Hiába a tiltás, a jogi kiskapukat ügyesen megtalálják a motorcsónak-tulajdonosok a hazai vizeken. A Balatonon számos belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak szeli a habokat, melyek közül sokat egyszerű hobbicélból használnak, de vízitaxi vagy kísérőhajó státusz mögé rejtve, az évek óta fennálló tilalmat kijátszva.

Bár a megkérdezettek úgy látják, hogy a Balaton méreteihez képest idén nincs sok motorcsónak a vízen, a valódi problémát az jelenti, hogy a tulajdonosaik trükköznek és fölöslegesen terhelik a tavat. Az egyik vitorlásegyesület szakembere szerint a motorcsónakok körülbelül 40 százaléka ebbe a kategóriába esik.

Trükkök százai

A legelterjedtebb trükk az, hogy a tulajdonosok hajójukat vízitaxiként regisztráltatják, miután létrehoznak egy csakis papíron létező vízi közforgalmú személyszállítással foglalkozó céget. Erre a jelenségre tavaly nyáron az LMP egyik országgyűlési képviselője is felhívta a figyelmet, amikor Pintér Sándor belügyminisztertől ellenőrzések szigorítását kérte. Szilágyi Péter a hvg.hu-nak azt mondta, nem tud arról, hogy az elmúlt évben bármilyen változás történt volna, pedig szerinte a túl sok motorcsónak veszélyt jelent a Balaton vízminőségére, és a környezeti szennyezés mellett a zajszennyezés és balesetveszély sem elhanyagolható.

Vitorlás és kísérője a Balatonon - nem mind szabályos

MTI / H. Szabó Sándor

A motorcsónakok tilalmát több folyón és hazai tavon – így a Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő tavon, illetve Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó egyes részein –, egy 2000-es törvény szabályozza, mely kimondja, hogy az említett szakaszon belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak használata tilos. (Korábban kormánypárti képviselők a tilalmat a Duna egyes szakaszaira is ki akarták terjeszteni.) A tilalom nem vonatkozik a rendőrség, a vámhatóság, a katasztrófa-elhárítás közreműködő szervezetek, a víziút fenntartását és a természet- és környezetvédelmi feladatot ellátó hatóság járműveire, valamint azokra a hajókra, melyek a hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek.

A kiskaput kereső motorcsónakosok ezt az utóbbi használják ki és szereznek magunknak engedélyt a törvény kijátszására. Az LMP-s képviselő szerint a tulajdonosok rendszerint jogi cselekkel szereznek engedélyeket, így az is előfordul, hogy vitorlásegyesületet alapítanak, így motorcsónakjuk „kísérőhajóként” mentesül a tiltás alól.

„Nem olcsó mulatság”

A Balaton keleti medencéje ebből a szempontból különösen „fertőzött” – mondta a hvg.hu-nak a Fonyódi Vitorlás Egyesület elnöke. A „vízitaxis csellel” Győri Attila szerint általában a gazdagabbak élnek, mivel ahhoz, hogy valaki a vízi közforgalmú személyszállításhoz megkapja az üzemeltetési engedélyt, legalább 9 méteres hosszúságú hajó kell, ami nem olcsó mulatság. Bár az engedélyt taxizásra, közforgalmú személyszállításra kérik ki, a hajót végül csak kikapcsolódásra, hobbiként használják, tényleges utasszállítást nem végeznek.

A Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára szerint az általuk nyilvántartott vitorlásegyesületeket nem azért hozták létre, hogy megkerüljék a 2000-es törvényt. Szoják Balázs a hvg.hu-nak azt mondta, a vitorlás sportegyesület létrehozása bonyolult dolog, szigorú feltételeknek kell eleget tenni, folyamatosan dokumentálni kell a tevékenységet. A főtitkár szerint éppen ezért a kiskapukat keresők inkább a „vízitaxizást” választják.

A Fonyódi Vitorlás Egyesület elnöke viszont azt mondta lapunknak, tud olyan sportegyesületekről, amelyeket direkt azért hoztak létre, hogy így kaphassák meg az engedélyeket a motorcsónakjaikra. Győri Attila szerint Fonyódon most is működik egy ilyen egyesület, ám a szervezet nevét nem akarta elárulni. Szerinte az ilyen céllal létrehozott egyesületeknek több motorcsónak is van a birtokukban, de a többi sporteszköz, mellyel az előírások szerint rendelkezniük kéne, csupán a leltárban létezik. Sőt, az is előfordul, hogy az adott egyesületnek csak kísérőhajóként bejegyzett motorcsónakjai vannak, vitorlásaik viszont – amit kísérni kéne – nincsenek.

Rendőri szigor kell

Szilágyi Péter a hvg.hu-nak azt mondta, nem a vonatkozó törvényeket kéne szigorítani, hanem az engedélyek kiadásakor kellene körültekintőnek lenniük a hatóságoknak, illetve alaposabbnak kellene lenniük az ellenőrzéskor.

Rendőrségi helikopter a Balaton felett

ORFK / H. Szabó Sándor

A rendőri ellenőrzések során leggyakrabban nem a motorcsónakok engedélyével szokott probléma lenni, hanem azzal, hogy sokan képesítés nélkül vezetik a vízi járműveket – tájékoztatta a hvg.hu-t Springs József, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság alezredese.

Springs azt mondta, kontroll során nemcsak az engedély meglétét ellenőrzik, hanem azt is, hogy annak megfelelően használják-e a hajót. Ha problémát találnak, azt továbbítják a közlekedési hatóság felé, és szabálysértési eljárást kezdeményeznek az üzemeltető ellen. A rendőr alezredes szerint egyébként az utóbbi három évben csökkentek a motoroscsónak-engedélyekkel kapcsolatos problémák.