szerző:
Dezső András-Kósa András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy többek között választási csalásokat rögzítő „csalopédiát” működtető, a választási regisztrációt támogató nyilatkozatokat közlő alapítványban is kuratóriumi tag Klinghammer István, a felsőoktatásért felelős új államtitkár, akit ismerősei „szeretni való, joviális”, de a végletekig konfliktuskerülő emberként jellemeztek. Portrénkból az is kiderül, a Magyar Rektori Konferencia egykori elnökétől azért némi „szoft-kormánybírálat” sem állt távol, ha szükségét érezte.

„Én magam is bedobtam a nevét korábban tárgyalásokon. Nagyon szerethető ember, ért is a felsőoktatáshoz, van rálátása, amennyire egy rektornak lehet a teljes szférára. Minden tárgyalási helyzetben rokonszenvet tud maga iránt kelteni, mindenkivel meg tud egyezni. Csak nem fog megoldódni semmi a most tapasztalható súlyos problémák közül, de ez nem az ő hibája lesz” – egy már az első Orbán-kormány idején is oktatással foglalkozó fideszes szakpolitikus reagált így a hvg.hu-nak a hírre, mely szerint Klinghammer István (vázlatos életrajzát lásd keretes írásunkban) felel ezután a felsőoktatásért.

Először az Origo közölte a hírt, hogy elveszik a felsőoktatást Hoffmann Rózsától, majd hamarosan a tárca is megerősítette, hogy a tanügy eddigi első számú vezetője a jövőben csak a közoktatással foglalkozhat. Ezzel az államtitkár három héten belül a második megaláztatást volt kénytelen elviselni: január közepén ugyanis – mint azt szintén az Origo közölte – már „megkérték”,  hogy felsőoktatási ügyekben ne nyilatkozzon. Más kérdés, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményei az államtitkári kényszerszilencium elrendelése után is gyakran a 70-es éveket idézték, ha másképpen nem sikerült, hát „forrófejű agitátorok” emlegetésével reagálva a diákok kitartó elégedetlenkedésére.

Konszolidációt hullámzott

Ami lényegesebb lehet azonban, az az, hogy Hoffmann Rózsa és Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár nem volt képes a felsőoktatás helyzetének konszolidálására, a kormányváltás óta folyamatos forráskivonás megakadályozására. Jellemző volt, hogy amikor a tavaly decemberi hallgatói tüntetések nyomán a Fidesz is megérezte a drasztikusan visszavágott felvételi keretszámok politikai kockázatait, Orbán Viktor gyakorlatilag a tárca megkérdezése nélkül, egy „fidelitasos hallgatókkal folytatott megbeszélés után”, egyszemélyi döntéssel törölte el a keretszámokat. A felsőoktatás itt gyakorlatilag kikerült Hoffmann Rózsa hatásköréből: Orbán Balog Zoltán minisztert kérte fel levélben, hogy – egy hétvége alatt – dolgozzon ki új rendszert. És innen kezdve a nyilvánosság előtt is Balog Zoltán vitte az egyetemi szféra ügyeit. Az ő pozíciói ráadásul ezzel meg is erősödtek a kormányban – Matolcsy Györggyel szemben.

A keddi hivatalos közlemény szerint Balog Zoltán végül „Hoffmann Rózsa javaslatára” bízta a felsőoktatás átszervezését Klinghammer Istvánra, akinek személyében – mint a már idézett szakpolitikus fogalmazott – „teljes mértékben a jelenlegi kurzusba illő” vezetőt találtak. Tény, hogy a földrajztudós közéleti megnyilatkozásai mind-mind a jelenlegi kormány politikájának támogatásáról szólnak. 2011 októberében például ezt mondta a Klubrádióban a felsőoktatás átalakításáról: „Én őszintén hiszek benne, hogy jó irányba halad, hiszen a hallgatói önkormányzatok, a rektori konferencia, tehát annyi szakember van benne, és azért ne vegyük el a jogot, hogy a minisztériumban is megfelelő emberek és szakértők dolgoznak”.

Az ELTE volt rektorától a kedélyek csillapítását várják
©

Az egyetemi vezető azt sem tagadta, hogy jó személyes kapcsolatot ápol kormánypárti politikusokkal. A már idézett klubrádiós interjúban ki is fejtette: „Én a saját nevemben nyilatkozhatom a kapcsolatokról, mert természetesen az ember közösségben él, és közösségek tagjai a most aktív politikusok és kormányon lévő politikusok is. (…) Mód van rá, hogy a véleményemet elmondjam, sőt – ez most kicsit felvágásnak tűnik – még igénylik is, ha nem is kifejezetten gazdasági kérdésben, nehogy félreértés legyen, az én személyemet oktatási kérdésben, felsőoktatásban, kutatási kérdésekben”.

Klinghammer István több jobboldali-konzervatív csoportosulás tagja is volt, bár pártpolitikát sosem folytatott. A Tisztességes Választásért Alapítvány kuratóriumában például Pozsgay Imrével, és Vejkey Imre KDNP-s képviselővel tagok. Az alapítvány – '90-es évek közepét idéző – honlapján a legutóbbi bejegyzés például egy támogató nyilatkozat a választási regisztráció intézményének bevezetése mellett. A honlap tartalmaz egy úgynevezett „Csalopédiát” is, amiben „választási csalásokat és tanulságokat” gyűjtöttek össze a 2010. tavaszi kampányból, például olyanokat, hogy az MSZP aktivistái impresszum nélküli kiadványt terjesztettek az akkor még Moszkvának nevezett téren.

Azért kicsit bírált is

Klinghammer István a Nemzeti Kör tagjaként jegyezte azt a 2010. márciusi felhívást is, amiben a reményüket fejezték ki, „az ország érdekében, hogy a Fidesz-KDNP pártpolitikusai az eltelt nyolc évben rengeteg tapasztalatot és tudást szereztek, tanultak egykori önmaguk és ellenfeleik hibáiból, nyolc évvel idősebben, tapasztaltabban és rutinosabban sokkal jobban fognak kormányozni nem csak a most letűnő kormányoknál, de egykori önmaguknál is”. Emiatt felhívták „az ország lakosságát, hogy eddig soha nem látott mértékben vegyen részt a parlamenti képviselő-választáson”.

Igaz, a Nemzeti Kör sem csak olyan feltétlen Fidesz-hűséget tükröző nyilatkozatokat tett, mint például a Civil Összefogás Fórum. A Kör 2008-ban például még – miután elmerengett a média általános elbulvárosodásán – arra hívott fel, hogy „a szekértáborok építésének kora lejárt, most már a szekértáborok bontásának, a nemzet megsegítésének jött el az ideje”. A Kör egyik legismertebb tagja, Solymosi Frigyes a 2010-es választások után több kormánypolitikát is bíráló cikket publikált, és 2011 októberében maga a testület is megjelentetett egy mérsékelt bírálatot megfogalmazó írást az egykulcsos adóval vagy az adójóváírással kapcsolatban. Ebben azt írják, „az egykulcsos adó eltér az európai konzervativizmus, a szociális piacgazdaság elméleti és gyakorlati örökségétől, a pápai enciklikák üzeneteitől, s az egyensúlyi gondokon túlnövő szemléleti zavarokhoz, elbizonytalanodáshoz vezethet. Az európai térség vezető pártjainak értékrendjében a szolidaritás, a tehetősebbek nagyobb gazdasági-társadalmi felelősségvállalása alapvető érték. Magyar történelmi hagyományaink tanúskodnak a bajtársiasságról nehéz helyzetek elviselésében és leküzdésében, a nemzeti együttműködés erősítésében”.

Életrajz

Klinghammer István 1941. augusztus 10-én született Budapesten. 1959-ben érettségizett az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában, majd felvételt nyert a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahonnan 1961-ben átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karára. 1965-ben tanári, egy évvel később térképész diplomát szerzett. 1969-70-ben posztgraduális képzésen vett részt a Bonni Egyetemen.

Diplomájának megszerzése után az ELTE térképtudományi tanszékének oktatója lett, 1971-től tanársegédként, 1980-tól docensként dolgozott. 1987 és 2005 között a térképtudományi (később térképtudományi és geoinformatikai) tanszéket vezette. 1994-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. 1984-89-ben és 1991-94-ben a természettudományi kar dékánhelyettesi teendőit is ellátta, közben két évig a kar dékánjaként tevékenykedett. 1997-ben az ELTE kutatás-tudományszervezési, 1998-ban általános rektorhelyettesévé választották. 2000 és 2006 között az ELTE rektora volt, 2005-ben egy évre őt választották a Magyar Rektori Konferencia elnöki posztjára. Rektorsága idején adták át az ELTE lágymányosi új épületegyüttesét, és ekkor állt át az egyetem az úgynevezett bolognai rendszerre.

Tudományos munkája során 1967-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1978-ban megvédte a földrajztudomány kandidátusi, 1992-ben akadémiai doktori értekezését. 1994-ben habilitált. 2004-ben az MTA levelező, 2010-ben rendes tagjává választották. 1997-ben Akadémiai Díjat, 2010-ben Pro Urbe Budapest-díjat kapott. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetéssel ismerték el a magyar kartográfia terén végzett több évtizedes tudományos, kutatói munkásságát, térképészutánpótlás-nevelői, egyetemvezetői, szakmai közéleti tevékenységét.

A Magyar Rektori Konferencia egykori elnökének a felsőoktatással kapcsolatos konkrét elképzelései is közel állnak a jelenlegi kormányéhoz. Egy korábbi munkatársa szerint emiatt az ELTE rektoraként (2000-2006 között töltötte be ezt a tisztséget) sok vitája volt Magyar Bálint akkori oktatási miniszterrel, például a bolognai rendszer bevezetésével kapcsolatban. „Alapjaiban nem kérdőjelezte meg az új rendszert (ezt egyébként akkor a Fidesz sem tette, hiszen a felsőoktatási reformot még az első Orbán-kormány kezdte el – a szerk.), de a részletekkel kapcsolatban rengeteg vitája volt. Ő ugyanis inkább egy szorosabb szervezeti irányítás alatt álló, a hallgatókat a felvételin jobban megszűrő, nem tömeges képzést, hanem minőségi tudást nyújtó felsőoktatás híve” – mondta egy máig egyetemi vezetőként dolgozó szakember. Erre rímelnek Klinghammer saját szavai is, például egy tavaly decemberi Magyar Hírlapnak adott interjúban: „Mindenkinek joga van továbbtanulni, de kell lennie követelménynek, hogy csak az élhessen ezzel a jogával, aki mögött teljesítmény, tudás áll”. Az ELTE volt rektora szerint jelenleg minden a minőség ellen szól: van képzés, amely 15 helyen is tanulható az országban, nincs igazi megméretés a felsőoktatásba kerüléskor, az egyetemek pedig nem maguk választhatják ki leendő hallgatóikat, hanem amolyan „csomagküldő szolgálaton” keresztül kapják őket.

Ugyanez köszön vissza a már idézett Klubrádió-interjúban: „Én is elismerem, hogy mindenki, aki rátermett, kapja meg az esélyt, sőt támogassuk. De valahogy rendezni kell már a bejutás kérdését is, aztán azt a kérdést is, ami most nagyon sokszor felmerült, hogy jó-e a felsőoktatásunk szerkezete. Mert néha az az érzésem, hogy annyi keskeny nyomtávú szakot oktatunk, amit az élet nem igazol vissza, és így elég sok fiatal frusztrált értelmiségink lesz, aki nehezen találja a helyét”.

Ebben a beszélgetésben arra is kitér Klinghammer, hogy a felsőoktatással „egy nagy probléma van, hogy minden átalakítás, még egy lakásátalakítás is pénzt igényel, és annak eléggé híján vagyunk”. Államtitkárként nyilván ez lesz a legnehezebb feladata a Magyar Rektori Konferencia egykori elnökének: úgy konszolidálni a viszonyokat a felsőoktatásban, lecsendesíteni a keretszámok, a tandíj, a röghöz kötés miatt tüntető hallgatókat, és a súlyos forráskivonás miatt frusztrált és felháborodott egyetemi vezetőket, hogy ehhez (sokkal) több pénze nyilvánvalóan nem lesz.

Akár már kemény is lehetne

Bár minden általunk megkérdezett szereplő szinte szó szerint úgy fogalmazott, hogy „Klinghammert konszolidálni hívták a minisztériumba, hiszen ahhoz ért” (ebben személyes tulajdonságai is segíthetnek: mackós alkatú ember, kissé fanyar humorral – jellemezte őt a hvg.hu-nak egyik volt egyetemi munkatársa), elhangzott az is: „kérdés, hogy mekkora lesz a mozgástere, mert ezt nyilván nem ő fogja megszabni”. A már idézett fideszes szakpolitikus egyenesen pesszimista emiatt. „Klinghammer nagyon ért ahhoz, hogy lecsillapítsa a diákokat. Le fog velük ülni, és szeretni fogják őt. Le fog ülni a rektorokkal is természetesen, és mondjuk eléri, hogy a Corvinus 29 százalékos elvonása helyett csak 17 legyen. De ettől még alapjaiban rossz marad a rendszer, és ezen nem fog tudni változtatni, mert az alapokat nem ő határozta meg, hanem Balog Zoltánék döntöttek róla” - fejtette ki.

Igaz, arra is többen felhívták a figyelmet, hogy a 72. évében járó akadémikus pályáján már mindent elért, így nem valószínű, hogy egy dicstelen államtitkári szerepléssel szeretne megmaradni kollégái emlékezetében. „Ha van ember, akinek már sem szakmai, sem egzisztenciális téren nem kell féltenie a helyzetét, az ő. Így nem hiszem, hogy elvállalta volna ezt a posztot, ha méltatlan szerepet bíztak rá” – mondta egy volt munkatársa. Egy másik – a mai napig az egyik egyetemen vezető beosztásban dolgozó kollégája – sem tudja Klinghammer Istvánról elképzelni, hogy elbocsátásokra és durva megszorításokra kényszerítené a felsőoktatási intézményeket. „István inkább az osztogató típus, kifejezetten népszerű az egyetemi vezetők körében. Nem tudom elképzelni, hogy az eddig róla kialakult képet és a kapcsolatait kockára tenné azzal, ha ugyanúgy viselkedne a felsőoktatás szereplőivel, ahogy Hoffmann Rózsa. Sokkal valószínűbb, hogy egyfajta konszolidáció jellemzi majd ténykedését” – jósolta ismerőse. Igaz, hozzátette azt is, hogy Klinghammer „rendkívül hiú”, aki „kifejezetten élvezte, hogy az ELTE rektora lehet”, így egy államtitkári szék is csábító lehetett a számára. „Amennyire ismerem, szerintem ígéretet kaphatott arra, hogy nem kell drákói intézkedéseket bevezetnie” – fogalmazott az ismerőse, aki szerint rektorként Klinghammer mindig jól lavírozott az egyetemen belül, ami azért sem könnyű, mert ezekben az intézményekben sokszor „keményebb politikai harcok folynak, mint a hagyományos értelemben vett politikai közéletben”. Egy másik forrásunk arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányban számos olyan egykori HÖK-vezető dolgozik a legkülönfélébb posztokon, akikkel rektorként, az MRK elnökeként kifejezetten jó személyes viszonyban volt Klinghammer István, így ez is segítheti elképzelései megvalósítását.

Igaz, az egykori rektor első, immár államtitkárjelöltként tett nyilatkozata ehhez képest kifejezetten erős igazodáskényszerről tanúskodik. Klinghammer István „cintányéros, gyermekded felvonulásnak” nevezte a Hallgatói Hálózat aktivistáinak akcióját, és úgy vélte: mindez „nem a leendő értelmiséghez méltó, és árt az átalakításoknak”. A hallgatói szerződésekről pedig azt hangoztatta: „morális kérdés, és ha valaki az állam támogatására igényt tart tanulmányaihoz, akkor azt valamilyen formában a későbbiekben törlesztenie is kell a közösségnek”, ugyanakkor a „feltételekről lehet tárgyalni”. Nem lesznek könnyű tárgyalások.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Hoffmann Rózsa szerint minden rendben

Rendben halad az iskolák átvétele, példás együttműködést tanúsítanak az önkormányzatok, a tankerületi igazgatók, a kormányhivatalok és az intézményvezetők - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken Kalocsán.

MTI Itthon

"Pár forrófejű agitátor" - Hoffmann hivatala kibukott a tüntető diákokra

Ne zavarják a demonstrálók azokat a diákokat, akik szeretnének tanulni - írta az Emmi oktatásáért felelős államtitkársága, amely szerint elvárható, hogy a jövő értelmisége hivatalos keretek között fejezze ki véleményét. A közlemény szerint a tárca már teljesítette azokat a követeléseket, amelyekért a diákok hétfőn utcára vonulnak.

hvg.hu/MTI Itthon

Hoffmann Rózsa elfogadta a lefokozását

Az oktatási államtitkárság megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját. A felsőoktatásért ezentúl Klinghammer István felel majd államtitkári rangban.

hvg.hu Itthon

VV: Hoffmann Rózsa nagyon sokba kerül a Fidesznek

Hoffmann Rózsa teljesen alkalmatlan rá, hogy az oktatásban érdekelt bármely csoport bizalmát elnyerje, sőt az elmúlt hetek is csak azt bizonyították, hogy nem véletlenül a kormány egyik megbízhatóan legnépszerűtlenebb tagja. Az oktatási államtitkár akárhol akármilyen ügyben szólal is meg, biztosra vehető, hogy ötletével vagy stílusával legalább egy szakmai vagy társadalmi csoportot magára haragít - írta szerdai bejegyzésében a Véleményvezér blog.

hvg.hu Itthon

Origo: Elveszik Hoffmann Rózsától a felsőoktatást

Az Origo szerint elveszik Hoffmann Rózsától a felsőoktatást, és közoktatási államtitkárrá fokozzák le. A kormány külön államtitkárt nevez ki az egyre konfliktusosabb felsőoktatás felügyeletére, Hoffmann pedig eldöntheti, hogy a közoktatással akar-e tovább foglalkozni.

MTI Itthon

"Tornanadrágban vagyok" - megszólalt Hoffmann utódja

Klinghammer István cintányéros, gyermekded felvonulásnak nevezte a Hallgatói Hálózat aktivistáinak akcióját, és úgy véli: mindez nem a leendő értelmiséghez méltó, és árt az átalakításoknak. A röghöz kötésről Hoffmann Rózsa utódja azt mondta: az morális kérdés. Új megbízatásához annyit fűzött hozzá: "tornanadrágban, tornacipőben vagyok, versenyre készen".

A kormánynak is feltűnt a kormányhivatalok túlterheltsége

A kormánynak is feltűnt a kormányhivatalok túlterheltsége

Előkerült egy ellopott Klimt-festmény

Előkerült egy ellopott Klimt-festmény

Újabb komoly hibát találtak a Boeing 737 MAX-oknál

Újabb komoly hibát találtak a Boeing 737 MAX-oknál

Beleszállt a Facebookba egy amerikai csúcsképviselő: Ezek félrevezetik egész Amerikát

Beleszállt a Facebookba egy amerikai csúcsképviselő: Ezek félrevezetik egész Amerikát

A tudósok félbevágtak egy aprócska biorobotot – megállt, "összevarrta" magát, aztán ment tovább

A tudósok félbevágtak egy aprócska biorobotot – megállt, "összevarrta" magát, aztán ment tovább

Könnyed győzelemmel zárták a vízilabda Eb-n a csoportkört a horvátok

Könnyed győzelemmel zárták a vízilabda Eb-n a csoportkört a horvátok