Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, az Akcióegység Operatív Törzs egyik vezetője szerdai megbeszélésük után közölte, az akcióegység a "demokráciáért, a szociális biztonságért, az emberi és a munkavállalói jogok megőrzéséért" küzd. Úgy vélekedett, a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen akciósorozatra.

Ismertetése szerint a 9 pontos csomagban az akciócsoport követeli az igazságos és méltányos közteherviselést, a visszamenőleges hatályú törvénykezés beszüntetését, a háromoldalú társadalmi párbeszéd visszaállítását a munka világában, a szociális partnerekkel való egyeztetést a Munka törvénykönyve tervezett módosításával kapcsolatban, a korkedvezményes és korengedményes szolgálati nyugdíjak alkotmányos védelmét, méltányos átmenet biztosítását a nyugdíjrendszer változtatásával kapcsolatban, a szakszervezetekkel való egyeztetést az új életpálya modellekről, a sztrájkjog visszaállítását, és azt, hogy ne csorbuljanak a szakszervezetek jogai.

Elmondta még, hogy a D-Day elnevezéssel a szövetségesek normandiai partraszállására utalnak, arra a napra, amely végül elhozta Európába a békét. Kónya Péter közölte: az akciók határozatlan idejűek, addig folytatják, amíg el nem érik a céljaikat, és amíg nem tudják a kormányt, a döntéshozókat befolyásolni; a helyzetet folyamatosan értékelik majd, egy pont teljesülése még nem jelent győzelmet. Kiemelte, hogy a megmozdulás politikamentes, a pártokat kérik, ne is csináljanak az akcióból pártpolitikai rendezvényt.

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, az operatív törzs másik vezetője a megmozdulás-sorozatot ismertetve közölte: szeptember 29-én, délután kezdik az akciót a fővárosi Clark Ádám téren egy ülősztrájkkal, amelynek létszámtól függően több további helyszínre is lehet. Elmondta még, hogy szeptember 30-án a budapesti Kossuth téri Nagy Imre szobornál tartanak társadalmi kerekasztal-megbeszélést, ahol társadalmi, szakszervezeti vezetőkkel beszélgethetnek az érdeklődők a jelenlegi hatalommal és az általa tervezett jogszabály-módosításokkal kapcsolatos problémáikról.

Október 1-jén, délután rendeznek tiltakozó nagygyűlést a Kossuth téren, azt követően lehet csatlakozni az ülősztrájkhoz - emelte ki. Október 3-tól az ország különböző területén útszűkítéseket terveznek, ezeket határozatlan ideig fenntartják majd - mondta még. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke - aki szintén vezetője az operatív törzsnek - kifejtette: az akciósorozattal azt követelik, hogy a kormányzat állítsa vissza a szociális párbeszédet, szociális értéket. Kiemelte: a 7,5 tonna alatti teherautóval rendelkező kisvállalkozókat is várják a forgalomlassításhoz, mert őket érinti gázolaj jövedéki adójának tervezett emelése.

Kónya Péter az MTI kérdésére, miszerint hány embert tudnak majd megmozgatni, azt válaszolta: a fegyveres rendvédelmi nyugállományú kollégák adják a gerincét a megmozdulás kezdetének, de mivel a kormány döntései nemcsak őket érintik, az ülősztrájkra is több ezer ember várnak. Nagy tömegre az október 1-jei nagygyűlésen számítanak - tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy itt olyan sokan gyűlnek majd össze, amelyre - szakszervezetei kezdeményezésre - még nem volt példa Magyarországon a rendszerváltás óta.

Az MTI felvetésére elmondta azt is, hogy konföderációs szinten csupán a SZEF csatlakozott a megmozduláshoz. Szólt arról is, hogy az MSZOSZ ágazati tarszervezeteinek jelentős része, illetve más meghatározó ágazati, a valódi tagságot birtokló szakszervezetek mindegyike csatlakozott már az akciócsoporthoz. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy szolgálati nyugdíj ügyében zátonyra futottak a kormánnyal folytatott tárgyalások. Szerinte a kormányzat az "oszd meg és uralkodj" elv alapján működik, válogat, hogy mely szakszervezetekkel folytat tárgyalást. A sajtótájékoztató után mindhárman egy-egy borítékba zárták korábban elkészített írásaikat arról, hogy szerintük várhatóan milyen lépéseket tesz a kormány szeptember 29-ig; a borítékokat aznap bontják majd fel.