Eddig kormányrendelet szólt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) működéséről (és külön a légügyi törvény egyes paragrafusai szabályozták a repülésmeteorológiát), most megszületik majd a meteorológiai törvény – mondta a hvg.hu-nak az OMSZ elnöke a készülő változásokról. Dunkel Zoltánt az után kerestük meg, hogy Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár arról beszélt a Kossuth Rádióban: új törvény készül, ami „növeli az állami szerepvállalást a meteorológia területén, hogy a meteorológiai szolgálat ne legyen kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak”.

Hatalmas műszaki felszerelés, számítógépes kapacitás, műholdas rendszerek szükségesek mindehhez, a pontos információ óriási érték, hangsúlyozta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Mint a hirado.hu idézte az államtitkárt, az új törvény kimondja, hogy a meteorológiai adatok begyűjtése állami szerep, amelyet az állam finanszíroz, és nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak.

Ebek és időjárás

„Az ebek oltásáról szóló jogszabályokat is időről időre hozzá kell igazítani a változásokhoz, a meteorológia esetében ez ugyanígy van: az utóbbi években olyan szinten felgyorsult a technológiai fejlődés, hogy szükséges volt a szabályozás hozzáigazítása a változásokhoz” – mondta Dunkel Zoltán. Az OMSZ elnöke szerint a jogszabályban olyan alapelveket deklarálnak majd, mint például az, hogy meteorológiai riasztást továbbra is csak az OMSZ adhat ki.

Dunkel Zoltán szerint a világban kétfajta modell létezik az állami időjárás előrejelző szolgálatok fenntartásával kapcsolatban. Érdekes, hogy éppen az Egyesült Államokban működik úgy a National Weather Service, hogy a költségvetéséről az utolsó centig az amerikai Kongresszus dönt. Európában az a jellemző, hogy az állam elvárja az adott meteorológiai szolgálattól, működési költségei egy részét saját bevételekből állja: így van ez Nagy-Britanniában, a Met Office esetében, vagy az OMSZ-nél is.

Drága a megfigyelés, az adatok beszerzése, az állam jobban védené a Meteorológiai Szolgálatot

Fazekas István

Kérdésünkre, hogy miként történhet meg, hogy – amint arról Illés Zoltán beszélt – az „állam nem támogatja, hogy magánmeteorológiai társaságok elemzéseket adjanak, illetve azokat a visszás helyzeteket is igyekszik kiküszöbölni a törvény, hogy a megszerzett adatok alapján a másod-, harmad-, sokadik közlés az elemzéseket eladhassa és magánhasznot termelhessen belőle”, Dunkel Zoltán azt mondta: igyekeznek kiküszöbölni a jelenleg tapasztalható gyakorlatot. Azt ugyanis, hogy magáncégek az OMSZ ingyenesen hozzáférhető adatait, elemzéseit hasznosítsák tovább pénzért. „Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy az OMSZ logóval ellátott előrejelzési térképeinket egyszerűen lementik a honlapunkról, levágják a vízjelet, majd sajátjukként felhasználják” magyarázta.

Azt azonban az OMSZ elnöke sem tudta pontosan megmondani, a törvény hogyan lesz képes szabályozni ezt hatékonyan. Mint fogalmazott, minden állam igyekszik védeni ezeket az adatokat, mert a meteorológiai műholdak, szuperszámítógépek fenntartása nagyon drága. Magyarország az európai meteorológiai műholdat fenntartó EUMETSAT, a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (ECMWF), és az ENSZ szakosított szervezeteként működő Meteorológiai Világszervezet (WMO) tagja, a tagdíjak éveken belül összesen elérik az egymilliárd forintot éves szinten. Dunkel Zoltán szerint ezért is fontos, hogy az ezen szervezetek infrastruktúrájával készült adatokat minden tagállam meteorológiai szervezete védje a lehetőségekhez képest.

Régi probléma?

Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó meteorológus szerint a probléma egyébként egyáltalán nem magyar sajátosság: mivel jellemzően mindenhol állami meteorológiai szolgálatok vannak, minden ilyen esetben fennáll a lehetősége, hogy a díjmentes adatokat valakik továbbhasznosítják. „Nem azzal van a baj, hogy feldolgozzák ezeket, és tovább értékesítik, hanem azzal, hogy gyakran saját adatként számlázzák ki őket, ha a megrendelő nem tudja, olyanért fizet, amit esetleg ingyen is megkaphatna” – mondta a szakember, aki szerint vannak olyan országok, ahol a meteorológiai szolgálat egyes tartalmai csak regisztráció után érhetők el, esetleg fizetés ellenében. Magyarországon is elképzelhető lenne egy ilyen megoldás.

Megkerestük az Időkép.hu oldal üzemeltetőit is, Berceli Balázs azt mondta, sajtótájékoztatón reagálnak majd a fejleményekre. Kérdésünkre, hogy honnan szerzik be az adataikat, azt mondta, saját mérő és megfigyelő hálózattal rendelkeznek. Az Időkép később közleményt adott ki, ebben azt írják: "Különösen aggasztó a törvénytervezet jelen kommunikációja alapján, hogy minden privát fejlesztés és innováció – amely a meteorológia, mint tudományág, illetve az előrejelzések pontosságának fejlődését segíthetné elő, – teljesen kiszorulhat hazánkból. Piaci verseny hiányában pedig – mint minden más szektorban – feltételezhető, hogy mind a fejlődés, mind a szektor napi működésének javítására irányuló motiváció elmarad". Az Eumetet üzemeltető Pártai Luciát is kerestük, de őt egyelőre nem értük el.

A Vidékfejlesztési Minisztériumtól azt kérdeztük meg, milyen eszközökkel kívánja növelni a törvény az állami szerepvállalást, és hogy igyekszik kiküszöbölni a jogszabály az Illés Zoltán által említett „visszás helyzeteket”, válaszaikat természetesen közölni fogjuk.