"Egy barátommal egy nem túl elegáns helyen ebédeltünk, és ő fasírtot rendelt. Én csodálkozva kérdeztem, jól meggondolta-e, mire ő azt mondta: bízik az intézményekben" – ezzel a példával igyekezett megvilágítani Halász Iván, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense, hogy az új választási rendszer legnagyobb újítása, a határon túli állampolgárok postai úton történő szavazása csak akkor működhet jól, ha mindenki bízik a rendszerben, és nem kérdőjeleződik meg a választások tisztasága.

A Political Capital (PC) és az NKA közigazgatás-tudományi karának csütörtöki, "Célegyenesben a választási reform" című konferenciájának résztvevői épp arra keresték a választ, vajon milyen kérdéseket vet fel a határon túli magyarok szavazati joga, illetve az ennek lebonyolítására kitalált levélben szavazás. "Úgy képzelem, minden héten lesz valami gond a postai szavazással" – mondta Bodnár Eszter, az ELTE tanársegéde, aki szerint az egyik probléma az, hogy ma még megbecsülni sem lehet, hányan próbálnak majd külföldről szavazni, így nem lehet méretezni a rendszer kapacitásait sem.

Halász Iván szerint a postai szavazás Magyarországon újdonság, de ma már sok helyen van Európában. Lengyelországban például a közelmúltban vezették be, és az első tapasztalatok alapján népszerű: a 2010-ben az elnökválasztáson 200 ezren szavaztak levélben. Ugyanakkor volt egy probléma a szavazáshoz szükséges nyilatkozattal, sokan ugyanis nem tették bele a borítékba, így több ezer szavazat érvénytelen lett. Szlovákiában 2006-tól tértek át a levélben szavazásra, de a tavalyi parlamenti választáson csak néhány százan voksoltak így.

Hányan vannak a szavazók?

"Nem az a kérdés, hogy a külhoni voksok eldöntik-e a választást – szerintem nem –, hanem hogy legitim lesz-e az eredmény" – mondta Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, az ELTE tanársegéde, aki szerint a törvény "kellően homályosan fogalmaz" ahhoz, hogy ne lehessen tisztán látni a határon túli szavazók ügyében. Önmagában az sem világos, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) egyáltalán közzéteszi-e a névjegyzékbe feliratkozott külhoni állampolgárok számát.

A fő szabály ugyan az, hogy a választási iratok nyilvánosak, de a külföldi választók névjegyzékét valószínűleg csak a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjai tekinthetik meg, de ők sem készíthetnek másolatot vagy jegyzeteket. Bodnár Eszter szerint a törvény erről nem rendelkezik, de a végrehajtási rendelet még megteheti, hogy előírja a statisztikák közzétételét. Az viszont szinte biztos, hogy országonkénti bontásban nem teszik közzé, hiszen a magyar választójog szempontjából nem releváns, hol lakik a külhoni polgár.

A törvény alapján jelenleg az sem megoldható, hogy összevessék a névjegyzéket a már leszavazottak listájával. Ezzel az a probléma, hogy az úgynevezett választási levélcsomagokat már a választás előtti hatodik napon elkezdik kibontani, és a NVI munkatársai elkezdik összevetni a nagy borítékokban található iratot a névjegyzékkel (magát a szavazatot tartalmazó kisebb borítékot csak a választás estéjén, a nyilvánosság és a megfigyelők szeme láttára kezdik számolni). Pozsár-Szentmiklósy szerint az lehetne a megoldás, ha már az iratok ellenőrzésénél ott lehetnének az NVB-tagok, a sajtó és a nemzetközi megfigyelők.

Egy zsák szavazat

További bizalmi problémákat okozhat az is, hogy a levélben szavazásnak lényegében három módja van: a választási levélcsomagot a külhoni polgárok feladhatják postán, bevihetik a külképviseletre, vagy áthozhatják bármelyik magyarországi választási irodába. Ez a gyakorlatban bevezeti az előzetes szavazást (a konzulátuson már 15 nappal a választás előtt le lehet adni a borítékot), de semmi nem írja elő, hogy ezt személyesen kell megtenni. Előfordulhat tehát, hogy valakik – például a pártok aktivistái – akár több száz vagy több ezer szavazattal érkeznek meg valahová.

"Nagyon nem jó, ha valaki zsákszámra viszi a szavazatokat, ez nagyon komoly legitimációs problémát okozna" – mondta Halász, aki szerint egyrészt jogalkotással, másrészt a polgárok tájékoztatásával lehetne ennek elejét venni. Ez egyrészt azért is fontos lenne, mert világszerte egyre gyakoribb, hogy a választási csata után jogi csata kezdődik, a vesztes megkérdőjelezi az eredményt. Ennek Magyarországon súlyos következményei is lehetnek – mondta Bodnár Eszter –, hiszen végső esetben meg kellene ismételni a levélben szavazást. Ez, májusi szavazást feltételezve azt jelentené, hogy leghamarabb augusztusban alakulhatna meg az új parlament.

Répássy Róbert államtitkár – aki a konferencia utolsó szakaszában Lamperth Mónika szocialista képviselővel vitázott – azt mondta: neki is vannak aggodalmai, hogyan fog működni a levélben szavazás, de egyszerűen nem lehet másképp megoldani a határon túliak voksolását. Az például létező kockázat, hogy valaki átadja a szavazási csomagot és a személyes adatait másnak, aki helyette szavaz, de az államtitkár szerint ez a választópolgárok felelőssége.