A vita során a jobbikos Zagyva György Gyula azt kérdezte, "hova tűnt Damon Hill, hol van Lázár János?". A Fidesz-frakció vezetője nyújtotta be ugyanis a javaslatot. 

Zagyva szerint sokkal jobban jártak volna a KDNP-sek, ha nem adják az indítványhoz a nevüket. "Borzalmas, bizonyos szempontokból sötétebb, mint az előző javaslat" - summázta, és kifogásolta a százéves nemzetközi működési gyakorlatot, amely az egyik kritérium. Szerinte ez olyan "gumi megfogalmazás", ami bármilyen irányba elmozdulhat, és nem 361, hanem akár 500 egyház is lehet.

A Magyarországi Krisnatudatú Hívők Közösségét 1966-ban alapították, de ők egy hindu leágazásnak mondják magukat azzal, hogy van egy külön szervezetük - vetett fel egy példát, hozzátéve: biztos benne, hogy mégis megkapják az egyházi státuszt. Ezt nem gondolták végig - jegyezte meg. 

Önök nem tudnak különbséget tenni egy 50 fős buddhista közösség, és egy "autószerelő szélhámos egyház között" - mondta. "A mai világban nem lehet elvárni, hogy százezrek járjanak vallási rendezvényekre, meg templomba, (...) a katolikus templomok is konganak egyébként. Öt-tíz év múlva már nem lesz szükség KDNP-re, önöknek ez a pár év már a hattyúdala" - hangoztatta a kisebbik kormánypárthoz fordulva.

Túry Gergely

Varga József fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy miután sokan érdeklődtek Lázár János hogyléte felől, ezért mindenkit megnyugtat, hogy a frakcióvezető "jó egészségi állapotnak örvend és számomra sajnálatos módon még mindig 190 centiméter magas".

A képviselő a törvényre áttérve kijelentette, hogy a jogszabállyal a "businessegyházak" korszaka remélhetőleg lezárul. Ehhez azt tette hozzá, hogy az egyházak köre viszont még nincs lezárva, abba felvételt lehet kérni. Véleménye szerint a népi kezdeményezéshez szükséges ezer fő megfelelő garanciát ad arra, hogy a szándék komolyságát igazolja - jelentette ki. Hozzátette, hogy az állam viszont saját belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának feltételeit. Szavai szerint a közösségek vallásgyakorlati joga akkor is sértetlen marad, ha nem nyerik el az egyházi jogállást.

Hoppál Péter, a Fidesz képviselője azt mondta, hogy míg a tavaszi ülésszakon a szocialisták az egyházi státusz bíróság általi megadását kifogásolták, most az a problémájuk, hogy ez a jogosítvány az Országgyűléshez kerül. Elmondta azt is: azért van szükség százéves nemzetközi múltra az egyházként történő elismeréshez, mert szerinte ekkor még más erkölcsi világ uralkodott, amikor senki sem a pénzügyi számítások alapján akart egyházzá válni. 

Fontosnak tartotta, hogy a javaslat rögzíti a megszűnés okait is, például, ha az alaptörvénybe ütközően működik egy egyház. A politikus szerint egy tisztességes törvény van az Országgyűlés előtt, amely mindenképpen előrelépés a jelenlegi viszonyokhoz képest. Frakciótársa, Kővári János szerint objektív kritériumok alapján kell meghatározni az egyházi tevékenységet. Hozzátette: már hetvenkét kérelem van a Ház előtt, és bízik abban, hogy az azt megérdemlő közösségeknek visszaadja az egyházi státuszt az Országgyűlés.

A kereszténydemokrata Varga László, előterjesztői válaszában hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság a korábban beterjesztett törvényjavaslat mellékletét nem kérdőjelezte meg, csupán elfogadásának eljárását. A képviselő a közösség fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta: sem a bíróság, sem az Országgyűlés nem szólhat bele teológiai kérdésekbe. 

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta azzal a kitétellel, hogy módosító javaslatok beadására csütörtök 19 óráig van lehetőség. Lezsák Sándor a csütörtöki ülésnapot ugyancsak lezárta, legközelebb pénteken 10 órakor ül össze ismét a Ház.