„Hosszan tudnám sorolni, amit meg kéne változtatni, de mégsincs bennem hiányérzet, én szeretek itt élni” – dobta fel a beszélgetés elején a labdát Magyarósi Csaba, aki a szándékosan pozitív hangvételű Egy Nap a Városban blog szerzőjeként úgy látja, hogy a budapestieknek igényük van arra, hogy a város jó oldalát lássák. Szerinte Budapest egyre élhetőbb kezd lenni, ugyan a változás tempójával még lehetnek gondok.

De mit jelent az élhetőség? László János, a legkülönbözőbb önkormányzatok és mérnökök győzködését magára vállaló Kerékpárosklub elnöke szerint a városi élet a közlekedés elvont értelme miatt jött létre: szeretünk egymás közelében lenni, tárgyakat és gondolatokat adni-venni, kommunikálni akarunk. Ez ma nem igazán tud megvalósulni, mert a járműközlekedés megölte a közösségi életet, véli. Felhívta a figyelmet arra a hibára, hogy a közlekedést autókban mérjük és nem bármilyen más járművel közlekedő emberekben, amitől sivárabbá és elidegenedetté válik a környezetünk.

A főváros közlekedését irányító Vitézy Dávid viszont a forgalom egzakt fogalmából vezette le az élhetőséget. Szerinte akkor tud jól működni egy város, ha új lehetőségek teremtődnek, új helyeket tudunk felfedezni, ehhez pedig le kell tenni a háztól házig autózásról. Vitézy úgy látja – és ezt BKK vezérigazgatói minőségében is hangsúlyozta –, hogy a városvezetésnek a fenntartható közlekedési módok támogatása, a tömegközlekedés, a biciklizés és a gyalogos terek kialakítása felé kell fordulnia, hogy jobb lehessen Budapest.

Új korszak jön?

Felmerült a kérdés, hogy van-e koncepciója Budapest vezetésének a következő 20 – vagy legalább a ciklusból fennmaradó két – év fejlesztési irányáról. Mert eddig alig hallottunk róla. Vitézy Dávid megerősítette az új főépítésszel korábban az Origón megjelent interjú szavait, miszerint készül az új átfogó városfejlesztési terv, ami a zöldmezős beruházások helyett a barnazónákra fog koncentrálni. Nem arról kell álmodozni, hogy beépítetlen területekre húzzunk házakat, hanem hogy Józsefváros, Kőbánya vagy az Óbudai Gázgyár 20-30 éve rohadó területein tudjunk élő dolgot létrehozni, mondta Vitézy. A BKK vezérigazgatója a közlekedésben is új érát harangozott be: „A közlekedésfejlesztési terv az elmúlt 20 évben olyan volt, mint egy vidéki csárda étlapja, amin mindenki megtalálta a neki tetsző, de megvalósíthatatlan beruházásokat.” Nagyon kemény mondás – emelte ki – hogy megváltoztak a prioritások. A fejlesztések célja, hogy a fenntartható közlekedési módokra, a tömegközlekedésre, biciklizésre és a gyalogos terek növelésére fordítsák a meglévő kevés EU-s pénzt. „Még azt is felvállalom, ha megkérdezik mikor lesz Aquincumi-híd, Munkás körút, hogy nem tudom” – jelentette ki. A dugódíjról viszont megjegyezte, hogy bár jó ötletnek tartja a város forgalomcsillapítása szempontjából, a kapcsolódó beruházások, mint a 4-es metró elkészülése, a villamosközlekedés fejlesztése és más, a határoló területeket érintő beruházások nélkül nem megvalósítható.

Egy járdán biciklizést kritizáló nézői megjegyzés a kerékpáros fejlesztések területén is új bejelentésekre sarkallta a vezérigazgatót. László János szerint az elmúlt 20-25 év gyaloglás ellen elkövetett eredendő bűne, hogy a biciklis közlekedőket a járdára terelték. Még a mai egyetemisták is azt tanulják, hogy a biciklinek nincs helye az úton, mert feltartja az autóforgalmat – háborodott fel a Kerékpárosklub elnöke.

Vitézy a megrendelői oldalt képviselve a ’60-as évek közlekedéspolitikájával való leszámolást ígérte. „Az egész belvárost kerékpárbaráttá tesszük” – jelentette ki, amely a BuBi névre hallgató és jövőre induló közbringa programhoz kapcsolódó fejlesztések során fog kiteljesedni többek között az Andrássy út átalakításának folytatásával az Oktogonon kívüli szakaszon, a Lánchíd közlekedésének rendezésével és csomópontok átalakításával. A beszélgetésen jelentette be először hivatalosan, hogy idén augusztusban 10 buszsávot nyitnak meg a kerékpárosok számára. Ezen kívül vizsgálják a tömegközlekedési eszközökön való kerékpárszállítás lehetőségét is. Bár a Kerékpárosklub már beadta terveit a BKK-nak, Vitézy szerint a a Combinón kombinálhatunk a leghamarabb, de a külvárosi, hosszú utakat megtevő alacsonypadlós buszok is a lista elején szerepelnek majd.

„Kicsit olyan nekem a Dávid, mint Luke Skywalker a gyerekeknek. Az utolsó remény a város számára” – reagált a bejelentésekre Sinya, a Critical Mass szervezője, aki azért hozzátette, hogy politikusnak alapból nem hisz, de Vitézyn legalább azt látja, hogy érti, miről beszél. A BKK vezetője szerint a jövő zenéje lesz, hogy a budapestiek hogyan viszonyulnak ezekhez a fejlesztésekhez. Tapasztalatai szerint eddig azok a változtatások voltak sikeresek, amelyeket „ottfelejtettek” valahol. A Szilágyi Erzsébet fasori buszsáv ellen biztos tiltakoztak volna, mostanra viszont bevált, mondta, feltéve a kérdést, hogy vajon milyen lenne a fogadtatása a fákkal, villamossal, biciklisávval élhetővé tenni kívánt Kossuth Lajos utca terveinek.

Kirekesztő belvárosi hipszterek

A városról folytatott elmélkedések nagy hiányossága, hogy nem látnak túl a nagykörúton. „Attól lenne jobb Budapest, ha egy ilyen beszélgetés egy hasonlóan pezsgő helyen, például Újpest központjában is megvalósulhatna” – vetette fel Smiló Dávid, az Építész Szakkollégium elnöke, TEDxYouth@Budapest előadó, eltérő reakciókat kiváltva. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a városi lét túlságosan hipszter és szubkultúrává válik, az kirekesztő a maradék többszázezer emberre nézve. A Sinka-Magyarósi-Vitézy tengely szerint viszont általában a városok és Budapest szerkezetének velejárója is, hogy van egy eleven centrum, ahol több közösségi program és lehetőség van, mint a külvárosokban. Bár Vitézy Dávid szerint nem egészséges, ha csak a belvárosban összpontosul az infrastruktúra, a közlekedésnek mégis meg kell teremtenie a közvetlen kapcsolat lehetőségét, hogy egy csepeli se érezze magát kívülállónak a Deák téren. A BKK vezetője felhívta a figyelmet az utóbbi tíz év trendjére, amelynek hatására egyre növekszik a belváros. Egyre több helyen alakulnak ki olyan alközpontok, mint Budán a Lövőház utca, ahol a lakók felismerték, hogy az utca funkciója nem csak autóparkolásban merül ki.

Budapest madártávlatból - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!

ORFK / H. Szabó Sándor

László János szerint azonban a budapestiek ettől függetlenül is túlságosan elidegenedettek.  Jó a Gödörben üldögélni, de az emberek többsége reggel a garázsában beül a kocsijába, majd bemegy egy másik garázsba, beül az irodájába és vissza – fejtette ki, hozzátéve, hogy szerinte a közlekedéstől feszültek és intoleránsak vagyunk. László szerint hiányoznak a hagyományos kis közösségek a városból, Magyarósi Csaba ellenben úgy látja, hogy ezek megvannak, csak átalakultak. „Lehet, hogy nem tudom, ki lakik fölöttem, de egy közösség része vagyok, amikor a kerületemben iszom valahol egy kávét vagy elmegyek sportolni” – mondja a blogger. „Ahhoz képest, milyen kretének lakják, egész jó hely Budapest” – riposztozott Sinya, aki szerint a város olyan, mint a kapitalizmus: kialakítja magát. Jó példa erre a biciklizés, ami nem azért lett sikeres, mert ’98-ban kitalálták és mindenki alá tettek egy biciklit, hanem mert az emberek kipróbálták és bevált nekik. Sinya – a „Biciklisek márpedig nincsenek” című TEDxYouth előadást idézve – kijelentette, hogy nincs értelme biciklistákről beszélni. „Hány kilométert kell tekernem ahhoz, hogy biciklista legyek?” – tette fel a kérdést Molnár Péternek, a Milla egyik szervezőjének, aki azért szólalt fel, hogy a „biciklisták” együtt álljanak ki a bicikliző romákat érő rendőri zaklatások ellen.

„Nem értelmiségi gőg a Dunára vágyni”

A beszélgetés Budapest egyedi lehetőségeit firtató részében más városok jó tapasztalatainak hazai megvalósítása, vagy épp a tipikusan pesti romkocsma kultúra fejlesztése mellett a Duna kihasználása tűnt igazi közös pontnak. A part menti parkok hiányáról konszenzus van, a Duna pedig olyan lehetőség, amihez méltatlan, hogy ma megközelíthetetlen, hangzott el. A BKK vezetője szerint a budai rakpart nem kiváltható tranzitútvonal, alagútépítésre pedig nincs pénz, a pesti oldalon viszont eleinte időszakos lezárásokkal és programokkal fogják tesztelni a jobb budapesti élet egyik lehetséges megvalósulását – ígérte.