A legfőbb ügyészhez a Demokratikus Koalícióban politizáló független képviselő Molnár Csaba fordult azzal a kérdéssel: hivatalos tudomásszerzésnek minősül-e a sajtóban megjelent tartalom.

Hivatkozik arra, hogy nyilvánosságra került Ángyán József lemondását indokló levele, amelyben a képviselő "mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportokról", "mindent vinni akaró maffiahálózatról", "spekuláns nagytőkés oligarchákról", "gátlástalan, mohó, másokon átgázoló zsákmányszerzőkről" és általuk kikényszerített irányváltásról ír.

"Ha a volt államtitkárnak igaza van, és az említett körök a Fidesz kormányzása idején, Ángyán minden erőfeszítése ellenére voltak képesek kikényszeríteni az említett irányváltást, akkor nyilvánvaló: befolyásuk a Fidesz legfelső köréig terjed" - vont le következtetést Molnár Csaba.

Polt Péter a parlamenti honlapon közzétett válaszában azt írta: a képviselő által a sajtóból idézett kifejezések, illetve ezekből levont következtetések nem tartalmaznak olyan konkrét tényállítást, amely a Büntető törvénykönyv valamely tényállásába ütközne, így bűncselekmény hiányában büntetőeljárás indítására törvényes lehetőség nincs.

Utalt arra, hogy nyomozás a büntető eljárásról szóló törvény szerint - többek között - az ügyésznek a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján, vagy feljelentésre indul meg; az ügyész a feljelentésen kívül csak akkor rendelheti el a nyomozást, ha hivatali hatáskörében jutott tudomására a bűncselekmény.

Polt Péter

MTI / Kovács Attila

A hivatali hatáskör az ügyész jogilag szabályozott eljárását öleli fel, az ügyész hivatalos eljárásán kívül eső információ tehát nem hivatali hatáskörben tudomására jutott információ - érvel Polt Péter, tájékoztatva a képviselőt arról is: a Legfőbb Ügyészségnek következetes a szakmai álláspontja abban, hogy a sajtóban közölt információkat nem tekinti hivatalos tudomásszerzésnek, így ennek megfelelő választ adott a legfőbb ügyész, illetve képviseletében a helyettese egy-egy interpellációra az Országgyűlés 2008. október 6-án, illetve 2009. április 27-én megtartott ülésnapján is. Akkor a legfőbb ügyész Kovács Tamás, helyettese Belovics Ervin volt, és mindkét hivatkozott interpellációra adott választ leszavazta a parlament.

2008. október 6-án Gusztos Péter (SZDSZ) a legfőbb ügyésznek címzett kérdésében arról érdeklődött, hogy a demonstrációkon történő bűncselekmények kapcsán miért nem indít eljárást hivatalból az ügyészség, amire válaszul Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese kiemelte, a büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyész a hivatali hatáskörében tudomására jutott adatok alapján, vagy feljelentésre indíthat nyomozást, azonban hivatali hatáskörét jogszabályi direktívák konkretizálják.

Belovics Ervin válaszát nem fogadta el a parlamenti többség: igennel a Fidesz-frakció, a független Almássy Kornél és Tóth András, valamint öt MSZP-s képviselő szavazott, elutasította a választ az MSZP-frakció többsége, az SZDSZ és az MDF, míg 11 MSZP-s, valamint Kósa Lajos (Fidesz), és Medgyasszay László (KDNP) tartózkodott.

A 2009. április 27-i interpelláció szintén Gusztos Péteré volt, aki akkor a kuruc.info kapcsán azt kérdezte: mi kellene ahhoz, hogy hivatalból indítson eljárást az ügyészség az erőszakos, garázda, kirekesztő szélsőjobboldaliak ellen. Kovács Tamás legfőbb ügyész ezúttal is arra hivatkozott, az ügyészség csak akkor rendelheti el a nyomozást, ha hivatali hatáskörben jutott tudomására a bűncselekmény, az ügyész ugyanis ekkor alappal meg tudja állapítani, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja. Elutasította a választ az akkori szocialista frakció legtöbb tagja, valamint az SZDSZ-es képviselők, elfogadták ugyanakkor a Fidesz és a KDNP képviselői.