„Kívülről szépen felújították az épületet, belül, ahol senki nem láthatja, viszont omladoznak a falak” – mondta a hvg.hu-nak Sammar Rahmani:. Az afgán származású menekülttel a balassagyarmati menekültszálláson találkoztunk. Az intézmény több mint egy éve működik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal igazgatása alatt, egy sikeres EU-pályázat eredményeként. Az biztonsági őrökkel őrzött épületből a lakók csak napközben mehetnek el, estére vissza kell érniük. Az otthonba csak annak lakói és alkalmazottjai mehetnek be, érdeklődők és újságírók előtt zárva tartják. Sammar Rahmani szerint azért, mert el akarják titkolni a szobák leromlott állapotát. A menekültek helyzete miatt idén élesen bírálta Magyarországot az ENSZ is.
Tavasszal az EU új pályázatot írt ki a menekültszálló működtetésére. Azóta a szálláson a migránsokat segítő Menedék Egyesület biztosít bizonyos szolgáltatásokat, többek között lelki gondozást, csoportos foglalkozásokat és nyelvoktatást. Az új pályázat nem jelent feltétlenül fejlődést: tavasz óta az otthon lakói csak pénzért kapnak (nem sürgősségi) orvosi ellátást, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyáltalán nem kaphatnak kezelést, mivel pénzt legfeljebb más országokban élő rokonaiktól, ismerőseiktől kaphatnak, anyagi támogatásban nem részesülnek és munkát sem tudnak vállalni. Emiatt a lakók egészségi állapota folyamatosan romlik.
Látogatásunkkor többen panaszkodtak kezelésre szoruló fogászati problémákra, mások korábban szerzett kiújuló sérülések miatt szenvednek. Emellett a kilátástalanság és az egyhangú hétköznapok miatt a menekültek elmondása szerint szinte mindenki szenved valamilyen pszichológiai betegségben, főleg depresszióban, volt, aki öngyilkosságot kísérelt meg.
„Budapesten jobb volt”
„Nagyon rossz itt” – mondta odaérkezésünkkor a balassagyarmati menekültszálláson élő, magyarul folyékonyan beszélő iráni férfi. – „Hiába próbálnak a szociális munkások segíteni, ha nem kapnak pénzt orvosi ellátásra vagy rendes ételre.” Az idősebb férfi még 2001-ben hagyta el Iránt politikai okokból, rövid ideig Törökországban tartózkodott, majd Magyarországra érkezett, ahol menekültstátuszért folyamodott. Először befogadott státuszt kapott, amelyet egy évre adnak ki olyanoknak, akiket hazájukban üldöztetés fenyegetne. Összesen 11 évet élt Magyarországon, Budapesten feketén dolgozott (mint mondta, legális munkára Magyarországon menekülteket szinte sosem vesznek fel). „Budapesten más volt, ott elfogadtak minket. Balassagyarmaton nemcsak munkát nem vállalhatunk, de a helyiek is sértegetnek, fenyegetnek bennünket” – mondta.
Egy évvel ezelőtt az iráni férfi befogadott státuszát már nem hosszabbította meg a Menekültügyi Igazgatóság, vissza azonban nem toloncolták, hanem ideiglenes tartózkodási engedéllyel Balassagyarmatra került. Az engedélyt azóta többször meghosszabbították, tavaly óta vegetál a balassagyarmati szálláson. Azt mondja, bizonytalan, mi lesz a további sorsa, a hatóságok semmit sem közölnek vele. „Amióta itt vagyok, folyton azt hallom, hogy 'nem tudom'.”
Kováts András, a balassagyarmati szálláson is tevékenykedő Menedék Egyesület igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: a nógrádi kisváros kb. 100 fős szállásán jelenleg 65 személy tartózkodik. Többségük Afganisztánból menekült el, de sokan érkeztek Koszovóból és különböző afrikai és ázsiai országokból. A lakók nagy része háborús zónából menekült el, sokan közülük üldözött kisebbségekhez tartoznak, például afganisztáni hazarák. Kováts szerint nem minden balassagyarmati menekült érkezett illegálisan az országba, sokuknak egyszerűen nem hosszabbították meg tartózkodási engedélyét. Az illegális bevándorlókkal együtt, akiknek első fokon elutasították menedékkérelmét, ők is „kiutasítás alatt állóknak” minősülnek, és nagyon ritka, hogy egy elutasítást felülvizsgáljanak – mondta az egyesület igazgatója.
Egy év börtön határsértésért
Kováts András szerint az illegális bevándorlók kezelése Magyarországon az egyik legszigorúbb az Európai Unió országai közül. A határt engedély nélkül átlépők, ha lebuknak, először egy úgynevezett idegenrendészeti őrzött szállásra kerülnek. Előállításukkor a hivatalos szervek kötelesek felajánlani nekik, hogy menedékkérelemmel forduljanak a magyar államhoz (ezzel szemben mások arról számoltak be, hogy erről a lehetőségről gyakran nem tájékoztatják a a migránsokat). A kérelem benyújtása önmagában rendkívül hosszas folyamat, amihez a menekültek ritkán kapnak segítséget, ráadásul a Menekültügyi Igazgatóság a kérelmek elenyésző részét teljesíti, a legtöbb menedékkérőt hosszabb-rövidebb fogság után valamelyik szomszédos országba, főleg Szerbiába toloncolják ki vagy ritkábban visszaszállítják hazájába.
Jelenleg több idegenrendészeti fogda működik az országban, többek között Kiskunhalason, Nyírbátorban és Győrben található ilyen intézmény, Békéscsabán pedig speciális, nők, kisgyermekes családok és fogyatékkal élő külföldiek elhelyezésére alakult „őrzött szállás” működik. Az egyes fogdákat alig lehet összehasonlítani egymással. Míg a békéscsabai intézményben viszonylag humánus körülmények vannak, addig Nyírbátorban és Kiskunhalason gyakorlatilag börtönben, cellákban és rács mögött tartják a határsértőket – utóbbiban talán a legrosszabb a helyzet, itt a cellákhoz nem tartozik vécé, így a fogvatartottak ki vannak szolgáltatva az őrök jóindulatának, akik kiengedhetik őket a közös mellékhelyiségekre.
A balassagyarmati szállás legtöbb lakója a nyírbátori fogdából került a valamivel szabadabb menekültszállóra. A hvg.hu által megkérdezett menekültek embertelen bánásmódról, rendszeres megaláztatásokról számoltak be: egy volt lakó szerint többször megesett, hogy elmaradt a vacsora, az őrök viszont nem engedik, hogy a reggeliből félretegyenek maguknak és ételt vigyenek a cellájukba. A szabály ellen vétőket megverik, vagy magánzárkába csukják, de egy veréshez néha elég „rosszul” nézni az őrökre – mondta egy korábbi lakó, aki szerint az őrök rendszeresen „éreztették velük, hogy nem vesznek minket emberszámba”. Az elhúzódó eljárások miatt a menekültek akár egy évig is a fogdákban maradhatnak, addigra általában eldől, megkapja-e az illető a menekültstátuszt vagy kiutasítják-e Magyarországról. Akiknek ügyében továbbra sincs döntés, a balassagyarmati ideiglenes szállásra kerülnek.
|
Magyarországon a hatályos ENSZ-rendelkezés értelmében háromféle jogállást kaphatnak azok, akik menedékjogot kérnek. Menekültstátuszra jogosultak azok, akik hazájukban politikai, vallási vagy faji üldöztetésnek vannak kitéve, így nem térhetnek vissza korábbi otthonukba. A menekültstátuszt elnyerők bizonyos, a magyar állampolgársággal járó jogokat is megkapnak, igényelhetnek például létfenntartási és lakhatási támogatást, álláskeresési járadékot, orvosi ellátásukat pedig fedezi a tb. Emellett kérhetnek ingyenes magyar nyelvoktatást, magyar személyi igazolványt és útlevelet, nem jogosultak viszont választásokon való részvételre. Hasonló jogokat birtokolnak azok, akik oltalmazott státuszt kapnak, azzal a különbséggel, hogy ezt a jogállást ötévente felülvizsgálják. Oltalmazott lehet az, akinek hazájában háború dúl, vagy egyéb körülmények miatt veszélyes lenne számára a hazatérés. A közvetlen veszély elmúltával az oltalmat is visszavonhatják. A legkevesebb, lényegében ideiglenes elhelyezést biztosító befogadott státuszt azok kapják, akik hazájukban halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lennének kitéve, mégsem jogosultak menekültségre. A hatóságok évente felülvizsgálják, még mindig veszélyben van-e a befogadott, hasonlóan az oltalmazott státuszhoz. A befogadottak emellett nem kapnak útlevelet és nem hagyhatják el a befogadó országot. |
Megbánták, hogy idejöttek
A hvg.hu-nak válaszoló menekültek mind azt mondták: csalódottak abban, "ahogy Magyarországon, egy EU-tagállamban" bánnak velük. Többségük nem Magyarországra, hanem valamelyik nyugati országba szeretett volna eljutni, de Magyarországon nem jutottak túl. Ezt történt az afgán Sammar Rahmanival is, aki Törökország és Görögország érintésével, észak felé haladva próbált eljutni Nagy-Britanniába, ahol rokonai élnek, a magyar határon viszont rajtakapták, amint papírok nélkül próbált bejutni az országba. A magyar hatóságok azt mondták neki, hogy választhat: kérvényezhet menedékjogot vagy visszatoloncolják Afganisztánba. Az előbbi választva Magyarországon ragadt, és bár többször is megkísérelt átmenni Ausztriába, ahol újabb menekültstátuszért folyamodott, kérelmét elutasították és visszaadták őt a magyar hatóságoknak, hiszen tőlük kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt. Hiába számolt be nekik az itteni állapotokról, az EU Magyarországot kitoloncolás szempontjából biztonságos országként tartja nyilván.
Az iráni menekült szerint a magyarországi helyzetet össze sem lehet hasonlítani azzal, ahogy nyugati országok kezelik a menekülteket. „Három hónapig voltam egy ausztriai menekülttáborban. Teljes ellátást, pénzt kaptunk, mindenkinek szociális munkások segítettek. Nyelvoktatásban vehettünk részt, elkezdtek minket felkészíteni a beilleszkedésre, még azokat is, akiket később más EU-s országokba küldtek vissza.”
A németek megdöbbentek
„Amikor német újságírók jártak a táborban, nem akarták elhinni, milyen állapotok uralkodnak itt” – mondta az afgán Sammar Rahmai. „Akkor például hetek óta nem kaptunk borotvát, venni pedig nem tudunk semmit. A németek vettek néhányunknak tisztálkodó szereket és ruhákat.” A lakókat az akadozó és hiányos ellátás miatt súlyosan érinti, hogy pénzt egyáltalán nem kapnak. Néhány menekülttel kapcsolatba tudtak lépni otthon maradt vagy kivándorolt rokonai, ismerősei, akik időnként küldenek nekik pénzt, a többség viszont anyagilag teljesen kiszolgáltatott. Ott jártunkkor volt, aki ugyanazt az egy pólót, nadrágot és pár szandált viselte, amivel Afganisztánból jött el, mivel nem volt pénze új ruhára. Az idősebb iráni férfi pedig hosszú ideig nem tudta kimosni ruháit, mert nem kapott mosóport az otthon dolgozóitól. Elsősorban azonban az orvosi ellátás miatt lenne szükségük pénzre, hiszen krónikus betegségeiket a menekültek pénz nélkül semmilyen módon nem tudják kezeltetni.
Többen panaszkodtak a szálláson dolgozó hivatalnokokra és szociális munkásokra is, állításuk szerint vannak köztük, akik kibúvókat keresnek, hogy ne kelljen a menekültek panaszaival foglalkozniuk.
Hamis vád miatt fordultak ellenük
A menekültek életét mindezek mellett a helyiek elutasítása is megkeseríti. Többen is beszámoltak arról, hogy a városiak szóban inzultálták, fenyegették őket, de volt, akit fizikailag bántalmaztak vagy nem szolgálták ki az üzletekben. Decemberben a hírlapok egy menekültek által, magyarok ellen elkövetett támadásról számoltak be, igazi felzúdulást azonban egy később hamisnak bizonyuló vád váltott ki. Júliusban egy 16 éves lány azt állította, az otthon egyik lakója megerőszakolta, később viszont bevallotta, hazudott, és a történetet csak azért találta ki, hogy megmagyarázza, miért nem ment napokig haza. Mire a hazugságra fény derült, eluralkodott a városban az idegenellenes közhangulat, az egyik közösségi oldalon "Polgári összefogás a balassagyarmati idegenszálló ellen" nevű csoport alakult, a menekültek elmondásuk szerint rendszeres zaklatásnak, fenyegetéseknek voltak kitéve. A menekültszálláson folyó nyomozás idején tüntetés zajlott az épület előtt, ahol szintén a lakók kitoloncolását követelték. „Sokan mondták nekünk, hogy menjünk el ebből az országból. Hiába mondtuk nekik, hogy szívesen elmennénk, de a hatóságok nem engednek” – mondta az iráni menekült.
Augusztus másodikán egy újabb tüntetést rendeztek a menekültotthon ellen. Ezúttal a Jobbik „karolta fel” az otthon bezárására indított mozgalmat, Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő beszédében angol tolmács segítségével azt üzente a menekülteknek, tekintsék "kezdetnek" a demonstrációt, mert ezt a helyzetet "polgári ellenállás nélkül nem lehet megoldani". A tüntetés előtt helyiek 1700 aláírást gyűjtöttek össze a szállás bezárására, az önkormányzat pedig a belügyminisztériumhoz fordult a szállás rendjének szigorításáért.
Kováts András szerint az illegális határátlépőkkel szembeni magyarországi bánásmód több szempontból is aggályos lehet. Az EU-ban példátlan az, amennyi ideig fogdában tartanak embereket, különösen, hogy kisgyermekes családokat is, bár rövidebb ideig és jobb körülmények között, de bezárva tartanak. „Európában jelenleg többnyire enyhítik az illegális bevándorlókkal, menekültekkel szembeni őrizet alkalmazását, míg Magyarországon az utóbbi években szigorodott a rendszer” – mondta a Menedék Egyesület igazgatója. A magyarországi eljárások miatt az utóbbi hónapokban több kritika is érte Magyarországot, nemrégiben a Magyar Helsinki Bizottság a Strasbourgi Emberjogi Bíróságon pert nyert a magyar állammal szemben. A nemzetközi törvényszék elmarasztalta hazánkat, mert jogszerűtlennek ítélték azt a gyakorlatot, amellyel a menekültek fogva tartását elrendelik. Nyáron az elvesztett per és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága bírálatának hatására némileg enyhültek a fogva tartás feltételei.
Veszélyes-e Magyarország?
„Az Európai Unióban volt már rá példa, hogy egy tagországot nem biztonságossá nyilvánítottak” – mondta Kováts. „Görögországban a magyarországinál is rosszabb körülmények közé kerülnek a menedékkérők, ezért az EU tagállamai nem tekintik biztonságos országnak, így más EU-s országokból nem lehet Görögországba visszaküldeni olyan menedékkérőket, akik Görögország felől érkeztek, vagy az ottani hatóságok vették őket nyilvántartásba.” Szerbia értékelése pedig, ahová Magyarországról a legtöbb bevándorlót kitoloncolják, szintén folyamatos vita tárgya. Kováts szerint, bár vannak erre utaló jelek, nem valószínű, hogy Magyarországot is menekültszempontból nem biztonságossá nyilvánítsák. Szerinte valószínűbb, hogy a nyugat-európai enyhülési hullám hatására itt is be fog következni valamilyen javulás.