Cséfalvay szerint a várhatóan december 22-én Varsóban aláírt deklarációval lezárják a szabadalmi csomagot, amelyben mindössze egyetlen kérdés nem eldöntött, az, hogy hol legyen az új szabadalmi rendszer központja. Sajtóértesülések szerint az Európai Szabadalmi Hivatalnak helyet adó München mellett Párizs és London küzd ennek megszerzéséért.

A szabadalmi bírák képzésének azonban Budapest adhat helyet, mivel Magyarország soros elnökként komoly szerepet vállalt a csomag létrejöttében, ugyanis a magyar EU-elnökség alatt lett vége egy sok évtizedes vitának az egységes európai szabadalmi rendszer részleteiről, júniusban pedig sikerült általános megközelítést elérnie az uniós versenyképességi minisztereknek. A huszonöt tagállam részvételével kialkudott megállapodásban a spanyolok és az olaszok nyelvi okokra hivatkozva nem vesznek részt, ám mind a létrejövő rendszer eljárásrendjéről, mind a legkritikusabb nyelvi rezsimről a magyar elnökség alatt született megállapodás, a soron következő lengyel elnökségre pedig már csak a szabadalmi bíráskodásról szóló megállapodások maradtak.

Cséfalvay Zoltán

Horváth Szabolcs

A bíróképzés komoly gazdaságpolitikai presztizzsel is jár, valamint jelentős tudást és szakértelmet vonz, ezzel pedig az Európai Innovációs és Technológiai Intézet után egy második EU-ügynökség is Budapestre települne. A gyakorlatban ez 100-200 szabadalmi bíró speciális képzését, továbbképzését és az ő döntéseiket segítő szakértők oktatását jelentené a magyar fővárosban. 

A szabadalmi feljebbviteli bíróságnak az Európai Bíróságnak is helyet adó Luxemburg lehet a helyszíne, emellett Ljubljana és Lisszabon szabadalmi vitarendezési és vitaközvetítési központokat állíthat fel.

Az új közös szabadalmi rendszer az Európai Unió szerint nem csak olcsóbb, de hatékonyabb szabadalomvédelmet is ígér a feltalálóknak, kutatóknak. A rendszer a tervek szerint 2014-től léphet működésbe, felállításához pedig kezdetben a résztvevő tagállamok biztosítanak pénzt, néhány év után viszont a bíróságokkal együtt pénzügyileg önállóvá kellene, hogy váljon.

A döntés azonban akkor tekinthető csak véglegesnek, ha a legutolsó vitatott kérdésben, a rendszer központjának ügyében is dűlőre jutnak a tagállamok. A megállapodás szerint az új rezsim azután lép életbe, hogy legalább a résztvevő államok fele ratifikálja azt nemzeti jogrendjében.