Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Az országgyűlési képviselőknek, ügyészeknek, bíróknak kijáró mentelmi jogot szeretne a bírósági végrehajtóknak Radics Csaba, a szakma egyik képviselője. Talán nem mellékes körülmény, hogy hivatali visszaélés gyanúja miatt vádat emeltek ellene. Hack Péter büntetőjogász szerint viszont a mentelmi jogot élvezők körét inkább szűkíteni kellene, mint tágítani.
Mentelmi jog illeti meg Magyarországon az országgyűlési képviselőket, az alkotmánybírákat, az ombudsmanokat, a bírókat és az ügyészeket. Radics Csaba bírósági végrehajtó úgy érzi, hogy ez a mentesség neki és kollégáinak is kijárna. Mindezt a végrehajtó a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) tavaly szeptember végén benyújtott, a devizahitelesek megsegítésről és a végrehajtási eljárások gyorsításának és hatékonyabbá tételéről szóló javaslatában írta.
Bizonytalanság ellen
A dokumentum szerint Radics Csaba jónak tartaná a bírósági kontroll mellett megtartott hatósági árverést, azzal, hogy az adós ingatlanának értékesítésével egyidejűleg törlődjön a pénzintézettel szemben fennálló adóssága. Továbbá azt javasolja, hogy gyorsítsák a végrehajtási eljárást – többek között – az e-ügyintézés kibővítésével és fejlesztésével. Radics Csaba mindezek mellett azt kéri, hogy a mentelmi jogot terjesszék ki a bírósági végrehajtókra. Mégpedig azért, hogy az alaptalanul kezdeményezett büntetőeljárásokkal senki se késleltethesse a végrehajtásokat.
Amennyiben ugyanis az ügyészség elkezd nyomozni egy végrehajtóval szemben, akkor az „elbizonytalanodik és érdemi cselekményt az ügyben nem mer foganatosítani, inkább pihenteti az aktát” – írta Radics Csaba. Ez elkerülhető lenne a büntetőeljárások indítása vagy a büntetőjogi kényszerintézkedések alóli kibúvással. A mentelmi jog felfüggesztéséről pedig – az elképzelés szerint – a végrehajtó székhelye szerint illetékes megyei bíróság és/vagy a kamara elnökének egyetértésével a KIM dönthetne.
A végrehajtó a minisztériumnak beadott javaslatában kimondottan az ügyészségi nyomozóhivatalnál tett feljelentést hozza fel, ami alapján aztán hivatali visszaélés miatt indulhat nyomozás. Ez azért érdekes, mert a végrehajtóval szemben éppen egy ilyen bűncselekmény gyanúja miatt vizsgálódik a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ). A hatóság a Fővárosi Főügyészséghez tartozik, melynek szóvivője, Skoda Gabriella a hvg.hu-t arról tájékoztatta, hogy a végrehajtóval szemben a nyomozó ügyészség hivatali visszaélés miatt idén február 20-án emelt vádat. A vádlott 2010. június 3-án a XIV. kerületben a végrehajtási költségek fedezésére lefoglalt egy Mercedes típusú autót, de erre nem lett volna lehetősége – írta a szóvivő. A BNYÜ nyomozást folytatott a férfi ellen egy másik ügyben, de a vádemelésről még nem döntöttek.
A KIM nem válaszolt
Az ügyészek mentelmi jogának a felfüggesztéséről a főügyészség szóvivője elmondta még azt, hogy a nyomozó hatóság határozata alapján, amely a vádhatóság képviselői vonatkozásában csak a Központi Nyomozó Főügyészség lehet, a legfőbb ügyész dönt. Így történt a vesztegetés és hivatali visszaélés miatt jogerősen hat év börtönbüntetésre elítélt ügyész, Varga Gergely esetében is. Skoda Gabriella megjegyezte, az ügyészség első számú vezetőjéről, a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséről azonban – hasonlóan az országgyűlési képviselőkhöz – a parlament dönt.
A KIM sajtóosztályán szerkesztőségünknek hétfőn délelőttre ígérték a választ, amit azonban mégsem kaptunk meg. Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) elnöke a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy a kamarának nincs tudomása Radics Csaba indítványáról.
A javaslattevőt többszöri keresés után sem értük el. A végrehajtó irodájában azt modták, hogy Radics Csabának átadták üzenetünket, hogy beszélni szeretnénk vele a javaslatáról, ennek ellenére a férfi nem jelentkezett szerkesztőségünknél.
Hack Péter büntetőjogász szerint a mentelmi jogot élvezők körét inkább szűkíteni kellene, mint tágítani. „Arra azokban az országokban lehet szükség, ahol nem lehet bízni az igazságszolgáltatásban, a hatóságok munkájában” – tette hozzá. „A javaslat benyújtója erős kritikát fogalmaz meg a magyar hatóságokkal szemben, hiszen az olvasható ki belőle, hogy a benyújtó szerint az igazságszolgáltatási szervek nem függetlenül és pártatlanul járnak el. Szerintem inkább ezt az alapproblémát kellene megszüntetni és nem a mentelmi jogot megadni” – hangsúlyozta Hack Péter.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
A csádi stratup- és fintechguruként ismert Adam Medellának nagy tervei lehettek Magyarországon, ám a projektfinanszírozásra felkészített magyar cége működésének első teljes évéről határidőre nem adott számot.