A derecskei Morgó-tanyán lévő sertéstelep bővítése miatt a beruházás által érintett régészeti lelőhelyen jelenleg 5000 négyzetméter területen végez feltárást a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti tára Szolnoki László régész vezetésével - mondta Kovács Marianna.

A feltáráson egy csontvázas temetőrészlet is napvilágra került eddig nyolc sírral. A Kr.u. első századra keltezhető sírokban nem várt, szenzációsnak számító régészeti leletek kerültek napvilágra: római készítésű pannon-norricumi szárnyasfibulákra és lemezes övekre bukkantak a régészek. 

Ilyen típusú leletek az Alföldről eddig nem voltak ismertek - mondta a szakember hozzátéve: a temető és a leletek érdekessége másrészt abban áll, hogy az I. századi Alföld (Barbaricum) politikai és etnikai viszonyairól alig tudunk valamit. 

Ez az időszak ugyanis, amikor a Dunántúlon Pannonia provinciát megalapítják a rómaiak, és az Alföld részben a helyi őslakosság (késő kelta falvak), részben a terjeszkedő Dák Királyság fennhatósága alatt állt, valamint ekkor érkezhettek az első szarmata törzsek (jazigok) a Kárpát-medencébe (Duna-Tisza-köze északi része) - magyarázta Kovács Marianna. 

Erre a rendkívül érdekes korszakra, annak kapcsolatrendszerére és lakosságára világít rá az újonnan talált temetőrészlet - fűzte hozzá.