója az MTI-nek azt mondta: erdei fülesbaglyok telepedtek meg a körzetben, de macskabagoly, sőt, talán egyéb fajta bagoly is lehet közöttük. Esténként a baglyok sajátos hanga - amely hol kiskutya ugatására, hol macska nyávogására, nyivákolására hasonlít - veri fel a környék csendjét, a fák lombjai között pedig nemcsak öles nagyságú madarak, hanem szárnyaikat próbáló fiókák is feltűnnek az éles szeműeknek, mert hogy azért nehéz felfedezni őket.

A szakember feltételezése szerint tavaly nagyobb volt a bagolyszaporulat, ezért idén új fészkelő helyeket kerestek, és behúzódtak olyan területekre, ahol biztonságban élhetnek. Ugyanakkor az is valószínű, hogy több táplálékot találnak a városon belül, mint kívül.

Valószínűleg hosszabb távra rendezkednek be a körzetben a baglyok. "Miután itt költöttek, ide kötődnek a költőpárok, akkor vélhetően itt is maradnak, és utódjaik is a környéken találnak majd helyet maguknak" - magyarázta Molnár Attila.

Egyébként egyre gyakoribb, hogy településekre költöznek be az erdei madarak, mert mind nagyobb mértékben veszítik el természetes életterüket. A bagoly főleg odúban fészkel, ám a modern erdőgazdálkodás nem hagyja, hogy megöregedjenek, odvasakká váljanak a fák, a városokban, falvakban viszont találnak magas épületet, templomtornyot, ahová le tudják rakni fészküket.

A fülesbaglyok repülés közben alig láthatók, mivel éjszakai életmódot folytatnak, azaz csak a sötétség beállta után indulnak el nesztelen szárnycsapásokkal zsákmányszerző útjukra. Kedvenceik a városokban elszaporodott rágcsálók, amelyek elpusztításával hasznot hajtanak. Nappal viszont úgyszólván mozdulatlanul pihennek.