Valószínűleg rekorddöntésre készül a Jobbik országgyűlési frakciója, amely hétfőn immár huszonnyolcadik alkalommal próbálja meg napirendre vetetni a párt képviselői által benyújtott, a kommunista rendszerben szerzett „politikai nyugdíj-privilégiumok” elvételéről szóló törvényjavaslatát. A kormánypárti többség egyszer, még 2010 novemberében megengedte, hogy megkezdjék a javaslat vitáját, de azóta nem engedte napirendre venni.

A hétfőn kezdődő ülésen még egy alkalma lesz a Jobbiknak, hogy a kormánypártokat kárhoztassa: a képviselőknek szavazniuk kell ugyanis arról, hogy tárgysorozatba veszik-e a párt határozati javaslatát, amely a „Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli” cégbirodalom ügyeit vizsgáló bizottságról szól. Korábban az illetékes bizottság úgy döntött, tárgyalásra sem méltó a javaslat, így nem valószínű, hogy a plenáris ülés zöld utat adna a kezdeményezésnek.

Hasonlóan járhat az MSZP azzal a határozati javaslattal, amely az „állami földpályázatok kapcsán kialakult erősen vitatható döntéseket” vizsgáló bizottság felállítását javasolja. A kormánypártok eddig következetesen hangulatkeltésnek minősítették azokat az állításokat, amelyek szerint az állami földek bérleti jogát politikai alapon osztaná szét az Nemzeti Földalapkezelő, így szinte biztos, hogy tárgyalni sem kívánnak majd a vizsgálóbizottság felállításáról.

Fazekas István

Orosz medve és offshore-légitársaság

Az interpellációk sorából úgy tűnik, lassan az ellenzéki képviselők is megunták a földpályázatok emlegetését. Ehelyett minden ellenzéki párt a kedvenc témáit vette elő: a szocialista Gúr Nándor az „elbocsátási hullámot” kérné számon a nemzetgazdasági miniszteren, míg az LMP-s Vágó Gábor a párt „zöld gazdaságélénkítési” programját ajánlja kérdés formájában a kormány figyelmébe, amivel szerinte 80 ezer munkahelyet lehetne teremteni.

Új színt hoz viszont az interpellációk közé a jobbikos Balczó Zoltán. Pártjának elvileg nem lenne ellenére, hogy Magyarország szorosabbra fűzze kapcsolatait Oroszországgal, de Balczó mégis azt kérdezi a miniszterelnöktől: „Megtett-e mindent a kormány annak érdekében, hogy eloszlassa a kételyeket a Déli Áramlat-földgázvezeték beruházásban való részvételükkel kapcsolatban, avagy van-e értelme az orosz medve előtti magyar pávatáncnak?”.

„Miért adták oda egy offshore cégnek a Malév repülési jogait?” – kérdezi majd a szocialista Józsa István azokra a hírekre reagálva, hogy a WizzAir légitársaság repülhet azokba az EU-n kívüli országokba, ahová korábban csak a Malévnak volt lehetősége. A jobbikos Szávay István pedig egy „másfél milliárdos telefonszámláról” érdeklődik a nemzeti fejlesztési minisztertől.

Pálfordulás a Fideszben

Hétfőn késő délután szavaznak a képviselők arról, egyetértenek-e azzal a népi kezdeményezéssel, hogy a Büntető törvénykönyvben külön bűncselekmény legyen a családon belüli erőszak. Múlt hétfőn a Fidesz és a KDNP képviselői még elutasították az ötletet, de a vitában elhangzott megjegyzéseik olyan nagy felháborodást váltottak ki, hogy a kormánypárti frakciók meghátráltak, így várhatóan támogatni fogják a határozati javaslatot (a fordulatban állítólag kiemelt szerepe volt Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető feleségének is).

Rogán Antalt a felesége vette rá a visszakozásra

Túry Gergely

Ez ugyanakkor még csak egy gesztus, a törvény a hétfői szavazástól nem változik meg. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere viszont szombaton azt ígérte, munkacsoportot állítanak fel, és még idén benyújtják a javaslatukat a Büntető törvénykönyv módosítására. Balog csak annyit kötött ki, hogy az új tényállást ne „családon belüli erőszaknak” hívják, mert nem akarnak „negatív töltetet” társítani a család szó mellé.

Várhatóan hétfő este szavaz a parlament a gazdasági stabilitási törvény módosításához benyújtott indítványokról. Ezek közt a legérdekesebb az, amellyel a kormánypártok lényegében felpuhítják az alaptörvényben elrendelt, szigorú adósságféket: az állítólag a befektetők megnyugtatásának szánt új szabály szerint előre nem látható ok miatt mégis nőhetne az adósság, vagyis nem lenne utólag érvénytelen például egy év végi állampapír-vásárlás.

Lesz komp és bírói nyugdíjkorhatár is

Szavaznak a képviselők a 2013-as költségvetéshez a második körben benyújtott módosító indítványokról is, amelyek már csak az egyes fejezeteken belül csoportosíthatnak át forrásokat, a főbb számokat nem érinthetik. Ezek közt van olyan is, amely a kormánypártok soraiban is konfliktust okozhat.

A fideszes Babák Mihály például 515 millió forintot venne el a hulladékgazdálkodási feladatoktól, hogy a mezőgazdasági középiskoláknak, agrárkutató intézeteknek és a Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatásának adja. A javaslatot a fenntartható fejlődés bizottságának egyharmada sem támogatta (vagyis a fideszes képviselők sem voltak odáig az ötletért), a kormány viszont egyetért az ötlettel, így valószínűleg végül megszavazzák a módosító indítványt.

A költségvetéshez általában sok olyan módosító érkezik, amely valamilyen helyi érdeket próbál érvényesíteni, a kormánypárti képviselők közül Láng Zsolt II. kerületi polgármester próbálkozott a legtöbb ilyennel, de hiába. Második nekifutásra sikerrel járhat viszont Szekó József mohácsi polgármester, aki már korábban is szeretett volna állami támogatást kapni a Mohács és Dunafalva közötti komp üzemeltetéséhez. Most a költségvetési bizottság indítványa adna erre a célra 42 millió forintot.

Szintén a költségvetési bizottság nyújtotta be azt a módosító indítványt, amely összesen 38 oldalon írja át az önkormányzatok támogatásának rendszerét. Ennek egyik érdekessége, hogy külön tételként felsorolja a megyei múzeumokat és könyvtárakat, illetve az azoknak nyújtott költségvetési támogatás összegét. Erre azért van szükség, mert a tervek szerint az állam jövőre a megyeszékhelyeknek (illetve Pest megyében Szentendrének) adja át a korábban a megyei önkormányzatok által fenntartott, de idén január 1-től államosított intézményeket. Az erről szóló törvényjavaslat vitáját épp kedden kezdi meg az Országgyűlés.

Szintén kedden tárgyalja a parlament azt az alaptörvény-módosítást (ez lesz a második hasonló az alaptörvény január 1-i hatálybalépése óta), amellyel a kormány véglegessé tenné a bírák kötelező nyugdíjazását. Az Alkotmánybíróság júliusban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a nyugdíjkorhatár 70-ről 62 évre történő leszállítását. Erre a kormány úgy reagált, hogy az alaptörvényben rögzítené: nem lehet bíró, aki nyugdíjat kap. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé pedig bevennék, hogy a bírók nyugdíjkorhatára 65 év.