A Magán, illetve Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégium Egyesülete közleményében arra kérte a döntéshozókat, hogy a tervezett új felsőoktatási törvény a minőségi követelményeket, működési lehetőségeket, a felvételi eljárást, a finanszírozást és az akkreditációt tekintve továbbra is az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve alapján kezelje az állami, az egyházi és a magán, illetve alapítványi felsőoktatási intézményeket.

Káros a verseny lehetőségének a megszüntetése

Elvárásaik között fogalmazták meg, hogy a képzési szerkezet beszűkítésével ne korlátozzák intézményeik fejlődési lehetőségeit, "ne tegyék tönkre eddig elért eredményeiket", nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolataikat, ne kényszerítsék őket teljesen indokolatlanul a saját erőforrásaikból létrehozott és fenntartott infrastruktúra és munkahelyek leépítésére.

"Ne kényszerítsék az intézményeket olyan szükségtelen és irracionális szervezeti változtatásokra (kari tagozódás), amelyek a minőségi felsőoktatás megteremtéséhez semmilyen szempontból nem járulnak hozzá, ugyanakkor nemcsak a magán vagy az egyházi intézmények fenntartói számára, hanem a magyar állam számára is felesleges többletkiadással járhatnak" - írták. Hozzátették, hogy károsnak tartják a magyar felsőoktatás minőségének fejlődése és nemzetközi versenyképessége szempontjából az állam által fenntartott intézményrendszer belső szervezeti mobilitásának megtiltását, a verseny lehetőségének megszüntetését.

Az új felsőoktatási törvény tervezete október 18-án jelent meg a kormany.hu portálon, és október 23-ig várták a véleményeket.

Eközben átadta a nemzeti köznevelési törvény koncepciójához tett javaslatait az oktatásért felelős államtitkárság képviselőjének az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón részt vett további három szakmai szervezet, illetve szakszervezet is.

Javaslatok a köznevelési törvényhez

Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnökhelyettese hangsúlyozta: akár az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz is fordulnak annak érdekében, hogy "a XXI. században, 2011-ben Magyarországon az európai modellekkel, mintákkal, irányokkal szembemenő, a jövő sorsát meghatározó törvényt ne lehessen elfogadni".

Annak a véleményének adott hangot, hogy "a törvénytervezetet ebben a formában nem lehet módosítgatni, azt vissza kell vonni, és (...) időt kell adni a valódi egyeztetésre, a valódi szakmai párbeszédre, amelyben mindenki részt tud venni". Azt mondta, "határozott kívánságuk", hogy Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár még a nap folyamán adjon ki egy nyilatkozatot, hogy "teljes tévedés az a sajtóhír, miszerint ma a kormány elé került a tervezet, és (...) a társadalmi egyeztetés, ahogy egy demokráciában elvárható, folytatódik."

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke felhívta a figyelmet arra: a héten levélben kérik az országgyűlési képviselőktől, hogy függesszék fel a törvény kodifikálását, halasszák el márciusra, nyissák meg a szakmai vitát, mert "semmi sem sürget".

A sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormányhivatalok hajtják majd végre a pedagógusok elbocsátását, ez véleménye szerint "tízezres nagyságrendű" lesz, és "több száz, talán ezer" iskolát zárnak be a központosítás következményeként. Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke kiemelte: az oktatáspolitikának tudományosan megalapozottnak kell lennie, a stratégiai célok meghatározását tudományos elemzéseknek kell megelőzniük, a pedagógusokat pedig érdekeltté kell tenni a változásokban.

Rámutatott: a mostani köznevelési törvénytervezetnek nincsenek megalapozó elemzései, háttérkutatásai, hatástanulmányai, "vagy ha vannak, ezek nem ismertek előttünk." Állásfoglalásuk szerint a kodifikált szövegből "ideológiailag determinált, erőteljesen centralizált és uniformizált", szigorú alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló köznevelési intézményrendszer képe rajzolódik ki. A tervezett intézkedések következtében véleménye szerint társadalmi szakadék alakulhat ki, ami nem szolgálja a nemzet felemelkedését, a gazdaság versenyképességének javítását.

Jásper András, a Közoktatás-politikai Tanács diákoldalának vezetője egyebek mellett szólt arról: a jogszabálytervezet alapján nincs biztosíték arra, hogy a továbbiakban ingyenes lesz az érettségi. Meggyőződése - mondta -, hogy a diák-önkormányzati hatáskörök szűkítésétől nem javul az oktatás színvonala.