szerző:
Tossenberger Adél

Már nyár elején is egyértelmű volt, hogy nehéz év vár a speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskolákra. 1200 gyerek oktatása került veszélybe, amikor Budapest vezetése eldöntötte: felére csökkentik az érintett intézmények támogatását. Ez azonban nem az egyetlen probléma: augusztus 31-én a közoktatási kiegészítő normatíva is megszűnt, s bár kaptak ígéretet a hosszabbításra, a szerződések egyelőre a minisztériumnál keringenek, a tanév pedig elkezdődött.

Június végén hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek támogatásának megfelezését. A törvény szerint azok a budapesti intézmények, amelyek többek között autista, magatartási zavaros, hiperaktív, vagy testi, érzékszervi fogyatékos gyerekek felzárkóztatásával, integrálásával foglalkoznak, innentől jelentősen kevesebb anyagi segítségre számíthatnak. A főváros eddig fejenként havi negyvenezer forinttal (ez sem fedezte a költségeket, de tervezhető összeg volt) járult hozzá a gyerekek taníttatásához, a jóváhagyott intézkedés viszont átlagban mindössze 25 ezer forinttal támogatja őket.

Nem ez azonban az egyetlen probléma: az alapítványi iskolák 2006-ban kötöttek finanszírozási szerződést az akkori oktatási tárcával, amely egy jelentős közoktatási kiegészítő normatívát biztosított számukra. Ez a szerződés azonban idén augusztus 31-én lejárt, s bár a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kaptak ígéretet annak meghosszabbítására 2011. december 31-ig, a szerződéseknek egyelőre nyoma sincs, holott a tanév elkezdődött. Az érintett iskolaigazgatóktól kérdeztük meg, hogyan próbálják túlélni a sorozatos vágásokat.

A Gyermekház alapítványi iskola épülete
©

A Gyermekház alapítványi iskolának a főváros döntése évi 90 millió forintos kiesést jelent, az igazgatónő viszont azt mondja, az eddiginél kevesebb pénzből nem lehet túlélni. Havi szintre lebontva náluk a főváros döntése 8 milliós kiesést generált, ha pedig a kiegészítő közoktatási normatívát is elvonják jövőre, akkor újabb 9 millió forintos lyuk keletkezik.

„Ha tisztességesen akarunk működni, akkor ennyi pénzt nem lehet pótolni” – mondta Kunné Szörényi Katalin. „Ha ennyi pénz kiesik, kénytelenek leszünk bezárni, és fizetős iskolaként működni tovább. Ez igen abszurd lenne, mert az idejáró, nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekek szüleinek nincs pénzük” – tette hozzá az igazgatónő, aki szerint az is előfordul, hogy ha ők nem adják oda a télikabátjukat, akkor egy-egy gyerek télen is egy szál pólóban jön iskolába.

A Gyermekházba ötszáznál több sajátos nevelési igényű gyerek jár, akikre egy normál iskolában nem tudnának kellőképpen odafigyelni. Az igazgatónő szerint előfordult már, hogy egy kémiaórát követően az egyik diák alkoholt gyújtott fel az iskola területén, egy másik pedig tőből levágta egy szőke kislány copfját.

„Ezek a gyerekek nagyon kreatívak, sokszor kiugróan magas az IQ-juk, de komplex ellátásra van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek túlélni és érvényesülni.” Az igazgatónő szerint oktatási programjuk az eddigi financiális háttér mellett sikeres is volt, diákjaik 100 százalékban bent maradtak az egyetemeken, egyikük pedig nemrég Bolyai-díjat is kapott.

©

A szakemberek segítsége nélkül viszont ezek a gyerekek bűnözőkké válhatnak. Kunné Szörényi Katalin szerint ha ezek a gyerekek beszabadulnának a normál oktatási rendszerbe, ahol sem anyagi, sem személyi feltételei nincsenek a megfelelő pedagógiai munkának, abból nagyon nagy baj lenne. „Nem csak az iskoláknak és a tanároknak kéne biztonságot adni, hanem a gyerekeknek is” – tette hozzá.

Fizetések hitelből

Vannak olyan alapítványi iskolák, ahol a folyamatosan zsugorodó anyagi hátteret a pedagógusok bérének csökkentésével tervezik kompenzálni, ez azonban törvénytelen, és a működési engedélyük felfüggesztéséhez vezethet. A Gyermekház, ha hitelből is, eddig tudta fedezni a fizetéseket, és az Addetur Alapítványi Gimnázium és Szakképző Iskola sem csökkentett még fizetést; azt mondják, nagyjából még egy hónapot tudnak kiböjtölni, ennyi tartalékuk van.

Miért nem vállalja az önkormányzat?

A fővárosi közgyűlés döntése előtt 27 intézményt vizsgáltak, ahol összesen 4857 gyermek oktatása-nevelése biztosított, ebből támogatásban részesül 1121 fő, a tanulók 23 százaléka. A támogatott tanulók 20 százaléka autista, 60 százaléka magatartási és beilleszkedési, 15 százaléka tanulási zavarral küzd, 5 százaléka testi, érzékszervi fogyatékos.
Az 1121 gyermek oktatásához, neveléséhez, fejlesztéséhez minimum 6 intézményt kellene működtetni a fővárosban, ami a feladatellátás jelenlegi módjához viszonyítva aránytalanul megterhelné az önkormányzat költségvetését.
Egy intézmény létrehozása átlagosan 1,5 milliárd forintba kerülne, feltételezve, hogy részben új beruházásként, részben pedig racionalizáció folytán esetlegesen felszabadítható épületek átalakításával történne ez meg. A mintegy 9 milliárd forintos egyszeri fejlesztési ráfordítás mellett az önkormányzatra hárulna a szakmai feladatellátáson túl az intézményüzemeltetés-fenntartás tartós finanszírozása is.

Kékesné Czinder Gabriella, az intézmény igazgatója szerint a fővárosi önkormányzat eljárásában az a legfelháborítóbb, hogy bár a testi, érzékszervi fogyatékos gyerekek oktatásához, illetve fejlesztéshez kell a legtöbb tárgyi eszköz, az ő fővárosi támogatásukat vágták meg a legmarkánsabban: havi 40 ezer forintról 16 ezer forintra. Az igazgatónő ezt durva diszkriminációnak tartja, amivel Mezei Katalin, a Burattino Általános és Szakiskola igazgatója is egyetért.

©

Kékesné szerint egy mozgásában korlátozott gyereknek a kerekesszéken kívül többek között szüksége van pszichológusra, akadálymentesített környezetre, heti háromszori mozgásfejlesztésre, illetve az egyéb tanulási nehézségeinek (potenciálisan diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia) kezelésére, ez pedig nagyon költséges. Vannak olyan diákok is, akiket még pelenkázni vagy pisiltetni kell – egy ilyen gyereket pedig havi 16 ezer forintból nem lehet ellátni.

Energia intravénásan

Mezei Katalin, a Burattino alapítványi iskola igazgatója azt is nehezményezi, hogy miközben szigorú törvényekben határozzák meg a kötelezettségeiket, melyeket szigorúan ellenőriznek is, mindez nincs arányban a finanszírozással. Nem csak a fővárosi és a kiegészítő közoktatási normatíva csökken, de az állami normatíva is évről évre zsugorodik, itt az utóbbi 4-5 évben körülbelül 20 százalékos vágás történt.

A kiesett összegeket az igazgatónő szerint nem lehet pótolni, azt pedig el sem tudja képzelni, hova lehetne csökkenteni a pedagógusbéreket, amikor az óraszámok pontosan le vannak szabályozva. Mezei Katalin ugyanakkor hozzáteszi: a főváros döntése mindenhol érezteti ugyan a hatását, igazán nagy problémát mégis az olyan intézményekben okoz, ahol nagy létszámban foglalkoznak SNI-s gyerekekkel, mint például a Gyermekházban.

©

„Az ő esetükben ez valóban katasztrofális, mert ők erre alapozták az oktatást” – mondta lapunknak az igazgatónő, aki szerint ugyanakkor sokkal kétségbeejtőbb a már említett közoktatási kiegészítő normatíva körüli bizonytalanság, melynek elvonása az ő esetükben is kétmillió forintos kiesést jelentene havonta.

„Mindenki hallgat, mindenki fél, senki sem tudja, mi lesz januártól, de a havi kétmillió forintos kiesés, az maga a bezárás” – mondta a hvg.hu-nak Mezei Katalin. Ahhoz, hogy az alapítványi iskolák a fővárosi önkormányzat döntése után ne érezzék magukat még nagyobb bizonytalanságban, a szerződéseket még nyáron meg kellett volna kötni, erre azonban mindezidáig nem került sor.

A fővárosi önkormányzat döntése azért is abszurd, mert egy átfogó vizsgálat előzte meg, amely megállapította, hogy ezekre az alapítványi iskolákra szükség van, hatékonyan működnek. Ha önkormányzati szinten próbálnák megoldani ezeknek a gyerekeknek a fejlesztését, az sokkal többe kerülne. Sőt, azt is megállapították, hogy az érintett intézmények többségében jóval több sajátos nevelési igényű gyermek nevelése-oktatása folyik, mint ahány tanuló után támogatást kapnak.

Érdeklődtünk a fővárosi önkormányzatnál, volt-e olyan intézmény, amely a tanév kezdete óta jelezte, hogy az elvont pénz működési zavarokat okozott nála, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Mivel az is felmerült, hogy Budapest vezetése szeptember végén visszavonhatja, illetve módosíthatja döntését, erről is megkérdeztük az önkormányzatot, de reakció erre sem érkezett.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Nem kapták meg állami támogatásukat az alapítványi iskolák

Késik a kormány az alapítványi iskolák és óvodák normatív támogatásának kifizetésével – írta szerdai számában a Népszabadság Bak Zsófiára, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének ügyvezető elnökhelyettesére hivatkozva.

László Éva Lilla Karrier

„A kormány azt ígéri, nem bántják az iskolát.” Mi lesz az AKG-val?

A minap arról cikkeztek a lapok, hogy államosítják az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot, az iskolát működtető magánalapítvány szerepét egy non-profit kft. veszi át. Sokan kongatják a vészharangot, ám megszűnésről nincs szó, viszont tény, hogy egyelőre még az alapítvány leendő jogutódjának feladatköre sem tisztázott. A jelenlegi helyzetről Horn Györgyöt, az AKG pedagógiai vezetőjét kérdeztük.

MTI Itthon

Iskolabezárási moratóriumot hirdetne az LMP

Az LMP benyújtotta országgyűlési határozati javaslatát az iskolabezárási moratórium meghirdetésére, ebben kezdeményezik azt is, hogy a kormány hozzon létre iskolamentő alapot - közölte a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese csütörtökön Szombathelyen.

MTI Itthon

Iskolabezárások ellen tiltakozik a Jobbik

Az iskola- és az óvodabezárások megakadályozására törvénycsomagot terjeszt az Országgyűlés elé a Jobbik. A párt az önkormányzati és a közoktatási törvények módosítását kezdeményezi.

Strache-ügy: A Szabadságpárt belengette, hogy kilép a kormánykoalícióból

Strache-ügy: A Szabadságpárt belengette, hogy kilép a kormánykoalícióból

Idős, lengyel papok és nyaraló, bevándorlásellenes államférfiak a liberális maffia célkeresztjében!

Idős, lengyel papok és nyaraló, bevándorlásellenes államférfiak a liberális maffia célkeresztjében!

Kurz: A Strache-videónak büntetőjogi következményei is lehetnek

Kurz: A Strache-videónak büntetőjogi következményei is lehetnek

Megvizsgáltuk, bedöntené-e Budapest teljes baleseti ellátását egy súlyos tömegbaleset

Megvizsgáltuk, bedöntené-e Budapest teljes baleseti ellátását egy súlyos tömegbaleset

Strache-botrány: Orbán új szövetségesein ott a hazaárulás bélyege

Strache-botrány: Orbán új szövetségesein ott a hazaárulás bélyege

Már szeptemberben választás lehet Ausztriában

Már szeptemberben választás lehet Ausztriában