A trafikmutyikról szóló hírek után nem csoda, hogy a szocialista Tóth Csaba rögtön a hétfői parlamenti ülés elején, az első interpellációnál a dohánykoncessziókra tereli a szót. Igaz, nem a legfrissebb fejleményekre, a vitatott pályázati eredményekre kíváncsi, hanem azt kérdezi: „Sikertörténet vagy kudarc? Közel 1500 településen senki nem akar nemzeti dohányboltot!” Párttársa, Józsa István interpellációban igyekszik lefordítani az egyszerű polgár szintjére a makrogazdasági folyamatokat: „Két éve zuhan a gazdaság, nincs pénze az embereknek”.

A jobbikos Apáti István is elégedetlen, legalábbis erre utal „A rezsicsökkentés súlyos hiányosságai” című interpellációja. Párttársa, Magyar Zoltán az utóbbi idők legjobb címével örvendezteti meg a földügyek iránt érdeklődő polgárokat: „A Fidesznek Kajászó, Lepsény, Segesd, Nagyatád, Csorna, Csákvár, a Borsodi Mezőség és még számtalan településen nyilvánvalóvá vált állami földbérleti mutyik után a Somogy megyei Bábonymegyeren is fontosabb volt a narancsos-haverok földdel való kiszolgálása ahelyett, hogy a helyben élő családi gazdálkodók megmaradását segítse?”

A kormánypárti interpellációk közt a fideszes Koszorús László egy tízpontos alákérdezéssel ad lehetőséget a kormánynak az önfényezésre: „Hogyan lettünk Európa sereghajtóiból éltanulók a költségvetési hiány terén?” A KDNP-s Móring József Attila pedig arról érdeklődik, hogy „milyen további tervei vannak a kormánynak, a nehéz helyzetben lévő devizahiteles családok megmentésére?” Lehet, hogy a kérdés egy újabb intézkedés bejelentését készíti elő, bár az utóbbi hetekben többször is voltak hasonló interpellációk, amelyekre csak általános kormánypropaganda volt a válasz.

Folytatódik az oktatási belháború

A hétfői ülésnap legfontosabb döntése a köznevelési törvény módosításának elfogadása. Michl József KDNP-s képviselő önálló indítványa annyira fontos a kormánynak, hogy a házszabálytól eltérve ugyanazon a napon akarnak szavazni a módosító indítványokról, majd nem sokkal később az egész törvényről (ehhez négyötödös többség, vagyis az ellenzék egy részének támogatása is szükséges). A törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy – az elsősök beíratása körül kialakult feszültségek miatt – lehetőséget ad a 27 fős maximális osztálylétszám húszszázalékos megemelésére.

Túry Gergely

A javaslat ugyanakkor jól mutatja, milyen feszültségek vannak az oktatás ügyében a kormány által támogatott KDNP, illetve a Fidesz szakpolitikusai közt. Az oktatási bizottság fideszes tagjai – többek közt Pósán László, Révész Máriusz és Sági István – számos módosító javaslatot nyújtottak be, de ebből húszat vissza is vontak, miután sem az előterjesztős, sem a kormány nem támogatta azokat. Némelyik módosító indoklása ellenzéki felszólalásnak is elmenne: az egyik például tíz pontba szedve magyarázza, milyen hiányosságok vannak az iskolából kimaradt diákoknak szánt Híd I. és II. programnak.

Innen üzenjük Viviane Redingnek…

Mivel a kormányoldal egyetlen módosítót sem támogat, valószínűleg már hétfőn elfogadja a parlament azt a határozatot, amely elítéli Viviane Redinget, az Európai Bizottság alelnökét az úgy nevezett Tobin-ügyben játszott szerepe miatt. A magyar kormánnyal számos ügyben vitában álló Reding március 9-én a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent interjúban azt mondta: „személy szerint nem csodálkozik” azon, hogy az ír Legfelsőbb Bíróság nem hajlandó kiadni a 2000-ben két gyereket halálra gázoló Francis Tobint, mivel Magyarország számos olyan határozatot fogadott el, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.”

Az Országgyűlés ezért – a kormány kérésére – határozatban mondja ki: elfogadhatatlannak tartja, hogy Viviane Reding „igazolhatónak tartja az elítélt személy állampolgársága szerinti európai uniós tagállam uniós alapelvet sértő eljárását tényekkel alá nem támasztott politikai vélekedése alapján”. Az Országgyűlés felhívja Redinget, hogy tisztségéből származó kötelezettségeinek eleget téve tegyen meg mindent, hogy az Európai Unióban megvalósuljon az igazságügyi együttműködés, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását.

Bár a Tobin-ügyben – Reding szerencsétlen nyilatkozata ellenére is – nyilvánvalóan az ír Legfelsőbb Bíróság a leginkább felelős, az Országgyűlés a határozatban „elismeri az ír hatóságok együttműködési készségét”, sőt, „nagyra értékeli az ír igazságügyi miniszter elkötelezettségét” az ügy megoldása iránt. A határozatban az írekről csak annyi szerepel: a parlamentelfogadhatatlannak tartja, hogy az EU-ban egy jogerősen elítélt személy elkerülje büntetést azáltal, hogy „az állampolgársága szerinti európai uniós tagállam nem hajtja végre a másik európai uniós tagállamban hozott jogerős bírósági ítéletet”.

Szent és profán dolgok

Hétfőn fogadhatják el a képviselők a Fidesz csodafegyverének számító rezsicsökkentési törvényt. A fideszes Németh Szilárd törvényjavaslata egyebek mellett rögzítené, hogy a szolgáltatók nem háríthatják át a fogyasztókra a különadókat, illetve július 1-jével a vízszolgáltatás és a szemétszállítás területén is bevezetné a 10 százalékos csökkentést, és 2014-ig be is fagyasztaná az árakat. A javaslathoz szombat estig csak a szocialisták nyújtottak be zárószavazás előtti módosító indítványt, de vasárnap még a kormánypártok is megtehetik, így az utolsó pillanatban is módosulhat a szöveg.

Kedden kezdődik az egyházügyi törvény módosításának általános vitája. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabály több elemét. A kormánypártok még az alaptörvényt is módosították annak érdekében, hogy a lényegen ne kelljen változtatni: továbbra is a parlament lesz jogosult dönteni a „bevett egyház” névre keresztelt közösségek elismeréséről (más közösségeket a bíróság regisztrál majd). Az Országgyűlés elutasító határozata ellen az Alkotmánybírósághoz lehet majd fordulni, de a feltételek közzé beépítettek egy gumiszabályt, „a közösségi célok érdekében történő együttműködésre alkalmasság” feltételét.

Ugyancsak kedden kezdődik az új fémkereskedelmi törvényjavaslat vitája. A jelenlegi, hasonló jogszabály csak 2009-es, de most a kormány teljesen újat akar, valószínűleg a szűnni nem akaró lopások miatt. A lényeg, hogy Magyarország területén csak külön engedéllyel lehet a fémet felvásárolni, raktározni, szállítani és feldolgozni, és jelentősen emelkednek a bírságok. Még azt is előírnák, hogy magánszemélyek a saját telkükön legfeljebb három köbméternyi fémhulladékot halmozhatnak fel, akinek ennél több van, annak vagy le kell adnia egy kereskedőnek, vagy el kell vitetnie a szemetesekkel.