Tetszett a cikk?

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója egyetért a Fidesz javaslatával, hogy a közjogi kritériumoknak megfelelően történjen az új egyházügyi törvény bevezetése.

A kisebbik kormánypárt sajtóirodája pénteken közölte: a KDNP frakció által benyújtott egyházügyi törvénytervezet hosszas társadalmi egyeztetés után, az alkotmányossági szabályoknak megfelelően készült. Kifogás tehát nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásjogi szempontból lehet - írták, hozzátéve: a KDNP frakció reméli, hogy 2012. január elsejével életbe léphet a jogszabály.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetője pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik az elfogadott egyházügyi törvényt. A lépést jogtechnikai megfontolásokkal indokolta, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között. A politikus azt mondta, hétfőn "megtalálják" a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály "tartalmi struktúráján" nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszűnő egyházak jogi státuszt.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás előtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

Lázár János és Semjén Zsolt a Parlamentben
©

A jogszabállyal az Országgyűlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselők jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.

Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az Országgyűlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hőhullám is segítheti az ausztrál bozóttüzek terjedését

Hőhullám is segítheti az ausztrál bozóttüzek terjedését

Különleges mozgású, rejtélyes hatbolygós rendszert fedeztek fel a csillagászok

Különleges mozgású, rejtélyes hatbolygós rendszert fedeztek fel a csillagászok

Fordulópont: 2020-ban már több energiát nyertünk megújulókból az EU-ban, mint fosszilis energiahordozókból

Fordulópont: 2020-ban már több energiát nyertünk megújulókból az EU-ban, mint fosszilis energiahordozókból