A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Az ülésen az MSZP-s Lamperth Mónika arról kérdezte a minisztert, hogy Darák Péter Kúria-elnök válaszlevele ismeretében újra megírná-e ezt a levelet. "A Kúria elnökének írt levelem, az részben miniszteri felelősségemből adódik, én az igazságügyért is felelős vagyok" - válaszolta Navracsics Tibor.
Navracsics Tibor szerint éppen az igazságszolgáltatás függetlenségéből adódóan, tevőlegesen nem tud és nem is akar az igazságszolgáltatás működésébe beavatkozni, ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan ügy volt, amelynél a magyar közvélemény felháborodással fogadta az ítéletet. Mint mondta, ezt jelezte a Kúria elnökének, illetve arra kérte, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vegye ezt is esetleges szempontnak az ítélkezési gyakorlat elemzése kapcsán. Megjegyezte: levelében a Cozma-ügyet említette, de említhetett volna más ügyeket is.
"Olyan általános jelenségről van szó, amelyet mint politikus szükségesnek tartottam jelezni a Kúria elnökének" - mondta Navracsics Tibor, aki szerint ezzel a dolga véget ért, így nem szeretne véleményt nyilvánítani Darák Péter válaszával kapcsolatban. Hozzátette: úgy gondolja, miniszteri kötelességének eleget tett azzal, hogy ezt jelezte.
Szerinte Európában sem példa nélküli, hogy konkrét ügyekben véleménynyilvánítással él a miniszterelnök, miniszter vagy politikus a bíróságok tevékenységével kapcsolatban. Ugyanakkor úgy vélte: konkrét ügyben nem szólalt meg, és a jövőben sem fog egyetlen esetben sem véleményt nyilvánítani a bíróságok ítéletével kapcsolatban.
A miniszteri meghallgatáson az MSZP-s Bárándy Gergely azt kérdezte, hogy miért nem szavaz még mindig az Országgyűlés a bírósági törvényhez benyújtott módosító javaslatokról, amelyeket a Velencei Bizottság észrevételei nyomán terjesztett be a tárca mintegy két hónappal ezelőtt. A szocialista képviselő hozzátette: szerinte vagy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás végét várja a kormány, vagy pedig - mivel az IMF tárgyalások várhatóan elindulnak - ezért nem is akarják elfogadni a módosító javaslatokat.
Navracsics Tibor erre reagálva azt közölte: gyakorlati okai vannak, hogy nem szavaztak még erről, nincs "politikai hátsó szándék" vagy "trükközés" emögött. Mint mondta továbbra is folyamatosan egyeztetnek az Európa Tanáccsal ebben az ügyben és a médiatörvénnyel kapcsolatban is.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik politikusa többek között arról kérdezett, hogy a bírósági eljárások felgyorsítása milyen eredményt mutat. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban közölte: január 1-én léptek hatályba az első eljárásgyorsítást célzó rendelkezések, így pontos adatot nem tud mondani, de utalt arra, hogy a kiemelt ügyek infrastrukturális támogatására többletforrást kaptak a bíróságok tavaly, így ennek kell, hogy legyen hatása a nagy volumenű ügyeknél. Hozzátette azt is, terveik szerint két új bíróságot nyitnának, hogy Budapest és környéke ügyterhét csökkentsék.
Navracsics Tibor, az előző miniszteri meghallgatás - Pintér Sándor belügyminiszter bizottsági beszámolójának - elhúzódása miatt nem kívánt szóban beszámolni az általa vezetett minisztérium elmúlt egy, illetve két éves munkájáról, hanem azt az összegző füzetet ajánlotta a képviselők figyelmébe, amelyet a bizottsági ülésen osztottak ki.
A minisztérium eddigi tevékenységét mintegy 150 oldalon összefoglaló kiadvány a tárcához tartozó államtitkárságok, valamint a Miniszteri Kabinet és a minisztérium nemzetközi kapcsolatait mutatja be. Navracsics Tibor a füzet előszavában hangsúlyozza, hogy a jó állam megvalósítása érdekében az elmúlt két évben számos mélyreható változtatást hajtottak végre az állam működésében. A miniszter emlékeztet arra, hogy létrehoztak egy új kormányzati, minisztériumi struktúrát, amely a legalacsonyabb szinten igyekszik kezelni az ágazati szakpolitikai konfliktusokat, azok ugyanis a korábbi szerkezetben dominánssá váltak és hátráltatták az összkormányzati érdekek érvényesülését.
Emellett utal a megyei kormányhivatalok létrehozására, valamint a jövő év elejétől működő járási rendszerre. Az igazságszolgáltatás reformján belül a bíróságok hatásköreinek rendezését és a gyermekbarát igazságszolgáltatás programját emelte ki.
