Három kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Magyarországgal szemben. Az új tojóketrecek használatára, az adómentes pálinkafőzés megszüntetésére és a környezetvédelmi hatásvizsgálat helyes használatára két hónapot adott Brüsszel, különben az Európai Bírósághoz fordulnak.

A magyar szempontból fajsúlyos ügyekben még nem indít eljárást az EB. Korábban a Bruxinfo brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írta, már csütörtökön bejelentik az eljárás megindítását a telekomadó, a kiskereskedelmi különadó és az Erzsébet-utalvány ügyében. Az Európai Bizottság három külön levélben további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az EB a bejelentéskor hangsúlyozta, a témák ugyan még nem jutottak kötelezettségszegési szakaszba, a testületének azonban aggodalmai vannak azok uniós joggal történő összeegyeztethetőségéről.

A szóvivők emlékeztettek arra, hogy a távközlési különadó miatt már indítottak kötelezettségszegési eljárást, az új vizsgálat a közvetlen adózásról szóló 2009-es uniós irányelv esetleges megsértése miatt vizsgálódik. A hvg.hu-nak nyilatkozó névtelenséget kérő bizottsági forrás szerint a távközlési cégek esetében az ok az lehet, hogy a magyar távközlési vállalatokra kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak, mint a külföldiekre.

A kiskereskedelmi különadó esetében a külföldi vállalatok hazaiakkal szembeni diszkriminációjának gyanúja miatt érdeklődik levelében az EB. Végül a étkezési és üdülési utalványrendszer átalakításáról szólva az EB szóvivője úgy vélekedett: az korlátozó lehet a külföldi vállalatokra nézve, ezért vizsgálja azok jogszerűségét. Ebben az ügyben egy hónapos válaszadási határidőt szabott Brüsszel.

Az NGM közleményben reagált az eljárások elindítására. E szerint Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt. A kormány szerint az Európai Bizottság által vitatott magyar jogszabályok teljes mértékben megfelelnek a közösségi jognak és készek arra, hogy magyar álláspontot mindhárom kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédjék.

A kormány szerint az ágazati különadókkal érintett társaságok teherviselő képességet jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű amiatt, hogy ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó - tette hozzá az NGM.

Hasonló a helyzet az Erzsébet-utalvány vonatkozásában is. A január elsején hatályba lépett személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján Erzsébet-utalványt a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthat ki. A munkáltatók ebben a formában 30,94%-os adószint mellett adják az utalványt munkavállalóiknak. Az európai versenyjog szempontjából viszont problémás lehet, hogy a piac többi szereplője ugyan hasonló célú utalványt magasabb, 51,17%-os adószint mellett forgalmazhat, Erzsébet-utalvány kibocsátására viszont csak a kormány által kijelölt szerv van felhatalmazva. Ez persze nem jelenti azt, hogy állami monopólium alakulna ki, ugyanakkor mivel a kedvezményes adókulcs csak az állami utalványra vonatkozik, a Bizottság diszkriminációval vádolhatja a kormány döntését.

Tojóketrec

Az EB 10 tagállamot, köztük Magyarországot újra felszólította, hogy hagyják abba a hagyományos tojóketrec használatát. 2012. január 1-jétől ugyanis a tojótyúkok kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, illetve alternatív rendszerekben tarthatók.

A magyar gazdák az előírást nem tartották be, januárban többek között emiatt az előírás miatt drágult meg egyik napról a másikra 50 forintra a tojás. A bizottság azt várja, hogy a tagállamok minden olyan létesítményt alakítsanak át vagy zárjanak be, amely még mindig hagyományos ketreceket használ.

Nincs ingyen a pálinka

Az Európai Bizottság felszólította a kormányt, hogy szüntessék meg a házi pálinka adómentességét. Orbán Viktor kormányra kerülése utáni első, 29 pontos csomagjában jelentette be, hogy fejenként évi akár 100 liter párlat is készíthető magánfőzésben adómentesen.

Horváth Szabolcs

Már néhány nappal a tervek nyilvánosságra hozatala után lehetett sejteni, hogy a házi pálinkafőzés ilyen mértékű liberalizációja nem felel meg az uniós előírásoknak. Az Európai Unió képviselői már 2010-ben jelezték a kormánynak, hogy uniós jogot sérthet a párlatfőzés jövedékiadó-mentessége.

Brüsszel a felszólítást azzal indokolta most, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja. A Magyarország által biztosított adómentesség meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket. Ha a kormány nem tesz eleget az adómentesség eltörlésének, akkor két hónapon belül az EB az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

"A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része. Ezért Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány - a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is" - reagált közleményében az NGM.

Környezetvédelmi hatásvizsgálat

Az Európai Bizottság emellett a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó uniós szabályozás betartására szólítja fel Magyarországot. Ha két hónapon belül ennek nem tesz eleget a kormány, akkor az ügyet a bíróság elé viszik. Indoklásuk szerin ugyanis a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvet Magyarország helytelenül ültette át nemzeti jogába, különösen azokat a szempontokat, amelyeket a projektkiválasztási eljárás során alkalmaznak annak eldöntésére, hogy az irányelv II. mellékletében felsorolt egyes projektek esetében szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra.

A kérdéssel kapcsolatban 2009 májusában Magyarország felszólító levelet kapott, amelyet 2010 januárjában egy további levél követett. Magyarország időközben több jogszabály-módosítást is elfogadott az irányelvben megfogalmazott követelmények betartása érdekében. A bizottság üdvözli e módosításokat, de úgy tűnik, hogy számos projekt esetében még mindig vannak hiányosságok azon projektek kiválasztásával kapcsolatban, amelyeket hatásvizsgálatnak kell alávetni.