Schmitt Pál 136 doktort hagyott a T. Házban
Schmitt Pál volt köztársasági elnök plágiumbotrányát követően fokozott érdeklődés tapasztalható a közélet egyes szereplőinek szakdolgozatai, disszertációi iránt. Összegyűjtöttük, ki miben doktor a parlamentben. A képviselők között akad olyan, aki tudatosan nem használja a címét, de olyan is, aki életrajzában két külön címként tünteti fel doktoriját, pedig csak egyszer védte meg, és olyan is, aki – közel azonos című két dolgozattal – két PhD-fokozatot is szerzett.
„Piezoelektromos ammóniaérzékelő szelektív abszorbensekkel”, „Táplálékhálózatok összehasonlító elemzése egy erdei és egy gyümölcsös habitatban”, „Kvadrupól tömegspektrométer ionoptikai tulajdonságainak kísérleti vizsgálata”, „Mesterséges intelligencia alkalmazása vegyipari reaktorok matematikai modellezésére” – ezek talán a legizgalmasabb és a hétköznapi halandó számára legnehezebben értelmezhető címek azon doktori értekezések közül, melyeket országgyűlési képviselők írtak. Az imént felsorolt dolgozatok szerzői sorrendben Bácskai János (Fidesz), Jávor Benedek (LMP), Simon Miklós (Fidesz) és Szekeres Imre (MSZP) voltak.
A volt államfő plágiumbotrányát követően megélénkült az érdeklődés a politikusok doktori munkái, sőt, egyetemi szakdolgozatai iránt. A közvélemény már teljes terjedelemben megismerhette Orbán Viktor miniszterelnök 1987-ben írt diplomamunkáját, arról azonban, hogy a nyilvánosság elé kerüljön Gyurcsány Ferenc volt kormányfő dolgozata is, úgy tűnik, végleg le kell mondani. Az államszervezet különböző ágaiban sok a doktor, van, aki jogászként, van, aki orvosként, de akad bőven olyan is, aki tudományos fokozat megszerzése révén jogosult a cím használatára.
Schmitt Pál lemondását követően több fideszes politikus azt mondta a hvg.hu-nak, hogy szorgalmazni fogják a kamu doktorik feltárását, mert szerintük a volt államfő kisdoktori disszertációja csak a jéghegy csúcsa, Schmitt munkájához hasonlóan gyenge dolgozatokkal tele lehetnek a könyvtárak. Megnéztük, hogy milyen doktorok ülnek a Házban.
Kisdoktori és PhD
Az 1993-as felsőoktatási törvény alapján a korábban megszerzett egyetemi doktori fokozatokat 1997 végéig egyéni eljárás keretében doktori fokozattá (PhD-vé) lehetett átminősíttetni. A 90-es évek közepére vonatkozóan a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) nyilvántartása tartalmaz adatokat arról, hogy ki szerezte átminősítéssel, és ki értekezés megvédésével a PhD-fokozatát. (A doktori nyilvántartás a MAB nemrég megújult honlapján jelenleg nem elérhető.)
Az MSZP-s Hiller István parlamenti életrajzában azt állítja, hogy „1990-ben doktorált, majd 1996-ban PhD tudományos fokozatot szerzett”. A szöveg azt sugallja, hogy a képviselő két fokozattal is rendelkezik. A MAB doktori nyilvántartása szerint azonban Hiller 1990-ben szerzett egyetemi doktori fokozatát a fenti eljárás keretében 1996-ban PhD-vel egyenértékűnek ismerték el.
Hasonlón fogalmaz Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár életrajza is: „1985-ben szerzett Dr. Univ. fokozatot a neveléstudomány terén. 1996-ban neveléstudományból doktorált (PhD)”. A megfogalmazás - Hilleréhez hasonlóan - azt sugallhatja, hogy két értekezés megírására és megvédésére került sor. Az oktatási államtitkár 1985-ben A jogi szabályozás szerepe az iskola életének korszerűsítésében címmel még férjezett nevén nyújtotta be dolgozatát az ELTE-n. Ezt 1996-ban ugyancsak átminősítéssel PhD-vé változtatta. A szocialista rendszerben született doktori dolgozatról az államtitkár a kormány honlapján elérhető életrajzában már nem is tesz említést.
Hillerhez és Hoffmannhoz hasonlóan írt doktori címeiről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki honlapja szerint „1991-ben teológusként doktorált”, majd egy pár sorral lejjebb említi, hogy: „vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett”. A MAB doktori nyilvántartása szerint itt sem két külön doktori eljárásról volt szó: Semjén az 1991-ben szerzett teológiai doktorátusát 1997-ben minősíttette át PhD-vé.
Kérdőjelek
A kormány honlapján Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár életrajzában a következőket tünteti fel: „MTA Doktori Tanácsa, kandidátus, PhD (1996)”. Az Akadémia könyvtárának online katalógusa teljes körűen tartalmazza az 1953 óta megszerzett kandidátusi fokozatok bibliográfiai adatait. Cséfalvay államtitkár nevére azonban semmit sem dob ki a kereső. Nem is dobhat ki, hiszen 1996-ban már nem lehetett kandidátusi fokozatot szerezni. PhD-t viszont az MTA Doktori Tanácsa nem adományoz, erre az egyetemek jogosultak.
A közzétett adatokból nem világos, hogy az államtitkár pontosan mire gondolhatott. Életrajza szerint 1986-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egyetemi doktorátust szerzett (az adatbázis azonban ezt nem tartalmazza), a Debreceni Egyetem könyvtárának katalógusa viszont habilitációs értekezésként tartja nyilván Cséfalvay államtitkárnak egy stuttgarti kiadónál, 1997-ben megjelent könyvét.
Update 1.: Cikkünk megjelenése után Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár eljuttatta lapunkhoz az egyetemi doktori fokozatáról (1986), kandidátusi fokozatáról (1996), habilitált doktorrá nyilvánításáról (1999), valamint egyetemi tanári kinevezéséről (2000, 2002, 2010) szóló oklevelek, dokumentumok másolatait. E dokumentumok szerint a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa Cséfalvay Zoltánt 1995. október 27-én a földrajztudományok kandidátusává nyilvánította. Az államtitkár úrnak köszönjük a dokumentumok eljuttatását. A Cséfalvay Zoltán által a hvg.hu-hoz eljuttatott dokumentumokat itt és itt tekintheti meg.
Update 2. és helyesbítés: az 1996-ban hatályos jogszabályoknak megfelelően 1997-ig lehetőség volt arra, hogy a kandidátusi fokozat megszerzésére irányuló eljárást megindítsák, a kandidátusi értekezést benyújtsák. Tévedés volt tehát cikkünk állítása, amely szerint 1996-ban nem lehetett ilyen tudományos fokozatot szerezni.
Hasonlóképp ellentmondásosak az Illés Zoltán államtitkár életrajzaiban olvasható információk. A kormány honlapján a környezetvédelmi államtitkár az intézmény és a fokozatszerzés idejének megjelölése nélkül csak annyit közöl: „Analitikai kémia területen doktori fokozat”. Az Országgyűlés honlapján közzétett életrajza szerint „1987-ben egyetemi doktori címet szerzett”. A parlamenti adatlap ugyanakkor Illés képviselő neve mellett 2007-es dátummal PhD-fokozatot is jelez, amiről viszont az Országos Doktori Tanács nyilvántartása nem tud.
Nagy István fideszes képviselő emlékezete a saját doktori dolgozatával kapcsolatban már három év távlatából pontatlannak bizonyult. Parlamenti életrajza szerint „PhD tanulmányait a Nyugat-Magyarországi Egyetemen az 'Állati termék előállítás biológiai, technológiai, ökológiai, takarmányozási és ökonómiai kérdései' doktori iskolában végezte. PhD fokozatát 2007-ben szerezte meg.” Az Országos Doktori Tanács honlapja szerint azonban a Nyugat-magyarországi Egyetemen nem létezik ilyen nevű doktori iskola. Nagy doktori értekezésének címe:„A méhészeti termelés technológiai, gazdasági, társadalmi összefüggéseinek vizsgálata”.
Update 3 + helyesbítés cikkünk előző, Nagy István PhD-fokozatának megszerzéséről szóló bekezdéséhez: A Nyugat-magyarországi Egyetemen működő Állattudományi Doktori Iskola 2007-ben még a Nagy István életrajzában is olvasható és kissé valószerűtlenül hangzó "Állatitermék-előállítás biológiai, technológiai, ökológiai, takarmányozási és ökonómiai kérdései" nevet viselte. A Doktori Iskola ezt követően vette fel Ujhelyi Imre nevét. A figyelmetlenségért a képviselő úrtól és olvasóinktól elnézést kérünk.
Tudatlanság és csúsztatás |
Schmitt Pál doktori címe ügyében a hvg.hu is megírta, hogy a volt köztársasági elnök az Európai Parlament és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapján közzétett életrajzaiban pontatlan információkat adott meg - azóta már visszavont - tudományos címéről (egyetemi kisdoktori helyett a filozófia doktora, vagyis PhD). Hasonló „félrefordítások” és csúsztatások más magyar EP-képviselőknél is előfordulnak. Az Országgyűlés honlapján az egyes képviselők adatlapjain számos esetben hasonlóképp tévesen szerepel, hogy az illető a „tudomány(ok) doktora”. A legtöbb esetben a szóban forgó honatya vagy honanya egyetemi doktori címmel, illetve fokozattal, vagy PhD-fokozattal rendelkezik. A tudományok doktora címet a törvény kizárólag az akadémiai (nagy)doktoroknak engedi használni. Hasonlóképpen félreértésen alapszik, ha olyan személy neve mellett olvasható a parlamenti adatlapon az „egyetemi doktor” cím, aki jogászként az egyetemi képzés befejeztével nyert (jogász)doktori címet. Erre példa a fideszes Papcsák Ferenc vagy Varga István adatlapja.
Ennél jelentősebb hibának, enyhe csúsztatásnak minősíthető a Kocsis Máté életrajzában olvasható kitétel, mely szerint „2004-ben doktori oklevelet szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán”. A doktori oklevél kifejezés kizárólag a doktori képzésben megszerezhető doktori (PhD-)fokozatot tanúsító iratra használatos; tanulmányai végén minden bizonnyal ő is az intézmény egyetemi végzettséget tanúsító oklevelét (jelző nélkül) kapta meg, amely azonban (jogász)doktori cím – dr. jur. – viselésére jogosítja. A PPKE online elérhető adatbázisában nem találtuk Kocsis PhD-fokozatát.
A fideszes Szabó Zsolt életrajza szerint a Newport University-n szerzett PhD-fokozatot. Egy internetes portál már 2010-ben rámutatott, hogy a képviselő a valóságban az Econovum Akadémián felnőttképzés keretében szerzett képesítést, ami a magyar törvények szerint azonban nem jogosít a PhD megjelölés használatára.
A parlamenti adatlapok ezenfelül néhány esetben tévesen tulajdonítanak felsőfokú végzettséget olyan képviselőknek is, akik életrajzuk szerint egyetemi/főiskolai záróvizsgájukat nem tették le, csak az abszolutóriumot szerezték meg (pl. Győrffy Balázs, Patay Vilmos, Szabó Gábor). |
Dimitrov téri fiúk és lányok
A rendszerváltásig Marx Károly nevét viselő Közgázon több országgyűlési képviselő is szerzett egyetemi doktorátust 1989 előtt. A MSZP-ből Szanyi Tibor Nemzetközi agrárkereskedelem – élelmezésbiztonság című értekezésével szerzett fokozatot, Veres János dolgozatát az egyetem könyvtárának keresője viszont nem dobta ki. Az 1994–98-as parlamenti ciklusban közzétett életrajzából annyit tudni, hogy 1986-ban egyszerre szerzett agrármérnök-szakközgazdászi diplomát és közgazdasági doktori címet is (a jelenlegi életrajz szerint 1985-ben). A szocialista EP-képviselők közül Gurmai Zita szerzett itt doktorit (A magyar animáció piaci kérdései).
A kormánypártok soraiban a KDNP-s Bagdy Gábor (Ökonometriai modellek vezérlése: A magyar gazdaság vizsgálata szabályozáselméleti eszközök felhasználásával) mellett Matolcsy György rendelkezik a Dimitrov téren szerzett egyetemi doktorátussal. Feltűnő azonban, hogy – egy ideje – a nemzetgazdasági miniszter sem a parlament, sem a kormány honlapján elérhető életrajzában nem említi, hogy egyetemi doktori címmel rendelkezik, amelyet az online könyvtári katalógus szerint Önálló tulajdonosi szervezet és tőkeallokáció című dolgozatával 1984-ben szerzett meg.
Doktorok a Házban
A törvényhozásban jelenleg összesen 136 olyan képviselő ül (a képviselők 35 százaléka), akik a jogszabályok adta lehetőséggel élve doktori címet használhatnak vagy használhatnának. A legtöbben az egyetemi végzettséggel (többek között orvos, jogász) megszerezhető doktori cím birtokosai. 38 képviselő (közel 10 százalék) azonban valamilyen tudományos fokozatot is szerzett, ami az ilyen fokozatok szabályozásában az elmúlt évtizedekben végbement változások eredményeként egyaránt lehet egyetemi doktorátus, akadémiai kandidátusi vagy doktori fokozat, illetve PhD-fokozat is.
Arányait tekintve a szocialista frakció tagjai között a legmagasabb a doktorátussal bírók száma (9 fő, 19 százalék). Őket a kereszténydemokraták (16 százalék), az LMP-sek (13 százalék), majd a fideszesek követik (8 százalék). A frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció képviselői alig maradnának el a szocialisták mögött (18 százalék).
Az Országgyűlés legmagasabb tudományos fokozattal bíró két képviselője a Fidesz és a függetlenek padsoraiban foglal helyet. Ángyán József lemondásával a kormány nemrég egyetlen akadémiai doktor államtitkárát veszítette el. A Demokratikus Koalíció megalakulásával pedig Vitányi Iván személyében a szocialisták voltak kénytelenek elbúcsúzni akadémiai doktor képviselőjüktől. Rajtuk kívül még négy akadémiai kandidátus képviseli az ország házában a választói érdekeket: a fideszes Hörcsik Richárd és Iván László, a kereszténydemokrata Nagy Kálmán és a jobbikos Nyikos László.
Az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény hatálybalépése óta van lehetőség Magyarországon arra, hogy az egyetemeken folytatott doktori képzés végén az intézmény PhD-fokozatot adományozzon hallgatóinak. Csak az utóbbi éveket tekintve, PhD-fokozatot szerzett a fideszes Czomba Sándor (2009), az MSZP-s Bárándy Gergely (2009) és Sós Tamás (2010) vagy az LMP-s Szél Bernadett (2011) (valamennyi értekezés teljes szöveggel hozzáférhető). Az egyetlen képviselő, aki „művészeti PhD”-vel, vagyis DLA (Doctor Liberalium Artium)-fokozattal rendelkezik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen doktoráló fideszes Hoppál Péter.
Beszél majd az utókor |
Az egyetemi könyvtárak online katalógusai és adatbázisai többnyire csak részlegesen tartalmazzák a legutóbbi évtizedekben született diplomamunkák és doktori értekezések adatait. A Szegedi Tudományegyetem honlapján viszont majdhogynem az összes értekezés adatai megtalálhatók, sőt a könyvtári számítógépekről digitális változatuk is elérhető (Az adatbázisban egyedül Zsiga Marcell fideszes képviselő dolgozatát nem találtuk meg).
Az Akadémiai Könyvtár online katalógusában viszont valamennyi (1953 és 2011 közötti) kandidátusi és doktori disszertáció bibliográfiai adatai megtekinthetők, egyes dolgozatok pedig teljes terjedelemben is letölthetőek. Hasonlóképp teljes szöveggel érhetőek el az utóbbi néhány évben született PhD-értekezések az Országos Doktori Tanács honlapján.
A képviselők diplomamunkáinak elérhető címei alapján a témaválasztásban ritka az egyezés. A választási rendszer azonban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán 2004-ben végző Gulyás Gergely és Kocsis Máté fideszes képviselők – és még sok más pázmányos hallgató – érdeklődését is felkeltette.
A mentelmi jogról pedig – már a parlament fideszes padsoraiban tapasztalatokat szerezve – pár év eltéréssel Farkas Flórián, illetve Szűcs Lajos írtak dolgozatot (Szűcs munkájának címe: A mentelmi jog aktuális kérdései: Avagy: „nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni”). Végül a mentelmi jog egyes büntetőjogi vetületeiről Polt Péter jelenlegi legfőbb ügyész írt PhD-értekezést (A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály), melyet három héttel 2010-es újraválasztását megelőzően a PPKE doktori iskolájában védett meg. |
A végrehajtó hatalom csúcsain
A kormány tagjai egy kivétellel mindannyian doktori címmel rendelkeznek. Az egyedüli kivétel Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, aki – saját bevallása szerint – egyetemi végzettséggel sem rendelkezik. Jogi doktorátusa van Orbán Viktor miniszterelnöknek, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, Fazekas Sándor vidékfejlesztési, Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszternek. Navracsics emellett 2000-ben PhD-fokozatot is szerzett az európai belpolitikáról írott értekezésével (tézisek).
A kormány legrangosabb tudományos fokozattal bíró tagja Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, aki A fájdalomkeltő impulzusok gerincvelői feldolgozásának szerkezeti alapjai címmel védte meg még 1982-ben akadémiai doktori disszertációját. A kormánytagok közül kandidátusi fokozattal rendelkezik még Martonyi János külügyminiszter, aki A tengeri fuvarozási szerződés című értekezését 1979-ben védte meg.
Simicskó István honvédelmi államtitkár szakterületének megfelelően a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában PhD-zett 2009-ben. Tudományos dolgozatának kissé barokkos címet adott: Az országvédelem és országmozgósítás szervezeti, hatásköri, irányítási rendszere minősített időszakokban (Történelmi korokon át napjaink hatályos jogi szabályozásáig). Simicskó szívéhez közel állhat a téma, hiszen pár évvel korábban az ELTE jogi karán hasonló témában nyújtott be egyetemi szakdolgozatot (Minősített időszaki jogalkotás a történeti visszatekintés tükrében).
Használaton kívüli déerek |
Érdekes egybeesés volt, hogy Schmitt Pál volt államfő a plágiumbotrány januári kirobbanását követően pár nappal határozott úgy, hogy a törvények aláírásakor, illetve az általa alapított érdemérmen a továbbiakban nem használja a doktor címet. Lázár János frakcióvezető, Kontrát Károly belügyi államtitkár és Gulyás Gergely képviselő már 2010 májusában, Kövér László házelnök 2010 decemberében, Orbán Viktor kormányfő pedig alig több mint egy éve, 2011 márciusában, „vált meg” a (jogászdoktori) címtől: a parlamenti adatlapok tanúsága szerint nem használják a címüket.
Ellentétesen döntött viszont a fideszes Kupcsok Lajos, aki jogászként csak országgyűlési képviselővé választását követően, 2010 májusában döntött a doktori cím használata mellett. Sajátos eset Navracsics Tibor miniszteré, aki – a parlament hivatalos honlapja szerint – 2010. május 13-án „tette le” a doktori címet. Ez azonban csak öt napig tartott, 18-án már vissza is vette. |
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár angol nyelven írt doktori értekezést, rögtön kettőt is. A kormány hivatalos honlapján elérhető életrajza szerint: „két tudományos PhD-fokozat birtokosa, melyeket a Debreceni Tudományegyetemen illetve a CEU-n szerzett”. Az államtitkár a fokozatszerzés idejét nem jelölte meg.
A Debreceni Egyetem (DE) és a Közép-európai Egyetem (CEU) online katalógusa szerint a dolgozatok 2001-ben és 2002-ben születtek. A katalógusok szerint a két dolgozat címe kísértetiesen hasonlít. A DE könyvtárának katalógusa Anglo-Austrian diplomatic relations and the political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England (Angol–osztrák diplomáciai kapcsolatok és a Habsburg Monarchia politikai képe a tizennyolcadik század közepi Angliában) címmel tartja nyilván Kovács 239 oldalas doktori értekezését.
A CEU könyvtárának adatbázisa szerint Kovács államtitkár 2002-ben közel azonos címmel védte meg PhD-dolgozatát a budapesti intézményben: The political image of the Habsburg Monarchy in mid-eighteenth-century England (A Habsburg Monarchia politikai képe a tizennyolcadik század közepi Angliában).
Kovács államtitkár egyetemi diplomáit szintén a Debreceni Egyetemen (korábban Kossuth Lajos Tudományegyetem), illetve a CEU-n szerezte. Mindkettőt 1993-ban.
Külföldön szerzett, idegen nyelven írt
Az országgyűlési képviselők közül a korelnök Horváth János a rangos Columbia Egyetemen (New York) A comparative appraisal of economic aid (A gazdasági segélyezés összehasonlító elemzése) című doktori értekezésével 1966-ban szerzett PhD-fokozatot. Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokért felelős miniszter ugyancsak az Egyesült Államokban PhD-zett: a Connecticuti Egyetemen született doktori disszertáció – címe alapján – ma az Alaptörvényben is rögzített hivatalos politikai felfogásnak már aligha felelne meg: az 1994-ben írt dolgozat a magunk mögött hagyott kommunizmusról, a tekintélyelvű rendszerből való magyarországi átmenet 1985–1990 közötti éveiről értekezik (Communism abandoned: transition from authoritarian rule in Hungary, 1985-1990).
Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő a szocialista kulturális együttműködés sajátosságairól a moszkvai nagykövetség kultúrattaséjaként szerzett tapasztalatait összegezte 1984-ben orosz nyelven írt kandidátusi értekezésében: Особенности современного этапа социалистического культурного сотрудничества (на опыте Венгеро-советских культурных связей) [A szocialista kulturális együttműködés jelenlegi szakaszának sajátosságai (a magyar–szovjet kulturális kapcsolatok tapasztalatai alapján)].
Az orosz korábbi és az angol jelenlegi dominanciája mellett üdítő színfolt és a francia nyelv pártfogójaként Hoffmann Rózsát is örömmel töltheti el, hogy a Fidesz-frakció tagjai közül Mihalovics Péter, Navracsics Tibor kabinetfőnöke francia nyelven nyújtotta be Nicolas Sarkozy 2007-es elnöki kampányában elmondott beszédeinek nyelvi elemzéséről készített doktori értekezését. A doktorok klubjának egyébként Mihalovics a legújabb tagja, értekezését alig néhány hónapja védte meg.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Mégis téma lesz a Fidesz-frakcióban Schmitt plágiumügye
Rendkívüli frakcióülés lesz hétfő reggel 9 órától a Fideszben, melyen minden képviselőnek kötelező a megjelenés – a Nol szerint ilyen tartalmú sms-t kapott vasárnap késő este minden fideszes parlamenti képviselő. Lázár János frakcióvezető a Rádió Q hétfő reggel műsorában megerősítette, hogy az ő kezdeményezésére téma lesz Schmitt Pál plágiumügye a hétfő délelőtti frakcióülésen.
"A jelen Tocsik-ügye a plágiumügy" - kórrajz a hatalomról
Magyar posvány, pillanatok alatt lecsengő botrányok, szellemi nyomor, pofátlan politikusok és az őket is alulmúló választók. A Kerényi-ellenkiállítás után három alkotó – Marabu, Pápai és Toguro – vállalkoznak arra, hogy egy kiállítás keretében lazán beolvassanak a jelenlegi politikai vezetésnek. Kórrajz a hatalomról és rólunk április elsején, „Abszurdisztán nemzeti ünnepén”.
A NOB-ot is érdekli Schmitt Pál plágiumügye
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) meg fogja vizsgálnia a plágiumügyet, amely Schmitt Pál lemondásához vezetett, és megfontolja, tegyen-e bármilyen lépést a régi NOB-tag ellen - közölte hétfőn a lausanne-i székhelyű szervezet.
A plágiumbotrány és a vidám tudomány
Azt hihettük már, hogy a Schmitt-ügynek az utolsó csontocskáit is leszopogatták. Csakhogy olyan hatalmasságok, mint Lázár frakcióvezető és Pálinkás MTA-elnök csak az ügy lezárultával kezdték meg magas röpteiket a magyar tudomány világa felett. Egyikük a tudományos minősítés rendszerére csapott le, másikuk pedig „a politikusokra”, akik szerinte egymást támadják, és akiktől a tudományt távol kell tartani.
VV: Schmitt plágiumbotránya meg is rogyaszthatja a NER-t
Schmitt Pál plágiumbotránya akár meg is rogyaszthatja a NER működési rendjének egyik legfontosabb támaszát, a jobboldali elit Orbán Viktorba vetett, korábban szinte korlátlan bizalmát. Nem is annyira az ügy önmagában vett súlya, sokkal inkább a precedensjelleg, a szellemnek a palackból való kiszabadulása miatt - olvasható a Véleményvezér blogon.
Schmitt Pál belebukott a plágiumbotrányba
Lemondott köztársasági elnöki pozíciójáról Schmitt Pál. Az államfő - akit múlt csütörtökön fosztott meg a Semmelweis Egyetem szenátusa kisdoktori címétől - napirend előtt szólalt fel a parlamentben, miután egyeztetett Orbán Viktor kormányfővel. Schmitt azt mondta, hogy az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök a nemzet egységét fejezi ki, és mivel úgy érzi, jelenlegi személyes ügye inkább megosztja a nemzetet, ezért lemond.
