szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Van egy vidék az országban, ahol senkit nem érdekel, ki nyerte a trafikkoncessziót, hol lesz nemzeti dohánybolt. Az ukrán határ menti falvakban eddig sem vették a drága magyar cigit: itt majd' mindenki a csempészetből él, vagy ha nem, hát csempészektől vásárol. Járőrözni indultunk a pénzügyőrökkel, de kiszúrtak minket.

Ukrán-román-magyar hármas határ: félméteres betonkeménységűre taposott ösvény vezet a Túr partján, el a cirill betűs oszlop mellet, egészen a magyar címeres határkőig. Minden kétséget kizáróan csempészút, több száz ilyen van a Záhonyig tartó 110 kilométeres ukrán határszakaszon – a környékbeli falvakban állítólag szinte mindenki érintett a csempészetben, van, aki impozáns házat is épített a milliárdos bizniszből.

A cigaretta feketepiacát 2004 óta kutató GfK Hungária tavaly októberben közreadott felmérése szerint a feketekereskedelem arányának évek óta tartó csökkenő tendenciája visszafordult, az illegális kereskedés újra növekedésnek indult. A GfK ezt a fordulatot a kormányzati intézkedéseknek tudta be: „az adózatlan piac alakulását jelentős mértékben befolyásolták az évente legalább kétszeri, a fizetőképes kereslet növekedését jelentősen meghaladó jövedékiadó-emelések, a 2012. január 1-jei áfaemelés, valamint a zárt közterületen való dohányzás teljes tilalmának bevezetése”. A kutatóintézet tavaly még nem számolt a legális kereskedelmet 40 ezer árusító helyről 5 ezerrel szűkítő trafiktörvény hatásaival.

„Még jó, hogy gyanús”

„Hol lehet okosban cigit venni?” – kérdezzük a tiszabecsi határátkelőtől 30 méterre található büfé eladójától. A boltocskában alig 5-6 cigimárka található a polcokon, július 1-jétől már egy sem lesz. „Mi nem foglalkozunk ilyesmivel” – válaszol az eladó, majd a fejével jobbra int. A bolt mellett egy középkorú férfi támasztja a falat, aki a fogai között sziszegve igazít útba: „menjen az ABC elé”.

Kerítés a tiszabecsi átkelőnél – dobálva csempésznek
©

A vegyesboltnál fiatal nő áll, retiküllel a kezében. Amíg odaérünk, két vevőt szolgál ki, „300, 350” kéri el a vásárlóktól az ukrán cigik árát. Amint a közelébe érünk, odébb megy, a büfé falánál álló férfi – aki jól láthatóan őrként felügyeli a retikülös nőt – nevetve mondja később: „itt a helyieket szolgálják ki, magát nem ismerik; még jó, hogy gyanús”. A retikülösnél egyszerre csak pár doboz cigi van, ha elfogy, int az „őrnek”, aki újabb adagot hoz.

Beletaposnak a gázba
©

A környező falvakban senkinek nem fog hiányozni a „nemzeti trafik”. A környéken egyedül Fehérgyarmaton nyertek koncessziót, több falu trafik nélkül marad, de ezt a lakosság csöppet sem bánja. Errefelé már évtizedek óta működnek „családi vállalkozásként” a dohányboltok – csak feketén. A határ menti falvakban járőröző adóhatósági nyomozók – a vám- és pénzügyőrök – utunk során rá-rá böknek egy-egy impozáns, rendszerint emeletes családi házra. Tudják, hol vannak az illegális „családi trafikok”. Rendszeres persze a házkutatás, esetleg a határon kapják el a csempészdinasztiák vezetőit, de a feketekereskedelem elleni küzdelem egy soha véget nem érő történet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: a járőrök szerint a bekasznizott csempész helyébe már aznap beáll egy új. A vidék fel van osztva a bandák között.

A „dobálós” és az „úsztatós” módszer

„Ha az ember beáll szállítónak, akkor 3 ezer forintot is kereshet egy este alatt” – mondja Dávid Zoltán, a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságának rendészeti osztályvezetője, akit a hármas határ és Tiszabecs közötti szakaszon kísértünk el a járőrözésre. A határsértő szállítókat a vámosok egymás közt „serpáknak” hívják.

Csempészösvény a hármas határnál
©

A legegyszerűbb megoldás az, amikor a szervezők összeszedik a közeli falvakban az embereket, akik behordják a határról az árut. Még csak nem is kell átlépni a határt: az ukrán oldalról dobálják át az 50 kartont tartalmazó dobozokat, esetleg a vonatról, a vámvizsgálat előtt. De az is előfordul, hogy a két közúti vámvizsgálat között a „senki földjére” dobják a csomagokat. Ha rendőrt vagy pénzügyőrt látnak, a „serpák” eldobálják a dobozokat, és a mezőn szétszóródva futnak el, lehetetlen utolérni őket. Van ahol gyalogolni sem kell: több határmenti faluban az utolsó házak közvetlenül a töltés mellett vannak, így a dobozok a kertben landolnak.

Magosligetnél a temető mellett van az országhatár, elég kocsival „kivinni egy virágot”. Péntek délután, amikor a járőrkocsi lekanyarodott a temető felé, feltűnően sokan rótták le a kegyeletüket: három autó húzott el mellettünk a sírkert felől. A járőrök tudják, a csempészeknek jól szervezett figyelőszolgálatuk van: ha feltűnik a Ford Ranger, máris figyelmeztetik őket telefonon az ezzel megbízott falubeliek.

Ennyi fér egy csempészdobozba - lefoglalt ukrán cigi Záhonyban
©

Míg a mezőn „dobálnak”, a határfolyókon „úsztatnak”. Fóliába csomagolják a dobozokat, majd a kisebb folyókon áthúzzák, a Tiszán viszont ladikkal, motorcsónakkal viszik át. A csempészek annyira felbátorodtak, hogy pár hete már nem is a halk villany-, hanem egy hangos robbanómotoros csónakkal lépték át a határt. Ők lebuktak, a csónak pedig a záhonyi – a vámosok által csak „desing centernek” nevezett – raktárba került.

„Itt mindenki szegény, de becsületes”

A pénzügyőrök szerint két felhajtóerő működteti a csempészetet és a feketekereskedelmet: az ukrán, fehérorosz cigi nyomott ára, illetve a magas megyei munkanélküliség és a szegénység. A határ túloldalán már 150-200 forintért be lehet szerezni egy doboz cigarettát, nagy tételben még olcsóbban. Ez a magyar oldalon 300-400 forintra emelkedik, így az egyszerre 150 kartont átcipelő, egy este alatt akár 5-ször is forduló serpák kifizetése után is akár 100 százalékos a haszon. A „behozott” ciginek csak egy töredéke kerül a helyi piacra, a nagy része a nyíregyházi, debreceni vagy akár a budapesti piacokra kerül, de egyre nagyobb mennyiségű áru megy tovább ma már a nyugati EU-s országokba is, ahol még többet lehet elkérni érte, hiszen ott még magasabb a legális cigi ára.

Akcióban a járőrök az ukrán határon
©

A pénzügyőrök terepjárója Uszka felé haladva hirtelen felgyorsul: mozgást látnak a határt jelentő töltésen. De csak egy idősebb házaspár sétáltatja az unokát. Hiába halad tovább a járőrautó, a láthatóan ijedt nagyapa nem akar beszélni a csempészekről, állítja, Uszkán senki nem foglalkozik ilyesmivel – igaz, a beszélgetésünktől pár méterre friss csapás keresztezi a határvonalat. Viszont panaszolja, hogy a faluban senkinek nincs munkája, legfeljebb az önkormányzat szociális földprogramja ad valami kis mellékest, na meg a közmunka, ám ez kevés a megélhetéshez.

Kukázós felmérés

A kukákból üres cigis dobozokat gyűjtő és a zárjegyet vizsgáló GfK 2012-es kutatása szerint a határtól 25 kilométerre fekvő Kisvárdán az elhajított dobozok 40 százaléka ukrán, fehérorosz, orosz eredetű, 4,5 százaléka pedig hamisítvány. Még a távolabb lévő Nyíregyházán is 17 és 4,7 százalék ez az arány. Összehasonlításképp: a magyarországi átlag 5 és 0,5 százalék. A vámosok szerint, míg korábban főleg üzemanyagot és a tiszta szeszt csempésztek, ma egyértelműen a cigi a fő csempészáru. Május elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) emberei az ukrán határtól 120 kilométerre található Téglás mellett 116 ezer doboz ukrán cigarettát foglaltak le mintegy 60 millió forint értékben.
 
Míg a GfK kutatása szerint újra növekedésnek indult az illegális kereskedelem, a NAV 2011-2012-es, hvg.hu-nak megküldött adatai szerint az utóbbi két évben csökkent az esetszám, illetve a lefoglalt cigi mennyisége is. 2011-ben közel 13 millió szál illegális cigarettát foglaltak le, tavaly már csak 8,3 milliót.

A GfK adatai azt mutatják, hogy a feketekereskedelem a leginkább sújtott keleti megyékből fokozatosan tevődik át a déliekre, a szerb határszakaszra. A Szerbiából érkező csempészáru 2011-ről 2012-re 20 százalékról 29-re növekedett. A trafiktörvényt kidolgozó Lázár János városában, Hódmezővásárhelyen a cigis dobozok 21 százaléka volt külföldi. A GfK adatai szerint egyetlen gyártó van, amelyiket nem érinti a csempészet és a hamisítás. A trafiktörvény előkészítésében szerepet vállaló Continental-csoport termékeit nem hamisítják, s mivel csak Magyarországon gyártják a márkáit, nem is csempészik.

Csempészet ukrán hitelből

Az egyre fejlettebb felderítő technikának, és a vám- és pénzügyőri munka átszervezésének köszönhető, hogy a csempészetet sikerült visszaszorítani – mondta a hvg.hu-nak Suller Attila, a NAV vám- és jövedéki szóvivője. Az egyes határszakaszokat kilométeres zónákat belátó hőkamerákkal pásztázzák: hiába jelezték ottjártunk előtt, hogy a járőrözésről riport készül, 5 perccel azután, hogy kiértünk a határra, máris lefékezett mellettünk a járőrkocsi – kiszúrt minket a kamera.

Hőkamera pásztázza a vidéket
©

Persze a NAV és a határvédelmet ellátó rendőrség technológiájával együtt fejlődnek a csempészek módszerei is. Bevett trükk, hogy tárcsázzák a rendőrséget,és bejelentik:  valakik motoszkálnak a töltésen. A járőrök nagyobb létszámban kivonulnak, mire a csempészek 5-10 kilométerrel odébb behozzák az árut. Kitanulják, melyek azok a partszakaszok, dombos részek, amelyeket nem lát be a hőkamera.

Mellette vezet a csempészút
©

„Foglaltunk már le olyan kocsit is, ami úgy meg volt erősítve, mint egy raliautó” – mondja Dávid Zoltán. Az említett autónak viszont nem az utastere volt megerősítve, hanem a motorháza: ha eléjük áll egy járőrautó, akkor nekimennek. Április végén pénzügyőrök Beregdaróc térségében két, egymás után közlekedő mikrobuszt szúrtak ki. A buszok előbb lassítottak, majd továbbhajtottak, a járőrnek úgy kellett vetődnie az autó elől. Az egyik kocsit végül elkapták, rakterében 47,5 ezer doboz, majdnem 37 millió forint értékű csempészett cigarettára bukkantak. Pár héttel ezelőtt a szolgálati fegyver is előkerült Záhony közelében. A csempészek csak azután álltak meg, hogy a járőr a levegőbe lőtt. 

A pénzügyőrök szerint a csempészetet pár tucat család irányítja, akik viszont több ezer embert is mozgatnak. Rendszerint felosztják egymás közt a határszakaszt, ha valakit bevisznek közülük, a többiek máris átveszik a területét. Dávid szerint tőke sem igazán kell a „vállalkozáshoz”: az ukrán bandák rendszerint hitelben adják az árut, amit elég akkor kifizetni, ha már túladtak rajta a magyar oldalon.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Dübörög a válság, veszik a csempészcigit

Görögországban 2008 óta négyszeresére nőtt az eladott csempészett cigaretta mennyisége, legalábbis egy tanulmány szerint. A görög állam ezzel mintegy félmilliárd eurónyi adóbevételtől esik el évente.

MTI Közlekedés

NAV-os autóval karambolozott egy menekülő csempész

Menekülő cigarettacsempész ütközött össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járőrautójával Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a balesetben az egyik pénzügyőr könnyebben megsérült – közölte a szervezet megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságának rendészeti osztályvezetője.

MTI Világ

Siklórepülővel csempésznek cigit a román határokon

Siklórepülőt, folyóáramlatot és tucatnyi más módszert használnak a cigarettacsempészek a román határokon, akiktől idén több mint háromszor annyi csempészárut foglaltak le a hatóságok, mint a tavalyi év azonos időszakában - közölte kedden a Mediafax hírügynökség a határrendőrség kimutatására hivatkozva.