Amennyiben az Európai Bizottság javaslatára a Gazdasági és Pénzügyi Tanács úgy dönt: befagyasztja a 495 millió euró kohéziós pénzt a 2004 óta tartó deficithiány miatt, Magyarország kevés eséllyel perelhetne az Európai Bíróságon. Pedig Szijjártó Péter ennek lehetőségét hétfő este, Az Estében nyilatkozva vetette fel.

"Hogyha nekünk a nyolcadik legalacsonyabb a költségvetési hiányunk, akkor van még 20 ország, akinek ennél rosszabb. És a költői kérdés végére itt nagyjából kis képzavarral pontot is, vagy kérdőjelet is tudunk tenni. Egy dolog biztos, a miniszterelnök azt is világossá tette, hogy jogilag megalapozatlannak vagy legalábbis jogilag ingatag pilléreken állónak minősítette ezt a döntést" - mondta a kormányfő szóvivője, aki szerint a per lehetősége "nyitva áll Magyarország előtt. De majd erről akkor érdemes beszélni, ha eljutunk abba a fázisba, hogy erről beszélni kell. Egyelőre még nem tartunk itt".

Mulasztott-e valaki?

„Rendes jogalkotásban hozott döntést csak mulasztás miatt vagy semmisségi eljárás keretében lehet perelni” – mondta Ádány Tamás adjunktus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Európai és Nemzetközi Jogi Karának oktatója. Mivel előbbiről szerinte egyértelműen nincs szó, csak a semmisségi eljárás jöhet szóba. Ha az Európai Bíróság javaslatára a Gazdasági és Pénzügyi Tanács döntést hoz, két hónapon belül léphet Magyarország – mondta. „Lényeges eljárási szabályok megsértését lehetne felhozni esetleg, de ez sem igazán tűnik megalapozottnak. Hogy mit érne el vele a kormány, az kérdés” – tette hozzá.

Andor László

Végel Dániel

"Elég nagy az esélye, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Tanács megszavazza az Európai Bíróság javaslatát" - vélte Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori uniós biztos is. "Jogilag megalapozott ugyanakkor az eljárás, ezért nem látok támadható pontot. A magyar EU-elnökség is építette a jogrendszert a 6-os csomaggal, ami a pénzügyi ellenőrzést erősíti. Az Európai Bíróság kicsit alkotmánybíróságszerűen működik, nem pereskedni lehet, hanem a jogalkalmazás elősegítője a Bíróság" - közölte Balázs. Éppen Magyarország 2011. első félévi uniós elnöksége idején tárgyalták ugyanis azt a szigorodó szankciórendszert bevezető hatos gazdasági csomagot, amelynek eredményeképpen az uniós biztosok szerdán javaslatot tettek a pénzek zárolására. A volt diplomata szerint "nem a joggal van a hézag, hanem Magyarország megfelelésével". "Ezen viszont könnyű segíteni, összhangba kell kerülni az előírásokkal" - tette hozzá.

„Lehetőség van a pereskedésre, de erre még nem történt precedens, mivel ilyen döntést még egy országgal szemben sem léptek meg” – mondta a hvg.hu-nak Medve-Bálint Gergő, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. „A magyar kormány álláspontja világos, a hiánycsökkentésre tett lépések nem indokolják ezt a drasztikus lépést. Ugyanakkor az unió nem képes kezelni az eurózóna stabilitásának válságát, eddig nem történtek határozott lépések. A Magyarországgal szembeni lépés jelzés a többi tagország felé, példát akarnak statuálni velünk” – mondta Medve-Bálint.

Andort is hibáztatják

A fideszes poltikusok élesen bírálták a magyar uniós biztost is, amiért az távol maradt a Bizottság ülésétől. Andor László EU-biztos, aki nem ment el az Európai Bizottság ülésére, tökéletesen alkalmatlan a posztjára - mondta Kósa Lajos, aki szerint Andor a döntés nyomán egyenesen "becsület nélküli emberré vált". A Fidesz európai parlamenti frakciója szerint Andor Lászlónak „kutya kötelessége lett volna a magyar érdekek mellett kiállnia”, úgy, ahogy Selmeczi Gabriella kérte számon a magyar biztostól. Még akkor is, ha ezzel megsérti az uniós alapszerződést. A párt utólag a "kármentésre" koncentrál, Kósa a köztévé Lényeg című műsorában arról beszélt, "mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az európai pénzügyminiszterek tanácsában ne kapjon többséget a javaslat".