Bakondi György a Pest Megyei Védelmi Bizottság ülése közben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: néhány térségben vannak ugyan belvízi jelenségek, de messze alulmúlják a 2011-es helyzetet. Emlékeztetett: két évvel ezelőtt az országban több mint 400 ezer hektárnyi terület állt belvíz alatt, és a rekordméretű csapadékot a talaj nem tudta elvezetni, szivattyúzásokkal próbálták kezelni a veszélyhelyzetet.

Az altábornagy megjegyezte: a tavalyi aszály miatt most szárazabb talaj, és a vízelvezetők az ellenőrzéseknek, karbantartásoknak és műszaki fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi állapot szerint képesek elvezetni a felgyülemlett csapadékot, de a szivattyúk és a műszaki eszközök is készenlétben állnak.

A főigazgató kiemelte: minden szükséges eszközzel rendelkeznek, hogy biztosítsák az élet- és vagyonbiztonságot, naponta többször elemzik a vízgyűjtő területek állapotát és a meteorológiai előrejelzéseket.

Az árvízi védekezésről szólva Bakondi György elmondta: az északi folyók (Boldva, Sajó, Hernád) vízgyűjtő területein a sokéves átlagnál több csapadék esett, de az árvízveszélyt növelheti a hirtelen olvadás, a felmelegedés és az eső is.

Az OKF főigazgatója azt hangsúlyozta: az árvízi védekezés alapvetően műszaki kérdés. A folyómedrek állapota megfelelő, mert főleg Borsod megyében a 2010-es rekordáradás után mederkotrásokat végeztek, és az egyéb megelőzési munkálatokra mintegy nyolcmilliárd forintot fordítottak, az árterületeket pedig közmunkások százai tisztították meg.

A gátak rekonstrukcióját is elvégezték, ezenfelül hét veszélyhelyzeti tározót alakítottak ki az északi részen és a Tiszánál, így akár 1,5 milliárd köbméternyi vizet is képesek tárolni. Emlékeztetett, a tiszai rekordáradáskor Szolnoknál 10 méter 41 centiméter volt a vízállás, és ettől 2010-ben 70 centiméterrel maradt el. Megjegyezte, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein a hómennyiség nem éri el a korábbi átlagot, de Szabolcs megyében tiszai árvízi védekezésre kell felkészülni. Nagy segítség, hogy Ukrajnában jelentős árvízvédelmi munkák zajlottak az utóbbi időszakban.

Az OKF főigazgatója azt mondta: a katasztrófavédelem és az új védelmi igazgatási rendszer sokkal jobb, mint az elmúlt években, mindemellett készültségben áll a logisztika, az átalakított polgári védelem - amely szükség esetén 102 ezer embert tud mozgósítani -, valamint az országos és megyei szintű speciális mentőcsapatok is. 

Pest megyéről szólva az altábornagy megjegyezte: jó állapotban van és jól működik a védelmi igazgatási rendszer, minden olyan szükséges eszközzel rendelkeznek, amely a védekezéshez szükséges.

Tarnai Richárd, a Pest megyei kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnöke azt hangsúlyozta: a védekezési hatékonyságot növeli, hogy tavaly januártól a megyei kormányhivatalok, ez évtől pedig a járási hivatalok vezetői látják el a védelmi bizottsági elnöki tisztséget, így az állami szervek gyorsabban és szakszerűbben tudnak reagálni a helyzetekre.

Megjegyezte, Pest megyéhez a Dunának 112 folyam-kilométernyi, az Ipolynak 36, a Zagyvának pedig 4,5 folyam-kilométernyi szakasza tartozik, de mint fogalmazott, felkészülten állnak, és minden állampolgár a leghatékonyabb és leggyorsabb segítségre számíthat szükség esetén.