Rendszeresen inzultálják őket, többször csoportosan támadtak rájuk, a rendőrség pedig nem intézkedik – mondta a hvg.hu-nak több, a balassagyarmati szálláson élő afgán menekült. Szerintük az augusztusban tartott (egy lány állítólagos megerőszakolása miatt szervezett) tüntetés óta fajultak el igazán a dolgok (pedig később kiderült, hogy a lány által elmondottakból semmi nem igaz), emellett néhány hete egy körülbelül 20 fős, főként roma fiatalokból álló társaság is rendszeresen beléjük köt. Az általunk megkérdezett helyiek nagy része azt mondta: a városban inkább számítanak beszédtémának egyes, a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények, mint az ellenük elkövetett támadások, bár a munkatársunkkal szóba álló balassagyarmatiak nagy része csak hallomásból tud hasonló esetekről.

A balassagyarmati közösségi szállás több mint egy éve nyílt meg egy sikeres EU-s pályázat nyomán. Az intézményt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal működteti, a migránsokat segítő Menedék Egyesület szociális munkásai pedig többek között lelki gondozást, csoportos foglalkozásokat és nyelvoktatást biztosítanak a lakóknak. A szállásra olyan illegális határátlépők kerülnek be (gyakran több hónapos, idegenrendészeti fogdákon töltött fogság után), akik menedékkérelmét még nem bírálta el a Bevándorlási Hivatal. A szállásra kerülő menedékkérők este 10 óráig szabadon elhagyhatják a szállást.

Bőrfejűek és romák is megverték

Egyre több a konfliktus tábor körül. „Három hete a ligetben voltunk estefelé néhány barátommal, amikor megjelent körülbelül tizenöt feketeruhás, tetovált bőrfejű. Először csak kiabáltak, majd ránk támadtak, a többiek elfutottak, engem viszont megvertek” – mondta Mohammad Hakim Faisal. A 18 éves fiú egy éve érkezett Magyarországra, korábban 10 hónapot töltött a nyírbátori idegenrendészeti fogdán. Elmondása szerint a támadást semmilyen összeszólalkozás nem előzte meg, és a bőrfejűek éppen olyan gyorsan eltűntek, ahogy jöttek. Az ügyben feljelentést tett a rendőrségen, de egyelőre semmilyen választ nem kapott a hatóságtól, akik még a jegyzőkönyv másolatát sem adták át.

Mohammad azt mondta, a bőrfejűeken kívül egy másik agresszív csoportosulás is rászállt az menekültotthon lakóira. Néhány hete egy körülbelül 20 fős, főleg roma fiatalokból álló társaság kezdett "lógni" a város Nagyliget nevű parkjában, ahol a szállás lakói is találkozni szoktak. Mohammad elmondása szerint a társaság tagjai rendszeresen inzultálják őket, és előfordult, hogy a parkban járőröző rendőrök tétlenül nézték végig, amint a fiatalok megpróbálnak beléjük kötni. Három hete már tettlegességre is sor került, az egyedül sétáló Mohammadot fényes nappal bántalmazták a 16-18 éves fiatalokból álló társaság tagjai.

Helyi lakosok megerősítették, hogy előfordulnak verekedések, kisebb konfliktusok a menekültek és fiatalok között. Egyikük megjegyezte, jellemzően tinédzserek azok, akik csinálják a bajt. Sokan hallottak szóbeszédeket a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekről, de az általunk megkérdezett helyiek közül személyes tapasztalata egyiküknek sem volt. Legtöbben azt vetették a (főleg muszlim országokból érkező) menekültek szemére, hogy "követik, zaklatják a nőket".

"Nem harcolni jöttünk"

A rendőrség tétlenségére mások is panaszkodtak. Néhány héttel ezelőtt négy afgán menekült próbált feljelentést tenni, miután egy 10-12 fős csoport rájuk támadt. Állításuk szerint a rendőrség azzal az indokkal utasította el a megkeresést, hogy „hétvége van, ilyenkor nem dolgoznak, jöjjenek vissza hétfőn”, illetve hogy az elszenvedett sérülésekről hozzanak orvosi papírt. Többen is úgy gondolják, a rendőrség negatívan diszkriminálja a bevándorlókat, szándékosan nem akarnak intézkedni, ha ők a sértettek.

Több panasz érkezett a szállás munkatársaira is. Az Afganisztánból elmenekült Sammar Rahmani szerint sokan a szállás dolgozóinak vagy igazgatójának jelezték, hogy bántalmazták őket, de azok „nem hallgatták meg őket, vagy azt mondták, most nem érnek rá ezzel foglalkozni, ezért inkább már nem is panaszkodnak nekik”. Bár a szállást biztonsági őrök őrzik, a lakók szerint többször előfordult, hogy helyiek az épület kapujában provokálják őket, a ligetben pedig rendszeresek az összeszólalkozások.

Arra a kérdésre, hogy tudnak-e olyan esetekről, hogy a szállás lakói támadtak magyarokra, az általunk megkérdezett menekültek nemmel feleltek. „Menedékért jöttünk az országba, nem a balhéért. Afganisztánban háború van, pont az erőszak elől menekültünk, nem azért jöttünk ide, hogy itt háborúskodjunk” – mondták.

Túry Gergely

A Balassagyarmaton elszállásolt külföldiek panaszairól értesült a Magyar Helsinki Bizottság, az ott lakók közül többeknek jogi segítséget nyújtanak a menedékkérelmek benyújtásához. A szervezet munkatársa, Bakonyi Anikó a hvg.hu-nak azt mondta, „számos konfliktusról, verekedésről adtak hírt a szállás lakói, feljelentést azonban nem minden esetben tettek. Ennek oka egyrészt a nyelvtudás hiánya, másrészt az, hogy nem világos számukra, hogyan jelezzék panaszukat: a szállás vezetőjén keresztül vagy közvetlenül a rendőrségnek”.

Feljelentés két, augusztusban történt bűncselekmény miatt született: augusztus 17-én az otthon néhány lakója arról számolt be, hogy lakosok támadtak rájuk és azt mondták nekik: „ez nem Afganisztán, menjetek haza”. Szeptember 3-án egy helyi férfi ittasan a közösségi szállás elé hajtott és megrúgta az udvaron békésen üldögélő egyik afgán férfit, majd összeverekedett a zajra kiérkezőkkel. A megrúgott férfit könnyebb sérüléssekkel kórházba szállították, a motoros ellen pedig jelenleg garázdaság és ittas vezetés miatt eljárás folyik. A megrúgott afgán férfi elmondta, hogy nem értette, miért rúgta meg őt a számára ismeretlen férfi. Állítása szerint azóta többször megfenyegették. Emiatt nem érzi magát biztonságban a városban, és kérte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, változtassák meg a számára kirendelt tartózkodási helyet. A Magyar Helsinki Bizottság a konfliktusok ügyében egyeztetést kezdeményezett a rendőrséggel, a városvezetéssel és a Bevándorlási Hivatallal, amitől a helyzet békés rendeződését remélik.

Fénykép az egyik bántalmazott fiú sérüléséről

Túry Gergely

Bakonyi Anikó szerint a bevándorlók és a helyiek közötti viszony egy júliusi eset után mérgesedett el, amikor egy helyi lány azt állította, hogy az otthon egyik lakója megerőszakolta. Az eset miatt magánszemélyek tüntetést jelentettek be a szállás elé.  A szervezőknek az sem szegte kedvét, hogy időközben kiderült, hogy a lány hazudott. A demonstráción felszólalt Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője, majd aláírásgyűjtés és Facebook-csoport is indult, ahol a szállás bezárását követelik. Bakonyi szerint a „Polgári összefogás a balassagyarmati idegenszálló ellen” nevű Facebook-csoport azóta is az indulatok egyik fő forrása. „A csoport oldalán rendszeresen idegengyűlölő kifejezésekben nem szűkölködő beszélgetés folyik. A facebookos csoport olyan indulatok szít, amelyek nyomán tettlegességig fajuló konfliktus is kialakult már” – fogalmazott.

A Facebookon ünnepelték a sikeres támadást

A Facebook-csoport tagja volt többek között az a férfi is, aki motorral hajtott a szálláshoz, majd megtámadta az ott ülő afgán menekültet. A csoport oldalán a Hatvannégy Vármegye Balassagyarmati szervezete nevében író felhasználó pedig szeptember 11-én örömmel újságolta, hogy néhány helyi lakos megkergette az otthon pár lakóját. „Vasárnap este néhány gyarmati összefogott, hogy megmutassa a betolakodóknak hogy ki is van itt itthon. Sajnos a majmok nem cáfolták meg az evolúciót, úgy szaladtak, mint nemrég még a oroszlán elől a pampákon” – írta, majd hozzátette: „talán legközelebb nem lesznek ilyen gyorsak”. Az utóbbit hozzászólás írója egyébként egyben a csoport egyik adminisztrátora, annak ellenére, hogy a mozgalom szervezői hangsúlyozzák: magánszemélyként, pártoktól és szervezetektől függetlenül lépnek fel.

Túry Gergely

A Facebook-csoport és az augusztust tüntetés egyik szervezője, Büttl Beáta a hvg.hu-nak azt mondta: a csoportot olyan, Balassagyarmaton élő magánszemélyek alapították, „akik politikától függetlenül, együtt szeretnének fellépni a város biztonsága érdekében”. Mint mondta: a közösségi szállás lakóinak egy része „napi szinten követ el bűncselekményeket, szabálysértéseket, amelyek miatt a sértettek többnyire nem tesznek feljelentést, mivel nem bíznak benne, hogy a rendőrség intézkedne az ügyben”. A szervező azt mondta, nem tud a bevándorlók sérelmére elkövetett bűncselekményekről, sokkal több panaszt hallott viszont a szállás lakóira. A Facebook-csoport üzenőfalán megjelent, helyiek és a külföldiek közötti összetűzésről (Hvim Balassagyarmat hozzászólása, szeptember 11., 21:09) szóló beszámolóval kapcsolatban úgy fogalmazott: „nem csodálkozik”, hogy a helyiek így reagálnak, mivel „a szállás megnyitása már önmagában provokáció volt. Egy ilyen kis városban nem lett volna szabad megnyitni egy olyan szállást, amelyet az illegális bevándorlók bármikor elhagyhatnak”.

A csoport szervezője megjegyezte, helyi árusoktól úgy tudja, a szállás lakói "naponta követnek el bolti lopásokat". Szerinte, bár a szállás lakói folyamatosan cserélődnek, körülbelül 20 emberrel rendszeresen gondok vannak. "Többen mindenhová késsel járnak és több alkalommal kezdtek verekedést, tavaly például a Tescóban, székekkel estek egymásnak egy másik csoporttal. Ezen kívül durván zaklatják a nőket, lányokat, ráadásul gyakran éjszaka is az utcán járnak, pedig elvileg 10 órára vissza kéne menniük a szállásra. A helyiek nagy része fél a bevándorlóktól, 10-ből legalább 6 embernek volt már valamilyen összeütközése velük” – mondta.

"Szóbeszédeknek nem lehet hitelt adni"

Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere kérdésünkre azt mondta: amióta megnyitották a szállást, mindig akad egy-két ember, akikkel problémák adódnak, a lakók túlnyomó részével viszont semmi gond nem volt. Szerinte a fő probléma az, hogy a bevándorlók egy része visszaél köztes helyzetével: „bár a rendőrség őrizetbe veszi a bűncselekményt elkövető külföldieket, akik ellen eljárás indul, azok gyakran szabadlábon védekezhetnek, és ezt néhányan úgy értelmezik, mintha szabadlábra helyezték volna őket”. A polgármester szerint a városban tapasztalható idegenellenességnek „voltak kiváltó okai”, és ha „két teljesen eltérő kultúra találkozik, az mindig bizonyos összeütközésekhez vezet”. Medvácz főleg olyan bűncselekményekről tud, ahol külföldiek voltak az elkövetők: „az augusztusi tüntetést követően lakossági fórumot tartottunk, ahol a helyiek közül többen panaszkodtak a szállás lakóiak viselkedésére” – mondta.

A rendőrséget ért kritikákról Medvácz azt mondta, egyelőre nem keresték meg hasonló panasszal, a nem hivatalos kritikákra pedig nem kíván válaszolni. „A rendőrséggel kapcsolatok szóbeszédeknek nem tudok hitelt adni, mert a szóbeszédek eljátszották a hitelüket a városban” – mondta, utalva a júliusi, hamisnak bizonyuló nemierőszak-vádra. Szerinte a rendőrségre érkező panaszoknak az alapja a hatóság átszervezése lehetett: „nemrég váltottak rendőrkapitányt, ez okozhat némi zavart a rendőrségen”. Mint mondta, a külföldiek elleni támadásokról és a rendőrség mulasztásairól eddig csak szóbeszédeket halott, de hivatalosan nem keresték meg hasonló ügyekben.

Megkerestük a Nógrád megyei rendőr-főkapitányságot is, akik szűk szavú tájékoztatásukban csak annyit írtak, hogy két, a menekülteket is érintő ügyben intézkedtek az elmúlt hetekben, egyik a már említett motoros incidens, a másik egy 17 ezer forint értékű bolti lopás, ami miatt egy – később a rendőrségen önként jelentkező – 20 éves montenegrói férfit szabálysértésért 30 nap elzárásra ítéltek.