szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Iratismertetéssel és tanúkihallgatásokkal folytatódott szerdán a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társainak büntetőpere a Fővárosi Bíróságon. A tárgyaláson Kalmár András volt szocialista országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy néhány nappal az egészségügyi tárgyú törvények végszavazása előtt - számára egyértelműen azzal összefüggésben - Molotov-koktélt dobtak rácalmási házára.

Kalmár András volt szocialista képviselő a Budaházy-peren azt mondta: 2008. február 8-án éjszaka dobhattak legalább két Molotov-koktélt a házukra, az egyik üveg eltalálta a spalettát, de az nem gyulladt meg, a törmelékekre a gázóra közelében talált rá már a reggeli órákban.

Kalmár szerint egyértelmű volt, hogy a döntéseiket akarták befolyásolni. Azt mondta, nem gondolja, hogy személyes ellenszenv állhat a történtek mögött. Húsz évet dolgozott a politikában, és hasonló - megfogalmazása szerint - fizikai erőszakot sosem tapasztalt. Kitért rá, hogy a vádbeli esetet megelőző fél évben kapott ugyan két, feladó nélküli borítékot, amelyben fehér por volt, és bele volt írva, hogy "antrax", de ezeket az eseteket nem kötötte össze az egészségügyi tárgyú törvényekkel. A volt szocialista politikus beszámolója szerint a Molotov-koktélt a végszavazás előtti pénteken kapta, míg a másik két esetet nem tudja ilyen időponthoz kötni.

Budaházy a tárgyaláson többek közt azt firtatta, hogy miért nem lát összefüggést a politikus az esetek között, amikor az egészségügyi tárgyú törvény elfogadását hosszú időszak előzte meg, a köztársasági elnök is visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra, és csak 2008 februárjában fogadták el. Bírói kérdésre Kalmár András arról is beszélt, hogy több más szocialista politikus elleni támadásról is hallott, és azok szerinte területileg koncentráltak voltak. A tanúvallomásra reagálva a vádlottak közül többen arról kérdezték, hogy mennyire köztudomású, hol lakik a politikus, és kell-e helyismeret éjszakai órákban azonosítani a házát. Azzal érveltek, hogy egyiküknek sincs ott helyismerete. Kalmár András - miután a bíró felolvasta az ebben a vádpontban érintett vádlottak nevét - azt mondta: Budaházy György kivételével a vádlottak nevét nem is hallotta.

Zárt ajtók mögött folytatják

A per a délutáni órákban zárt ajtók mögött történő tanúkihallgatással folytatódik, és várhatóan a következő két tárgyalást is zárt ajtók mögött tartják. Az ügyészség szerint Budaházy 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia Mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szervekre nyomást gyakoroljon, az akkori szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket. A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak.

A vádlottak egyes esetekben inkább személyes ellenszenv okán választottak célpontokat, mint például a Vörös Csepel elnevezésű szórakozóhely, melegek által látogatott helyek, egy jegyiroda esetében, vagy éppen Csintalan Sándor egykori szocialista politikusnak, a HírTV műsorvezetőjének "megleckéztetése" esetében. A vádpontok között szerepel puszta pénzszerzés céljából elkövetett bűncselekmény is, egy pénzkiadó automata felrobbantása.
A vádlottak az eljárás során jobbára tagadták a bűncselekmények elkövetését.

A per szerdai tárgyalásán a hallgatóság soraiban megjelent az a joghallgató egyetemista is, akit azzal vádol az ügyészség, hogy külföldön elkövetett iskolai mészárlások nyomán arra készült, hogy embereket lő le az egyetemen vagy egy bevásárlóközpontban; minden, szerinte elvesztegetett életévéért egyet. A fiatalembert másfél hete helyezték szabadlábra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!