szerző:
hvg.hu

A két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófát okozó Mal Zrt. munkatársai közül még a szivattyúkezelő is vádlottként áll a bíróság előtt, miközben az állami hatóságok mulasztásai következmények nélkül maradtak. Pedig a vizsgálóbizottság jelentéséből is tudni lehet, hogy a gátakat senki nem ellenőrizte, a felügyelőség és a katasztrófavédelem pedig bemondásra elfogadta a Mal állításait. Még az sem zavart senkit, hogy a munkások egy lélekvesztőben csónakáztak a lúgtengeren.

Csütörtökön lesz két éve, hogy átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai vörösiszap-tározójának fala, és több mint egymillió köbméter erősen lúgos anyag zúdult Kolontárra, Devecserre és Somlóvásárhelyre. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, több mint kétszázan sérültek meg, illetve több mint 300 házat kellett lebontani. Az ipari hulladék kipusztította a Torna patak és a Marcal folyó élővilágát.

A katasztrófa miatt szeptember végén kezdődött a büntetőper a Veszprémi Törvényszéken. Azt a vádiratban az ügyészség is elismeri, hogy a X. kazetta falának átszakadásához összetett folyamat vezetett, de csak 15 ember, a Mal Zrt. korábbi vagy jelenlegi alkalmazottjai ellen emeltek vádat, akiknek beosztása változatos: köztük van a vezérigazgató, de a szivattyúkezelő is, az ügyészség szerint mindannyiuk mulasztása hozzájárult a tragédiához.

Nem ül azonban a vádlottak padján egyetlen olyan állami hivatalnok sem, aki a tragédiát megelőző években elnézte, vagy épp engedélyezte a veszélyes üzem működését. Pedig ha máshonnan nem, az ipari katasztrófát vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság jelentéséből lehet tudni: jogszabályi kiskapuk kihasználása és a hatóságok elnéző magatartása nélkül nem következhetett volna be a tragédia.

Senki nem volt illetékes

Már a balesetet okozó X. számú kazetta, mint építmény ügyében lényegében egyetlen hatóság sem érezte magát illetékesnek, így nem is ellenőrizte senki, hogy megfelelő szilárdságúak-e a gátak. Mivel bányászati hulladékról van szó, elvileg illetékes lehetett volna a bányakapitányság, de azt egy 2008-ban elkövetett jogalkotási hiba felmentette: bár az EU-s irányelv szerint a vörösiszap bányászati hulladék, ezt a magyar rendelet hibásan vette át, így a bányakapitányságnak nem volt feladata.

A baleset után az ajkai, a devecseri és a veszprémi jegyző is hatáskörének hiányát állapította meg. Ahogy Szilágyi László LMP-s képviselő fogalmazott a parlamentben: a hatóságok „a hatáskört egymáshoz tologatták, és gyakorlatilag az derült ki, hogy nincsen hatáskörrel rendelkező építéshatóság”. A kérdést végül csak a Fővárosi Ítélőtábla 2010 decemberi végzése oldotta meg, amely a környezetvédelmi felügyelőséget jelölte meg illetékes hatóságként.

Nem veszélyes hulladék?

A timföldgyár és a X. kazetta működtetésének jogi alapját az úgynevezett egységes környezethasználati engedély jelentette, amelyet a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KÖDKTV) adott ki, utoljára 2006 februárjában. Az engedély a „timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszapnak az elhelyezésére” szólt, azaz egyértelműen hulladéklerakónak tekintette a X. kazettát, nem pedig a timföldüzem egy túlméretezett tartályának.

A Veszprémben folyó büntetőperben az ügyészség a vádlottak, vagyis a Mal vezetőinek rója fel, hogy túllépték az engedély kereteit, és veszélyes hulladékot tároltak a X. kazettában. Az ajkai vörösiszapot ugyanis annak ellenére nem veszélyes hulladékként sorolták be, pedig az azon lévő erősen lúgos (13,3 pH-jú) kémhatású víz miatt automatikusan annak kellett volna minősíteni. A vádlottak magatartásán túl azonban a vádirat nem foglalkozik a hatóság felelősségével, pedig az kritikátlanul elfogadta a Mal bevallását.

©

A parlamenti vizsgálóbizottság jelentése hosszan foglalkozik ezzel a kérdéssel, ebből is tudható, hogy korábban Magyarországon mindig veszélyes hulladékként kezelték, de a Mal 2006-ban kihasznált egy kiskaput, ami az EU-csatlakozás után keletkezett. A vörösiszapot ugyanis a technológiától függően kétféleképpen is be lehet sorolni, veszélyes és nem veszélyes hulladékként is. Az ajkai tározóba elhelyezett vörösiszapot viszont a lúgossága miatt egyértelműen veszélyes anyagnak kellett volna minősíteni.

Kitüntetett professzor adott felmentést

A Mal Zrt. először 2001 végén jelentette be a felügyelőségnek, hogy az általa kezelt vörösiszap nem veszélyes hulladék. A felügyelőség akkor úgy döntött, vizsgálatokkal kell bizonyítani, hogy a vörösiszap valóban nem veszélyes. 2003 végén azonban jelentősen módosult a szabályozás, így a felügyelőség helyett magának a hulladéktermelőnek kellett elvégeznie az anyag besorolását. A Mal a Veszprémi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményével támogatta meg az álláspontját, hogy a vörösiszap lúgtartalma alatta marad a határértéknek.

A tudományos vélemények furcsaságára a parlamenti vizsgálóbizottság vezető jobbikos képviselő, Kepli Lajos hívta fel a figyelmet a jelentés február végi vitájában. A képviselő azt mondta: rendkívül furcsának tartja, hogy „az a professzor, aki nem veszélyes hulladéknak nyilvánította a saját aláírásával a szakvéleményében ezt az anyagot, a katasztrófa egyéves évfordulóján Devecserben állami kitüntetésben részesült”. A képviselő a professzor nevét nem árulta el.

©

A trükk a hulladék besorolásában az volt, hogy a szakvélemények a száraz vörösiszapra vonatkoztak, nem pedig az erősen lúgos vízzel együtt a kazettába kijuttatott anyagra. A lúgot azért nem tekintették hulladéknak, mert azt elvileg a gyár visszanyerte, és ismét felhasználta a technológiai folyamatban, de valamiért mégis hatalmas mennyiség halmozódott fel belőle a X. kazettában. A felügyelőség átsiklott a kérdésen, és 2006-ban kiadta a környezethasználati engedélyt, a nélkül, hogy megkeresete volna a vitás esetekben dönteni hivatott Országos Hulladékminősítő Bizottságot.

Se a munkaügy, se a katasztrófavédelem

Erre mondta Kepli a parlamentben, hogy ha bármelyik ellenőrzés „akár csak egy pH-mérő szondáját beledugják ebbe a lúgtóba”, rájöttek volna, „hogy itt 13 feletti pH-jú lúgról van szó, amire semmiféle engedély nem volt.” A képviselő azt is kifogásolta, hogy munkavédelmi bírságot sem kapott soha a Mal, pedig mérte a lúg vastagságát, hogy „egy csónakba ültették a munkásembereket, egy halradarral kiküldték őket a tömény lúgtóra csónakázni, és annak a segítségével, úgy mérték meg.” Ez a gyakorlat a képviselő szerint „kiverte a biztosítékot a bizottság tagjainál”.

Átsiklott a Mal Zrt. által jelentett veszélyeken a katasztrófavédelem is, amely nem sorolta be az EU-s irányelvnek megfelelően a veszélyes üzemek közé a timföldgyárat és a vörösiszap-tározót. A másodrendű vádlott, D. Józsefnek többek közt épp azt rója fel az ügyészség, hogy azt jelentette a hatóságoknak, nem dolgoznak veszélyes anyaggal. Azt viszont a vádirat nem vizsgálja, hogy a katasztrófavédelemnek miért nem jutott eszébe önmagától, hogy a timföldgyártás veszélyes lehet, hiszen a nátronlúg használata önmagában okot adott volna erre.

Más tekintetben is hibázott a katasztrófavédelem, hiszen kritika nélkül elfogadták a Mal Zrt. által készített katasztrófatervet, ami jelentősen alábecsülte egy esetleges gátszakadás következményeit: mindössze 300 ezer köbméter kiömlésével számolt, pedig a valóságban a valóságban több mint másfél millió köbméter volt. A terv nem számolt azzal sem, hogy a közeli településeket elöntheti a vörösiszap. A súlyosan alábecsült tervet egyetlen hatóság sem kifogásolta, és utólag sem vontak felelősségre miatta senkit.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Újra tüntetni fognak az Akadémia szabadságáért

Újra tüntetni fognak az Akadémia szabadságáért

Donald Trump lehetséges NATO-tagként említette Brazíliát

Donald Trump lehetséges NATO-tagként említette Brazíliát

Vonatszerencsétlenség Kongóban

Vonatszerencsétlenség Kongóban

Magyar Telekom: összesen 26,068 milliárd forint osztalékra

Magyar Telekom: összesen 26,068 milliárd forint osztalékra

Elképesztő vontatás az autópályán

Elképesztő vontatás az autópályán

Egy legenda vége: felejtse el lassan a "makói hagymát", az sem az, ami annak tűnik

Egy legenda vége: felejtse el lassan a "makói hagymát", az sem az, ami annak tűnik