Jövő csütörtökön az Országgyűlés fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottsága elé citálják Illés Zoltánt – erősítette meg a hvg.hu információját Jávor Benedek, a testület LMP-s elnöke. A bizottság azért tartja fontosnak a környezetvédelmi államtitkár meghallgatását, hogy megtudja: szakmailag mi indokolja azt a törvénymódosítást, melynek értelmében a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium irányítása alá kerülne a tucatnyi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, a vízüggyel kapcsolatos törvény- és rendeletalkotás, a szakmai irányítás pedig a vidékfejlesztési tárcánál maradna.

Ahogy arról csütörtökön beszámoltunk, a tervezett lépés valósággal sokkolta a szakmát: a Magyar Mérnöki Kamara állásfoglalásban ítélte el a döntést, a legnagyobb vízügyi szakmai szervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság nyílt levélben könyörgött a parlamenti képviselőknek, nehogy megszavazzák a törvénymódosítást, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet is élesen ellenez.

Lényegében nincs olyan vízügyi szakember az országban, aki helyesli a vízügyek „kettéhasítását”, de olyan se nagyon, aki érti, szakmailag mi indokolná ezt az átszervezést, vagy tudná, mi állhat a háttérben. Így hát maradnak a találgatások. Az egyik verzió szerint a belügy így akar pluszpénzhez jutni, hiszen ha a vízügyi igazgatóságokat megszerezve az árvíz- és belvízvédelemre fordított költségvetési források is a tárcánál csapódnának le, az több tízmilliárd forintnyi plusz bevételt jelentene Pintér Sándornak. Lapunk úgy tudja, az, hogy az igazgatóságok kerüljenek át a BM-hez, kifejezetten Orbán Viktor kérése volt, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár csak teljesítette a parancsot, amikor helyeselt.

Vannak, akik üzleti körök harcát sejtik a háttérben, de ez is csak merő találgatás. Eszerint nagyon nem mindegy, hogy a vízügyi intézkedések, beruházások, megrendelések mely üzleti csoport malmára hajtják a vizet, a Pintér Sándorhoz vagy a Simicska Lajoshoz köthető körökhöz; míg előbbi a Vidékfejlesztési Minisztérium, utóbbi a belügy háza táján bukkanhat fel.

Az mindenesetre tény, a törvénymódosítást (egy közigazgatási salátatörvénybe rejtve) sürgőséggel úgy nyomta a parlament elé a kormány, hogy előtte egyáltalán nem egyeztetett a szakmával (beleértve az érintett igazgatóságokat sem), mindössze a szakszervezetet tájékoztatta a lépésről.

A vízügyi szakma most már csak abban bízhat, hogy a törvénymódosítás ellen – az ellenzéki képviselők mellett – az egyik kormánypárti képviselő is benyújt egy módosító javaslatot, felröppent ugyanis, hogy Nagy Andor KDNP-s képviselő készül valami ilyesmire. (A képviselőt sem csütörtökön, sem péntek délelőtt nem sikerült elérnünk.) A végszavazás a jövő hét utáni hétre várható, ennyi idejük van a vízügyeseknek, hogy segélykiáltásukat a kormánypártiak meghallgassák.

Ha megvalósul a kormányzati akarat, akkor annak a szakemberek szerint súlyos következménye lenne. Azzal ugyanis, hogy kettéhasítják a vízügyet, a szakma egyöntetű véleménye szerint természeti katasztrófa (árvíz, belvíz) esetén ellehetetlenülhet a kármentés, de az egész vízügyi ágazat is.