„Április óta folynak az egyeztetések, a legutolsó álláspont szerint az új múzeumi negyedbe költözhetünk, de annak leghamarabb 2014-ben kezdődhet meg az építése” – mondta a hvg.hu érdeklődésére Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arról, hová kerülhet a 200 ezer darabos gyűjtemény, ha a ma használt, a budapesti Kossuth téren álló épületet visszakapja a Kúria.

A kormány keddi határozatával 50 millió forintot csoportosított át a tartalékból a bíróságok fejezetébe, hogy a megkezdjék a Kúria költözésének előkészítését. Ez biztosan nem elég a múzeum elköltöztetésére, így jelenleg az a legvalószínűbb, hogy egyelőre csak az MSZP által alapított Politikatörténeti Intézet költözik ki, míg a Néprajzi Múzeum és a legfőbb bírói fórum évekre társbérletbe kényszerül.

Jön a kétharmad

A Politikatörténeti Intézet (amelynek nevét a kormányhatározatban tévesen Politikatudományi Intézetnek írták) jelenleg az épület egyharmadát a használja. Az MSZP pártalapítványa által működtetett intézet levéltárát az új levéltári törvény értelmében átvette a Magyar Nemzeti Levéltár. Korábban Földes György, az intézet főigazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodnak a Kossuth téri épülethez, de vannak feltételeik.

Ez nem lesz műanyag: a Kúria is beköltözik a Néprajzi Múzeum épületébe

Stiller Ákos

Ha a Politikatörténeti Intézet kiköltözik, az épületben felszabadulnak olyan helyek, amelyeket némi felújítás után irodaként vagy könyvtárként lehet használni – mondta Fejős Zoltán, akinek vezetői megbízatása a jövő hónapban lejár. Az új főigazgatói pályázatban már szerepel az a feltétel, hogy utódjának meg kell oldania az épület Kúriával közös használatát. Fejős szerint a Kúria valószínűleg a reprezentatív tereket is használni szeretné.

Az épület hangulatát a hatalmas, színes márvánnyal burkolt központi csarnok határozza meg, amelyet például sajtóközpontként használtak a magyar EU-elnökség idején. Az első emeleten található a díszterem (alapterülete 18-szor 11 méter, magassága 12,3 méter), illetve a második emeleten van egy tanácsterem, amelynek részben még az eredeti bútorzata is megvan, bár komoly felújításra szorul (a teremben lévő bírói pulpitus viszont nem eredeti, azt filmesek készítették az Evita című film forgatására).

Orbán nézte ki magának

Az Igazságügyi Palota nevű épület eredetileg a Magyar Királyi Kúria számára épült 1893 és 1896 közt, Hauszmann Alajos tervei alapján, eklektikus stílusban. (Hauszmann maga római stílusúnak nevezte az épületet a pályázatban a neoreneszánsz és neobarokk elemeket ötvöző épületet). Az épület karakterét a főhomlokzat klasszicizáló oszlopai, illetve a timpanon fölötti fáklyát és pálmaágat tartó, háromlovas diadalszekeret hajtó géniusz szobra határozza meg.

Az 1949-ig igazságügyi funkciót ellátó épület hasznosítására a rendszerváltás után több terv is született. 1999-ben, az első Orbán-kormány idején előbb az merült fel, hogy a miniszterelnök kabinetjét az Országházból ebbe az épületbe lehetne átköltöztetni, amivel szimbolikusan megvalósulna a hatalmi ágak szétválasztása is, hiszen a végrehajtó hatalom feje végre nem lenne egy épületben a törvényhozással.

Az ötlet akkor heves tiltakozást váltott ki, ezért egy évvel később már némileg módosulva vették elő újra: nem a miniszterelnököt, hanem a Kúria elődjét, a Legfelsőbb Bíróságot (LB) költöztették volna a Néprajzi Múzeum helyére, míg az LB épületét az akkor felállítani tervezett Országos Ítélőtábla foglalta volna el. A miniszterelnök stábját az ekkori tervek szerint a Várba költöztették volna, az épp felújítás alatt álló Sándor-palotába, ahová azonban végül a Köztársasági Elnöki Hivatal került.