szerző:
MTI

Az ombudsman szerint az illetéktörvény év elejétől hatályos módosítása visszamenőlegesen állapít meg kötelezettséget, ami sérti a jogbiztonságot. Szabó Máté a nemzetgazdasági miniszterhez fordult a törvényrészlet hatályon kívül helyezése érdekében - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön.

A közlemény szerint az alapvető jogok biztosa egy panasz nyomán vizsgálta meg az illetéktörvény január elsején hatályba lépett módosítását. A panaszos tavaly december 29-én vásárolt egy motorkerékpárt, és az okmányirodán úgy tájékoztatták, hogy elég 15 napon belül felkeresnie őket, mert az illeték összegét a vásárlás időpontjában érvényes szabályozás szerint határozzák majd meg. Amikor azonban a panaszos január 6-án elment az okmányirodába, már azt mondták neki, hogy a január elsején életbe lépett törvénymódosítás értelmében a korábbinál háromszor magasabb összegű illetéket kell fizetnie.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során ellentmondásra figyelt fel a törvényben. Egyfelől az illetéket az új szabályozás szerint kell megállapítani, ha a hivatali eljárást a törvénymódosítás után kezdeményezték. Másfelől viszont a jogszabály az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjaként az adásvételi szerződés megkötésének napját jelöli meg, és 15 napot ad a jármű új tulajdonosának, hogy bejelentse a tulajdonjog változását.

A közleményben kitértek arra: az ombudsman megkeresésére a nemzetgazdasági miniszter azt a választ adta, hogy az adóhatóság helyesen járt el. Az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja a szerződés megkötésének napja, a törvény módosítása azonban speciális szabályként már azt írja elő, hogy az illetéket a módosítás hatálybalépését követően bemutatott szerződések esetében az új rendszer szerint kell kivetni. A törvénymódosítást pedig az adózónak lehetősége volt megismerni a Magyar Közlönyből.

Szabó Máté ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt korábban már megsemmisített egy hasonló változást, és az indoklásban kifejtette: az ilyen előírás a visszamenő hatályával sérti a jogállam egyik lényeges jellemzőjéből, a jogbiztonságból fakadó tilalmat. Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget - idézték a közleményben az Alkotmánybíróságot.

Az ombudsmani vizsgálat összefoglalójában azt írták: az új szabályozás akkor nem lett volna alkotmányellenes, ha az nem vonatkozott volna a hatálybalépését megelőzően keletkezett, de az új szabályok miatt hátrányosabb következményeket okozó ügyekre. Az alapvető jogok biztosa erre is hivatkozva mondta ki, hogy a jogalkotó a módosítással visszaható hatállyal állapított meg kötelezettséget, amivel sértette a jogbiztonság követelményét.

Szabó Máté felkérte a nemzetgazdasági minisztert, kezdeményezze a kifogásolt törvényrészlet hatályon kívül helyezését, egyidejűleg gondoskodjon az érintettek kompenzációja érdekében szükséges intézkedésekről.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megvan a TV2 új vezérigazgatója

Megvan a TV2 új vezérigazgatója

Ez is pörgeti a magyar gazdaságot: meglódult az IKT-szektor, de vannak egyenlőtlenségek

Ez is pörgeti a magyar gazdaságot: meglódult az IKT-szektor, de vannak egyenlőtlenségek

Végre: Íme az első hivatalos információk a közelgő PlayStation 5-ről

Végre: Íme az első hivatalos információk a közelgő PlayStation 5-ről

Videó: A hangja elég meggyőző az új BMW M3-asnak

Videó: A hangja elég meggyőző az új BMW M3-asnak

Itt egy új Madonna-dal

Itt egy új Madonna-dal

Hatalmasat zuhant Magyarország a sajtószabadság-ranglistán

Hatalmasat zuhant Magyarország a sajtószabadság-ranglistán