szerző:
Faigl Zoltán
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Már virágzik a paradicsompalánta Budapest 19. kerületében a főváros első közösségi kertjében. A nemrég még meglehetősen elhanyagolt területet korábban kutyasétáltatónak használták, mostanra pedig családok közösen kertészkednek a körbekerített önkormányzati telken.

A 19. kerületi Irányi Dániel és Bem utca sarkán található a főváros első termőterülete, ahol 160 négyzetméteren bárki kedvére ültetheti el magjait, palántáit, bár nem ez volt az elsődleges cél – magyarázza Rosta Gábor, a városi közösségi kert ötletgazdája. A Városi Kertek Közhasznú Egyesület tagja szerint elsősorban a közösségépítést, és a felelősségtudat kialakítására törekednek a közös kertészkedéssel.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a világháborúk okozta válság nyomán alakultak ki az első öko-mozgalmak, így a városi kertészet már több mint 50 éves múltra tekint vissza. Bár Magyarországon jóval később, de felismerték a városi kertek többszörösen pozitív hatásait. Kispesten alakították ki az első mintakertet, melyben összesen 26 parcellát alakítottak ki.

„Az első egy közös használatú terület, ide mindenki vetett, elsősorban fűszernövényeket” - mutatott a bejárattal szemben lévő területre Rosta. A kert egyik sarkában egy közösségi teret is szeretnének kialakítani asztalokkal és padokkal, hogy akár iskolás csoportokat is fogadhassanak, a nebulók így testközelből ismerkedhetnek a növényekkel és azok fejlődésével.

A természetismeretet is bekebelezte a számítógép

„Szükség is van erre” – folytatta a beszélgetést Rosta, aki szerint a fiatal generációban úgynevezett „környezeti amnézia” figyelhető meg, elkeserítően keveset tudnak a természetről. A közösségi kert megtanítja őket arra, hogy „a zöldség nem a bevásárlóközpontban terem,” a vetés az öntözés, majd a betakarítás pedig nem néhány kattintásból áll. Jelenleg a tapasztalatok azt mutatják, hogy „a gyerekek mezőgazdasági ismereteinek nagy része a Facebook kertészkedős alkalmazásából származik.”

A probléma azonban nem csak a fiatal korosztályt érinti: egy nagyvárosban akár egy háztömbön belül élők sem feltétlenül ismerik egymást, ahogy az ötletgazda fogalmazott, „közösségtelen társadalom vagyunk. A közös használatú terület kialakítja az együttműködés kultúráját és felelősségvállalásra tanít, valamint megtanulhatjuk azt, hogyan kell idegen emberektől tanácsot kérni.”

A városi kertészek fából készült konténerekbe ültethetik növényeiket, melyeket 40-60 centi vastagon, jó minőségű termőfölddel töltöttek fel. „Ezek nagy része a föld felett van, így kényelmesebb a növények gondozása, valamint az alján található fóliának köszönhetően 1/6 része a vízfelhasználásuk a szabadföldi műveléshez képest. A termőföld tetejét szalmával fedjük, ez meggátolja a további párolgást, és a gazosodást is” – mondta el a hvg.hu-nak Rosta Gábor. További haszna a konténerben történő termesztésnek, hogy magunk tudjuk meghatározni a föld minőségét.

A kert hátsó részébe gyümölcsfákat szeretne ültetni az ötletgazda, valamint már elkészültek a komposztládák is, és elindult az úgynevezett komposzt program, melynek keretében igyekeznek ösztönözni a lakókat és az iskolásokat, hogy gyűjtsék szelektíven a növényi hulladékot.

Beton helyett zöldet
avarositanya.hu

Hogyan kezdjünk neki?

Arra a kérdésre, hogy valaki hogyan kezdjen neki a növénytermesztésnek Rosta azt felelte, a legegyszerűbb formája a városi kertnek az, amikor az ember vesz egy csomag termőföldet, keresztben felvágja, és abba ültet egy-egy palántát, majd megpróbálja életben tartani. Egyébként a növények nagyon megengedő lények, hiszen ha elfagy egy palánta, akkor tudunk helyette másikat ültetni. A közös használatú területen egyébként lesznek szerszámok is így erre sem kell költeniük a városi földműveseknek, a magok pedig párszáz forintból beszerezhetőek - – magyarázta Rosta Gábor, aki elárulta, ő maga sem kertész. „Az első évben mi is megpróbáljuk életben tartani a növényeket, még most tanulunk, de mindig van itt olyan, aki tud segíteni.” Az ötletgazda mesélt a jövőbeli tervekről is: szeretnének homokozót kialakítani a kisgyermekek számára, de tűzrakó hely is készül, és nagy közös főzéseket is terveznek.

Véleménye szerint a közösségi kertnek az önmegvalósításról és a gondoskodás élményéről kell szólnia, a növény pedig meghálálja, ezzel pedig sokkal többet ad a befektetett néhány ezer forintnál.

A kert létrehozásának részleteiről azt mondta, nehézkesen és akadozva indult be a projekt, „de mostanra kialakultak azok az utak, amik mentén új kerteket lehet létrehozni. Tisztában vagyunk azokkal a kérdésekkel és szerződési helyzetekkel, amiket meg kell oldani – mert a területet egyébként a kispesti önkormányzattól kaptuk használatra, akik parcellát szeretnének, azok az egyesülettel kötnek szerződést.”  A Városi Kertek Közhasznú Egyesület tagja arról is beszélt, hogy a mostanra kialakult koncepciót mindenhova lehet majd alkalmazni, több kerület is jelezte, hogy hajlandóak területet adni hasonló célra, azonban konkrétumokat egyelőre nem árult el Rosta. Bár a kispesti kertben még csak néhány palánta látszik, az ötletgazda azt ígéri, néhány hét múlva zöldbe borulnak az ágyások, és rá sem ismerünk majd a helyszínre.

Tanyát a városba
avarositanya.hu
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!