Ragaszkodnak a kormányfőhöz

A jobbikos Pörzse Sándor és Volner János a miniszterelnökhöz szeretett volna kérdést intézni. Helyette válaszadóként Navracsics TIbor és Pintér Sándor minisztereket jelölték ki, akiket a jobbikos képviselők nem fogadtak el.

Hol a szakértelem?

Varga Zoltán, MSZP-s képviselő az azonnali kérdések sorát azzal kezdte, hogy a helyben gazdálkodó családok mégsem rendelkeznek azzal az előnnyel, amit ígértek nekik, hiszen fás szárú energiaültetvények kaptak helyet a földeken, szemben a korábbi ígéretekkel, amely a gazdálkos folytatására vonatkozott. V. Németh Zsolt államtitkár azt felelte, hogy a feltett kérdésre kíván reagálni, az pedig az volt, hogy hol a szakértelem. A Nemzeti Földalap Kezelő szervezet senkit sem hiteget, hanem a jogszabályok alapján jár el. Fás szárú energiaültetvények telepítésével kapcsolatban - mint történt -, ha csak a foglalkoztatási szempontokat nézzük, akkor helyesen jártak el.

Nincs köszönő viszonyban a valósággal

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy egyre több kérést kapnak a kilakoltatások megakadályozására. Az Ócsára tervezett, a devizahitelesek megsegítésére szánt falu megépítése továbbra is késik, erre a menedékre az emberek nem számíthatnak. Az eszközkezelő még reális alternatívát sem tud felmutatni. Pedig fontos lenne, mert egymillió ember van elmaradásban a közüzemi díjak fizetésével. Ez családi katasztrófákhoz is vezethet. Az eszközkezelő ugyanakkor a bank engedélyétől teszi fügővé, hogy segít-e a rászorulónak vagy sem. A társadalmi-szociális katasztrófát ne hagyják tovább mélyülni! Minderre Rétvári Bence államtitkár válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére több intézkedést hozott a kormány, így például meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot is. A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatban pontatlanságokat fogalmazott meg Z. Kárpát Dániel - közölte az államtitkár, ugyanis a cél az, hogy a lakás a lehető legmagasabb áron keljen el. Z. Kárpát Dániel minderre azt reagálta, hogy az államtitkár által közöltek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Ennek ellenére Rétvári Bence válaszát az Országgyűlés elfogadta.

Baj van a nyelvvizsga-amnesztiával

Dúró Dóra a fiatalok nyelvtismeretéért aggódik. "A nyelvismeret és nem a nyelvvizsga számít" - mondta. 2016-tól a felsőoktatási rendszerbe kerülés feltétele lesz a nyelvvizsga, ami irreális - véli a jobbikos politikus. Szerinte érthető, de nem elfogadható, hogy a kormány amnesztiát ad a nyelvvizsga nélküli hallgatóknak. A társadalmi különbségeket tovább mélyíti, hogy az tanulhat nylevet, akinek erre pénze van.

Sokadszorra válaszol ma Halász János. 2002 és 2010 között nem volt megfelelő tanagyag és nem volt mód arra, hogy rendszerszerűen kezeljék azt, ezért nincs eredmény eddig.

Elmúltnyolcévezés

Garai István Levente (MSZP) azt akarja megtudni, hogy mi lesz azzal a 5-7 ezer gyerekkel, akik a járványos gyermekbénulás után tolószékbe kényszerültek. "Tervezi-e a kormány az egészségügy átalakításával kapcsolatban a járványos gyermekbénulás még élő, speciális ellátást igénylő áldozatainak ellátását?"

Halász János szerint azt kell rendbe tenniük, "amit Önök, az elmúlt nyolc évben tönkrettek". "A cél, hogy a beteg áll a rendelkezések középpontjában. Ne rajtunk kérje számon azt, amit Önök elrontottak." Újra kell építeni a rendszert, érdekes, hogy "amikor Önök kormányoztak, nem érdekelték Önt ezek a gyerekek". Hévízen és Budakeszin is fogadják ezeket a betegeket, a kezelés egyénre szabott.

Balogh Zoltán egy zugban egyeztetett Szőccsel

A plenáris ülés ideje alatt a hvg.hu tudósítója arra lett figyelmes, hogy a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter helyére kinevezett Balogh Zoltán és államtitkára, Szőcs Géza a Parlament folyosójának egyik zugában egyeztet. Ismert a személyi változások miatt szóba került, hogy Szőcs Géza távozik posztjáról, de a mostaniak szerint mégis a minisztérium vezető beosztású embere marad.

"Riogatnak, mint az SZDSZ-esek"

Osztolykán Ágnes szerint nemrég elballagott a Hoffmann áldozatául esett évfolyam. "A Fidesz elriasztja a fiatalokat az országból, és bár a diákhitellel jönnek" - mondja a képviselő, aki félbeszakítja mondandóját, mert a háta mögött folyamatosan beszélnek. Azzal folytatja: röghöz kötik a fiatalokat. 150 ezer honfitársunk él és dolgozik külföldön, és ez a tendencia csak fokozódik: Ausztriában, Németországban és Angliában is jobban megéri lediplomázni, mint itthon.

Halász János államtitkár válaszában azt mondja: önök ugyanúgy riogatnak, mint szabaddemokrata elődeik. Szerinte a 2011-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy nincs jelentős elvándorlás. "Évente 20 ezer diák választja Magyarországot tanulási céllal" - vág vissza Halász.

Romák és nem romák

Sneider Tamás (Jobbik) szerint a Széll Kálmán-terv 2.0 nem más, mint egy brutális megszorítóprogram. "A lakosság harmada él szegénységben, a mélyszegénységben élők fele cigány származású" - értékeli a helyzetet Sneider, aki szerint a felzárkóztatási programok így csak nekik szólnak. "Miként bánik a kormány a szegénységben élő nem romákkal?" 400 ezer gyermek hártányos helyzetű, felük cigány. "Nem sajnálom tőlük a támogatást, de miért nem kapnak ugyanígy a magyar gyerekek?"

Halász János államtitkár válaszában azt mondja: a kormány a felzárkózási stratégiája mindenkivel foglalkozik. Amikor ilyen programot indítunk, ott kellő mértékben kell bevonni a romákat. "Minden gyermek számít, legyen az horvát, magyar vagy roma. Miközben a programok szociális alapon nyitottak, a szegény népességen belüli arányoknak megfelelően kell, hogy elérjék a romákat. Aki magyar állampolgár, az magyar gyermek, ezért nem fogadható el az a megkülönböztetés, amit önök tesznek."

Mikor mond le Matolcsy?

A szocialista Boldvai László a kormány dilettáns gazdaságpolitikáját szidta. Magas a csődkockázat, magas az állampapírhozam - mondta. Önök újabb adókat vezetnek be, "most lakossági állampapírt, de azt a lakosság úgyse fogja megvenni, mert már nem hisz a kormánynak, és pénze se maradt". Mikor mond le posztjáról Matolcsy György, aki alkalmatlan rá?

Cséfalvay Zoltán államtitkár válasza szerint 2002-2006 között az államháztartás hiánya a GDP 8 százaléka volt, a 21. században nem volt még 3 százalék alatti, amire most esély van.