Sipos Miklós szatmárnémeti lelkipásztor igehirdetésében azt mondta: "mindnyájan szegényebbek lettünk halálával". Rámutatott: a lelkész "az Úr szolgája", Isten üzenetét közvetíti az emberekhez, Hegedűs Loránt pedig több mint fél évszázadig állt a szolgálatban. Ennek során "hordozta azok gondját, akik reá bízattak", és "soha el nem némult ajkán az evangéliumok evangéliuma".

Békési Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának professzora arról beszélt, hogy Hegedűs Loránt református teológiai életműve mellett "nem lehet elmenni", ugyanakkor a püspök mindig a szószéki beszédet tartotta elsődlegesnek. Emlékezetett arra, hogy a Kádár-korszakban doktorálási kérelmét elutasították, ezért 1979-ben a svájci Bázelben védte meg német nyelven a disszertációját. Méltatta Ady Endréről szóló négykötetes monográfiáját is, amelynek befejező kéziratait a püspök már betegágyából küldte nyomdába.

Kiemelte: Hegedűs Loránt érdeme, hogy a rendszerváltás után megnyithatta kapuit a Baár-Madas és a Lónyay Gimnázium, illetve a KRE, utóbbi megalapításával "évszázadok távlatában gondolkodott".

Bakay Kornél régész-történész, nyugalmazott egyetemi tanár "felülmúlhatatlan jelenségnek, prófétikus zseninek" nevezte a néhai püspököt, aki az Antall-kormány alatt "döbbent rá arra, hogy a nem baloldali kormányok is álnemzetiek", mert megszavazták egyebek mellett az abortusztörvényt. Beszédében felidézte, hogy Hegedűs Loránt "1994-ben hirdette meg nemzeti radikalizmusát", később pedig vállalta a Magyar Gárda támogatását.

Kovács Ferenc szatmárhegyi lelkipásztor a családjáért élő Hegedűs Lorántot idézte fel, aki 48 évig élt boldog házasságban feleségével, most pedig rajta kívül négy gyermeke és 12 unokája gyászolja. Úgy fogalmazott: az elhunyt "oszlopfő volt, aki az egész családját összetartotta, (...) hite és tartása" pedig "életre szóló példája lett a családnak".

Szólt arról is, hogy a református püspök "utolsó őrhelyévé a Szabadság téri gyülekezet vált". Elmondta: Tarlós István főpolgármester Hegedűs Loránt sírját díszsírhellyé nyilvánította.

Hegedűs Loránt koporsójával a magyar történelmi zászlók díszkíséretében vonultak a sírhoz, ezenkívül a tömegben többen magyar, árpádsávos, illetve 1956-os lyukas nemzeti lobogóval mentek, hogy leróják kegyeletüket.

A temetésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, több jobbikos országgyűlési képviselő, mások mellett Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Balczó Zoltán, a párt alelnöke, valamint megjelentek egyenruhában a Szebb Jövőért Egyesület tagjai is. Az elhunyt emlékére vasárnap délelőtt gyászistentiszteletet tartanak a budapesti Szabadság téri Hazatérés templomában.

Hegedűs Loránt 1930. november 11-én született Hajdúnánáson. Érettségi után, 1949 és 1954 között a budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1954-55-ben Bicskén, majd 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész. Az 1956-os forradalom idején vállalt szerepe miatt el kellett hagynia a fővárost, ezután Nagykőrösön, Monoron, Komlón, Alsónémediben volt segédlelkész.

1963-tól két évtizeden át a bukovinai székely Hidas gyülekezetének, 1983-1996 között a budapesti Szabadság téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora. 1991-1997 között a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöki tisztét töltötte be, 1991 és 2002 között pedig a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt.

1996-tól 2004-ig volt a budapesti Kálvin téri Református Egyházközség lelkésze, 1995-ben megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának ügyvezető elnökének. 1991-ben a Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották, 1998-ban lett a Magyar Út Körök tiszteletbeli elnöke. 1993-ban a Veszprémi Egyetem címzetes egyetemi tanárává nevezték ki, 1999-től 2003-ig a KRE egyetemi tanára volt, majd tiszteletbeli professzora lett. Kolozsváron díszdoktorrá avatták.