Mellár Tamás: Bezárult a kör, csapdában a magyar gazdaság
Elég megnézni a 2025-ös év első negyedéves számait és láthatjuk, nincs semmi túlzás ebben az értékelésben.
Ma, hétfőn este tart végszavazást a parlament az új Büntető törvénykönyvről, amely 14 éves korról 12 évre csökkentené a büntethetőségi korhatárt emberölés, testi sértés, rablás és kifosztás esetén. Az általános ombudsman korábbi nyilatkozata szerint ezt sem a gyerekek által elkövetett bűncselekmények száma, sem azok jellege nem indokolja.
Gyermekvédelmi és igazságügyi szakemberek úgy vélik: a gyerekek büntetőjogi eszközökkel történő felelősségre vonása segítésük és a rehabilitáció lehetősége nélkül cinikus, káros és súlyosan veszélyezteti jövőjüket - írják közleményükben különböző civil szervezetek, köztük a Szülői Hálózat, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF), a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), a Magyar Szegénységellenes Hálózat, a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE), a Szociális Szakmai Szövetség, a Jogismeret Alapítvány, a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete (FICE), a Hálózat a Tanszabadságért (HAT), valamint Gönczöl Katalin kriminológus.
A szervezetek szerint a gyerekkori bűnelkövetés mindig azt jelzi, hogy a gyermek családjában nincs minden rendben; az elkövető kiskorúak, fiatalkorúak döntő többsége maga is áldozat. Éppen ezért nem büntetni kell őket, hanem segíteni, ráadásul az igazságszolgáltatási rendszer szerintük jelenleg nem alkalmas a gyerekek fogadására: a gyerekek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására, tárgyalására speciálisan felkészített rendőrökre, bírókra és ügyészekre, fiatalkorúak bíróságára van szükség.
A szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a Gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezmény a gyerekeket érintő bárminemű letartóztatás, őrizetben tartás vagy szabadságvesztés büntetés feltételeiről úgy rendelkezik, hogy azok csak végső eszközként alkalmazhatók és a lehető legrövidebb időtartamra vonatkozhatnak. Számos nemzetközi szervezet álláspontja, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok alapelve nem a megtorlás vagy az elrettentés, hanem rehabilitációjuk, társadalmi integrálásuk kell legyen.
A megoldás nem a büntetés, nem a tárgyalótermek és rendőri kezek, hanem a gyermekek nyelvén értő szakemberek, pártfogók, pszichológusok, szociális munkások és a szülők közös munkája lenne, ezért a közleményt aláíró szervezetek arra kérik a kormányt, hogy vonja a vissza a büntethetőségi korhatár csökkentésére vonatkozó javaslatát.
