Tüntetnek a keresztény evangéliumi egyházak pénteken délelőtt 10 órátóé a Kossuth téren, miközben a képviselők az új egyházügyi törvényről zárószavaznak.

"A lelkiismeret és a vallásszabadság az emberi jogok között kiemelkedő helyet foglal el és célja, hogy minden ember számára biztosítsa legszentebb belső meggyőződésének, világnézetének szabad követését. A vallásszabadság, mint alapvető emberi jog, nem az állam vagy a törvényhozás adománya, hanem minden embert méltóságánál fogva megillet. Ez a szabadságjog magába foglalja a személyes hiten túl, a közösségi vallásgyakorlatot, a felekezet szabad megválasztásának és adott esetben megváltoztatásának jogát, megújulási és új vallási irányzatok létrehozását" - közölte a tüntetést szervező evangéliumi egyházak nevében Görbicz Tamás és Takács Ferenc lelkész.
 
Az új alkotmány egyik első sarkalatos törvényét azonban, amely a közlemény szerint a "jogalkotás elemi szabályait is nélkülözte", számos bel - és külföldi kritika ellenére csak azután vonták vissza, miután az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenségét kimondta. "Mindezek ellenére a törvényalkotók e percekben is olyan szöveg felett vitatkoznak, amely nem változtat a korábbi rossz szemléleten, és nem a vallás szabad gyakorlásának a kereteiről szól, hanem adminisztratív eszközökkel, durván beleavatkozik a felekezetek életébe" - írják.

"Önkényesen kiemel bizonyos vallási szervezeteket, míg másokat jogorvoslati lehetőség nélkül megfoszt korábban, jóhiszeműen gyakorolt jogaiktól. Politikai alku tárgyává teszi az elismert jogi státuszt, míg a többi közösség számára olyan jogi keretet kínál, amely nem biztosítja vallási és szervezeti autonómiájukat sem. Homályos szabályokhoz köti az elismertetési eljárást" - részletezik a szervezők, hozzátéve: nincs ma Magyarországon olyan elsődlegesen vallási tevékenységet végző egyesület, amely - a törvénytervezet 14. paragrafusa szerinti - százéves nemzetközi tevékenységet tudna felmutatni. "Vagy a száz évnél régebben világegyházként számon tartott metodista, adventista vagy pünkösdista stb. irányzatok közül mely magyarországi szervezeteket kíván az Országgyűlés legitimizálni?" - teszik fel a kérdést. 

A Parlament előtti demonstrációval arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy az állam "ne avatkozzon bele olyan kérdésekbe, amelyekben nincs kompetenciája". "Tisztelje a polgárai jogait, vegye figyelembe az érintettek javaslatait, valamint az emberi jogok felett őrködő
hazai és nemzetközi szervezetek ajánlásait és figyelmeztetéseit. A mi hitünk is éppen olyan értékes és tiszteletre méltó, mint bárki másé" - teszik hozzá.

A demonstráció Facebook eseményoldalát itt találja. 

Az Országgyűlés szerdai, egynapos ülésén tárgyalta meg a jövőre hatályba lépő, új egyházügyi törvény napokban benyújtott átiratát. A parlament a házszabálytól eltéréssel még az idén elfogadhatja a kormánypárti képviselők javaslatát, hasonlóan az új jegybanktörvényhez, illetve a január 1-jén életbe lépő alaptörvényhez fűzött átmeneti rendelkezésekhez.