Csütörtökön készül elfogadni jelentéstervezetét a gyöngyöspatai események hátterének feltárására létrehozott országgyűlési bizottság. A bizottság mai üléséről azonban az MSZP-s képviselők kivonultak, miután hiába próbálták elérni az elnök Kocsis Máténál, hogy nyilvánosságra hozza egy szeptemberi zárt ülésen elhangzottakat. A szocialisták szerint az ülésen a nemzetbiztonsági szolgálatok érdemi információkat szolgáltattak, és lényegében megválaszolták a bizottság feladatkörébe tartozó kérdéseket, ezért szerintük a szeptemberi a zárt ülésen elhangzott megállapítások nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen a tavaly tavaszi gyöngyöspatai események értékeléséhez.

Kocsis Máté, a bizottság elnöke szerkesztőségünknek elmondta, a dokumentum titkosításnak feloldása nem rajta múlik, abban az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vezetője az illetékes. "Tavaly október 26-án kértem az AH-nál a titkosítás megszüntetését, ám a hivatal vezetője nem járult hozzá" - közölte a gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. Hozzátette: ha rajta múlna, már mindenki megismerhette volna a jegyzőkönyv megállapításait.

A bizottság vezetőjével az AH főigazgatója, Balajti László konkrétan azt közölte, hogy az "eseti bizottság 2011. szeptember 28-ai zárt ülésén elhangzottak minősítését nem áll módomban feloldani, a jegyzőkönyvben szerepeltetett műveleti adatok védelme nemzetbiztonsági érdek." Erre a bizottság szocialista alelnöke, Harangozó Tamás azt hozta fel, hogy nem azt kérték, hogy az operatív információkat osszák meg velük, hanem hogy a megállapításokat tegye nyilvánossá, mert anélkül a bizottság nem tudja a döntését meghozni. "Úgy vélem, hogy a főigazgató politikai utasításra írta ezt levelében, ugyanis tisztában van vele, hogy meg lehet oldani a helyzetet úgy, és lehet olyan jegyzőkönyvet készíteni, amellyel államtitkok nem kerülnek nyilvánosságra" - hangsúlyozta a politikus.

Gyöngyöspata azt követően került a közfigyelem középpontjába, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai tavaly március elejétől két héten át járőröztek a településen, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt. Az április 22. és 24. közötti napokra a Heves megyei település határába katonai és önvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett a Véderő nevű szervezet, de a rendezvény megnyitását a rendőrség megakadályozta. A tábornyitás napján 267 roma nő és gyermek távozott a településről Csillebércre és Szolnok-Tiszaligetre néhány napra.