Járási biztost küld az önkormányzatok nyakára a kormány

Járási biztost küld az önkormányzatok nyakára a kormány

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

175 járás lesz Magyarországon, ezeken felül minden budapesti kerületnek is lesz hasonló hivatala. Egy hétfőn megjelent kormányrendelet felsorolja, mely település hová tartozik, rendelkezik arról, hogy milyen hivataloknak kell létrejönniük, illetve előírja, hogy egy úgynevezett járási biztos felügyelje az önkormányzati vagyon átvételét.

A járási hivatalok 2013. január 1-re tervezett felállítása miatt teljes vagyonleltárt kell készíteni valamennyi magyar az önkormányzatnál – derül ki egy, a Magyar Közlönyben hétfőn megjelent, a járások létrehozásáról szóló kormányrendeletből. A leltárra azért van szükség, hogy pontos kimutatás készüljön az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz kerülő ingó- és ingatlanvagyonról, illetve az átvett köztisztviselők számáról.

A leltárt a rendelet szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készíti a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével. A törvény szerint az átadásról a megyei kormányhivatal és az önkormányzat megállapodást köt, de a hétfőn megjelent kormányrendelet szerint semmit nem bíznak a véletlenre: mindenhová kineveznek egy úgynevezett járási biztost is. Az ő feladata lesz, hogy előkészítse a vagyonátadást: körbejárja a járás településeit, egyeztet a polgármesterekkel és jegyzőkkel, megszemléli a vagyontárgyakat.

Még több járás

Az eredeti tervek szerint 186 járást, illetve 7 fővárosi körzetet hoztak volna létre, de a budapesti polgármesterek kiharcolták, hogy minden kerület önálló járás legyen, vagyis mindenütt legyen járási hivatal. A hétfőn megjelent kormányrendeletből az is kiderül, hogy vidéken is megnövelték a járások számát, a mellékletben 175 járás van felsorolva. A legtöbb, 18 járás Pest megyében lesz, míg Komárom, Nógrád, Tolna és Zala megyékben csak 6-6 járást hoznak létre.

Minden járásban lesz okmányiroda és földhivatal is
©

Minden járásnak lesz okmányirodája, gyámhatósága, a járási építésügyi hivatala, földhivatala, munkaügyi kirendeltsége, népegészségügyi intézete, illetve egy földművelésügyekkel foglalkozó része. Utóbbiban foglalkoznak majd az élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi feladatokkal, illetve itt lesz a falugazdász-hálózat központja is. A kormány később egy rendelettel más feladatokat is telepíthet majd a járásokhoz, ahol úgynevezett integrált ügyfélszolgálatot, vagyis kormányablakot is létre kell hozni.

A járások hivatalvezető a rendelet szerint a megyei vagy fővárosi kormánymegbízott „szakmai irányítása mellett” vezeti a hivatalt, ő kezeli a költségvetési előirányzatot, vagyis rendelkezik a pénz felett, de elvileg a szakigazgatási feladatokba nem szólhat bele. Ennek ellenére a kormánytöbbség idén júniusban úgy módosította a járásokról szóló törvényt, hogy a 2014 után az Országgyűlésből esetleg kikerülő képviselők is lehessenek hivatalvezetők, a parlamenti munka is megtegye közigazgatási gyakorlatként.

A rendelet tartalmazza azt is, hogyan léphet át egy település egy másik járásba: a váltást a települési képviselő-testületnek kell kérelmeznie, a megyei kormányhivatal pedig megvizsgálja, hogy indokolt-e a kérés. Indokoltnak minősül a kezdeményezés, ha a váltással „az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható”, illetve ha időközben megváltoztak a közlekedési feltételek. A megyei kormánymegbízott ezután a miniszterhez terjeszti fel a kérvényt, végül pedig – mindig az önkormányzati választások évében – a kormánynak kell engedélyeznie a járásáváltást.

Hozzászólások