„Négy éve élek itt a családommal, három gyermekem van. Még mindig nincs munkám és normális fedél a fejünk fölött, a bicskei menekülttáborban lakunk. Ha nem lennénk ennyi veszélynek kitéve, visszamennénk a hazánkba. Afganisztánban legalább volt munkám, házunk. Azért tüntettünk, mert nem hagyhatjuk, hogy gyermekeink az utcán éljenek, elfáradtunk, segítséget kérünk” – nyilatkozta egy afgán menekült férfi a hvg.hu-nak.

A bicskei menekülttáborban élő menekültek - több mint százan - november 20-án a parlament elé vonultak tüntetni a jobb életfeltételekért. A demonstrációt követően eljuttattak egy petíciót a Bevándorlási Hivatalhoz (BÁH), amelyben megfogalmazták kéréseiket a magyar állam felé: ingyenes lakhatást, pénzbeli támogatásokhoz való egyszerűbb hozzáférést, a befogadó állomáson nyújtott egészségügyi ellátás javítását, magyar nyelvtanulás rugalmasabb feltételekkel történő biztosítását, több szociális munkást és jobb integrációs lehetőségeket kértek. Fontosnak tartották mindemellett megköszönni, hogy Magyarország befogadta őket és elmondták, hogy szívesen maradnának itt, ha valós integrációban volna részük.

Több nem jut

„Magyarország, fáradtak vagyunk” – kiabálták az Afganisztánból elmenekült férfiak, asszonyok és gyerekek. A tüntetők a Kossuth téren órákon át skandálták, hogy segítséget kérnek a magyar államtól. A tüntetés bejelentését a rendőrségen a Helsinki Bizottság segítette és jelen voltak, hogy tolmácsoljanak a tüntetők és a helyszínt biztosító rendőrök között – mondta Somogyvári Zoltán, a Helsinki munkatársa a hvg.hu-nak.

Kérdésünkre, mit tervez tenni a BÁH a bicskei menekültek helyzetének javításáért, Daragó Réka a BÁH sajtóreferense azt válaszolta, hogy nem tud sem a hivatal, sem az állam további támogatásokat és lakhatási lehetőséget biztosítani, „mivel a költségvetés helyzete nem teszi ezt lehetővé”. „A tüntetést tudomásunk szerint a befogadó állomáson élő olyan menekültek és oltalmazottak szervezték, akiknek már lejárt az egy éves tartózkodási lehetőségük és már ki kellett volna költözniük a befogadó állomásról”. A lapunknak nyilatkozó afgán férfi elmondta, hogy a jövőben további demonstrációkat terveznek, ha nem kapnak valódi segítséget a magyar államtól.

A BÁH válaszul november sajtótájékoztatást tartott, ahol hosszasan ismertették az erőfeszítéseket, amelyeket tesznek az itt elő menekültekért. Bemutatták a legújabb felmérésüket is, amelyből az derül ki, hogy számos menekült jól beilleszkedett, van munkájuk és lakhatásuk főként Budapesten, sőt sokan állampolgárságot is szereztek – 2006 óta mintegy 3000 főből összesen 239-en. Csak mellékesen tették hozzá, hogy rengeteg menekült státuszú emberről nem tudnak semmit, sokaknak nincsen bejelentett lakcíme vagy nem élnek Magyarországon.

Végh Zsuzsanna a BÁH főigazgatója azt mondta, hogy a menekültek elismerésük után hat hónapig tartózkodhatnak a befogadó állomásokon. Számos ellátást vehetnek igénybe: napi háromszor étkezés, ruhák biztosítása, 7125 forint havi költőpénz, ingyenes egészségügyi ellátás, tehetséggondozás és védőoltások a gyermekek részére. A menekülttáborban élők belső foglalkoztatás keretében munkát is vállalhatnak, amelyért maximum 24 ezer forint jár. Azok akik nem tudják megteremteni a féléves időtartam alatt az önálló élet feltételeit további hat hónapig maradhatnak Bicskén.

A menekültek 520 órás magyar nyelvtanfolyamon vehetnek részt vagy a befogadó állomáson, vagy ha már magánszálláson tartózkodnak, akkor a meghatározott oktatási intézményben. A tapasztalatok alapján azonban nagy számban maradnak távol – állította Végh. A befogadottaknak lehetősége van a 8 általános elvégzésére (estin vagy levelezőn), ECDL vizsga letételére továbbá szakképzésben való részvételre. A hivatal abban is segít, hogy lefordítgassák a még anyaországukban megszerzett bizonyítványokat.

Afgán menekültek Balassagyarmaton

Túry Gergely

Végh állítása szerint, a BÁH a kiköltözőket sem hagyja magára, a menekülteket ugyanazok a jogok illeti meg, mint a magyar állampolgárokat. Ha igénylik kaphatnak kiköltözési segélyt, lakhatási támogatást, létfenntartatási támogatást és családi pótlékot is. Azoknak a családoknak, akiknek lehetőségük van visszafizetni akár 1,5 millió forintos kölcsönt nyújt az állam ingatlan vásárlására. Emellett a gyerekek oktatását is támogatják: beiskolázási segéllyel, kollégiumi elhelyezéssel, étkezési támogatással és bérlettel. Ezek mellett folyamatos kapcsolatot tart fenn a hivatal a befogadó oktatási intézményekkel. A kormány 2012-ben több mint egy milliárd forintot költött a menekültekre, ebből 220 millió forintot a nekik nyújtott támogatások összegére – tette hozzá.

Nyomorúságos helyzetben

Azonban úgy tűnik, mindezek ellenére a gyakorlatban több esetben nem kapnak valódi segítséget a befogadottak. Mint már korábban is leírtuk sokszor nem a valóságot fedik a pozitív jelentések: a balassagyarmati menekülttáborba például csak akkor kapnak (nem sürgősségi) ellátást, ha fizetnek érte, de a legtöbb esetben nincs rá pénzük, rossz higiéniai körülmények között élnek és a helyiek ellenségeskedésével szembesülnek nap, mint nap. A Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, hogy azok a menekültek, akikkel kapcsolatban állnak általában nagyon rossz kilátásokkal néznek szembe: nincs munkájuk és rendezetlenek lakhatási körülményeik. „A nyomorúságos életkörülményeken való javítás és a diszkrimináció és a faji alapon elkövetett erőszak megszüntetése szükséges” – olvasható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR), idén áprilisban készült, a magyar menekült helyzetről szóló jelentéséből.

Túry Gergely

Ugyanis a jelenlegi integrációs rendszer nem képes megadni a nemzetközi védelmet élvezőknek az beilleszkedéshez szükséges ismereteket és támogatásokat. Ennek következtében a menekültek sokszor más EU tagállamba költöznek. Ha visszaküldik őket Magyarországra, gyakran hajléktalanná válnak. A felmérés szerint a menekülteknek fenyegetésekkel és fizikai erőszakkal kell szembenézniük, az egyedülálló nők és egyéb sérülékeny személyek különösen veszélyeztetettek. Hiába mondja ki a jogszabály, hogy egyenlő jogokban részesülnek, mint a magyar állampolgárok gyakran mégis akadályokkal szembesülnek ezek érvényesítésében. A visszatérőket sokszor kizárják a szociális támogatási rendszerből, hivatalos lakóhelyük vagy tartózkodási helyük pedig nincs és nagyon nehezen tudnak állampolgársághoz jutni.

Az ENSZ jelentése szerint még a Magyarországon tartózkodó elismert menekültek nem szükségszerűen kapják meg azt az anyagi juttatást, ami a Bicskéről önálló lakásba költözőknek jár. A pénzbeli járandóságok elosztása nem következetes. A nagy részük nem tudja megtanulni a magyar nyelvet, mivel ez egy hosszú folyamat és egybeesik az állás, - és lakáskeresés időszakával. Emellett a tanfolyamok nem hatékonyak és nem egyeznek az igénybe vevők képzési szintjével. Sokan a nyelvtudás és a foglalkoztatás feltételeinek ismeretének hiányában nem találnak munkát a befogadó állomásról való kiköltözés után. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint stratégiai és minisztériumokat összefogó intézkedésre lenne szükség a menekültügyben, ha Magyarország valóban illeszkedni akar az európai uniós normákhoz.