A romák bért kapnak szociális segély helyett címmel közölt interjúban Pintér Sándor arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire élnek biztonságban a cigányok Magyarországon és mekkora nyugtalanságot kelt még a Magyar Gárda, illetve utódszervezetei, emlékeztetett: szélsőjobboldali csoportok ideiglenesen meg akarták kérdőjelezni az állam erőszak-monopóliumát. Azt állították, hogy rendet akarnak teremteni, alapeszméjük azonban nem a rendteremtés, hanem a zavarkeltés volt.

A kormány hivatalba lépésekor a szélsőséges jelenségek "eléggé erősek" voltak, azóta viszont visszaszorultak, mert "törvényileg meghatároztuk, hogy mit lehet és mit nem". Ennek során a törvényhozás bűncselekménynek minősítette az állami erőszak-monopólium megsértését, és a döntés óta "hétezerről a tizedére csökkent" azoknak a száma, akik "álegyenruhák használatával felfordulást akarnak kelteni" - mondta Pintér, hozzátéve, hogy a helyzet javításához szükség volt bírósági döntésekre és "az állam határozott vezetésére" is. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a cigány kisebbséget továbbra is éri-e zaklatás, Pintér egyebek között elmondta: "jelenleg nincsen olyan terület Magyarországon, ahol a cigány lakosságnak tartani kellene bármiféle gárdától vagy más egyéb szervezettől".

Hozzátette: a rendőrség és a bíróságok határozottan fellépnek a kisebb súlyú bűncselekményekkel szemben is. Korábban szabálysértésért gyakran pénzbírságot vetettek ki, amelyet az érintettek nem tudtak megfizetni. Most ezeknek a személyeknek "is tudomásul kell venni, hogy még a kis vétségekért is büntetés jár". Ennek hatására a "tulajdon elleni bűncselekmények száma 30 százalékkal, helyenként 40 százalékkal csökkent" - fejtette ki.

Pintér Sándor

Túry Gergely

A rátermett fiatalokat támogatják

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány mit tesz a romákat kizsákmányoló uzsorások ellen, Pintér elmondta: módosították a jogszabályokat és több lehetőséget biztosítottak a rendőrség számára. A kormányzati intézkedések óta nagyjából ezer eljárás indult uzsorázás miatt - tette hozzá. Arra a kérdésre válaszolva, hogy alkalmaz-e a magyar rendőrség az etnikai kisebbségek foglalkoztatására vonatkozó kvótát, Pintér elmondta: nem támogatná a megoldás alkalmazását, és a vonatkozó törvények alapján nem is lehetséges ilyen kvóta bevezetése. A "mi eszközünk a rátermett fiatalok korai fejlesztése", az érdeklődőket "már a középiskolában kiválasztjuk és támogatjuk" - mondta.

A kormányzati foglalkoztatási programokat bemutatva a belügyminiszter kiemelte: e programok a "szociális segély helyett munkabért" elve alapján épülnek fel. Hozzáfűzte: "sokan annyira igénytelenek, hogy rá kell szoktatni őket az igényes munkára és az igényes életre". A segély helyett kiutalt fizetés révén a programok résztvevőit "rászoktatják arra, hogy nem támogatást kapnak, hanem munkabért, amelyért megdolgoznak és amelyet szabadon felhasználhatnak, de a jövedelmükből a kötelezettségeiket is teljesíteni kell" - mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen esélyekkel rendelkeznek a cigány etnikai kisebbség tagjai a nyugati befektetők üzemeiben, Pintér kifejtette: "egy bizonyos képzettségi szint felett nem az a kérdés, hogy a munkavállaló tartozik-e valamely kisebbséghez, hanem az, hogy mennyire végzi jól a munkáját".