szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Van egy vidék az országban, ahol senkit nem érdekel, ki nyerte a trafikkoncessziót, hol lesz nemzeti dohánybolt. Az ukrán határ menti falvakban eddig sem vették a drága magyar cigit: itt majd' mindenki a csempészetből él, vagy ha nem, hát csempészektől vásárol. Járőrözni indultunk a pénzügyőrökkel, de kiszúrtak minket.

Ukrán-román-magyar hármas határ: félméteres betonkeménységűre taposott ösvény vezet a Túr partján, el a cirill betűs oszlop mellet, egészen a magyar címeres határkőig. Minden kétséget kizáróan csempészút, több száz ilyen van a Záhonyig tartó 110 kilométeres ukrán határszakaszon – a környékbeli falvakban állítólag szinte mindenki érintett a csempészetben, van, aki impozáns házat is épített a milliárdos bizniszből.

A cigaretta feketepiacát 2004 óta kutató GfK Hungária tavaly októberben közreadott felmérése szerint a feketekereskedelem arányának évek óta tartó csökkenő tendenciája visszafordult, az illegális kereskedés újra növekedésnek indult. A GfK ezt a fordulatot a kormányzati intézkedéseknek tudta be: „az adózatlan piac alakulását jelentős mértékben befolyásolták az évente legalább kétszeri, a fizetőképes kereslet növekedését jelentősen meghaladó jövedékiadó-emelések, a 2012. január 1-jei áfaemelés, valamint a zárt közterületen való dohányzás teljes tilalmának bevezetése”. A kutatóintézet tavaly még nem számolt a legális kereskedelmet 40 ezer árusító helyről 5 ezerrel szűkítő trafiktörvény hatásaival.

„Még jó, hogy gyanús”

„Hol lehet okosban cigit venni?” – kérdezzük a tiszabecsi határátkelőtől 30 méterre található büfé eladójától. A boltocskában alig 5-6 cigimárka található a polcokon, július 1-jétől már egy sem lesz. „Mi nem foglalkozunk ilyesmivel” – válaszol az eladó, majd a fejével jobbra int. A bolt mellett egy középkorú férfi támasztja a falat, aki a fogai között sziszegve igazít útba: „menjen az ABC elé”.

Kerítés a tiszabecsi átkelőnél – dobálva csempésznek
©

A vegyesboltnál fiatal nő áll, retiküllel a kezében. Amíg odaérünk, két vevőt szolgál ki, „300, 350” kéri el a vásárlóktól az ukrán cigik árát. Amint a közelébe érünk, odébb megy, a büfé falánál álló férfi – aki jól láthatóan őrként felügyeli a retikülös nőt – nevetve mondja később: „itt a helyieket szolgálják ki, magát nem ismerik; még jó, hogy gyanús”. A retikülösnél egyszerre csak pár doboz cigi van, ha elfogy, int az „őrnek”, aki újabb adagot hoz.

Beletaposnak a gázba
©

A környező falvakban senkinek nem fog hiányozni a „nemzeti trafik”. A környéken egyedül Fehérgyarmaton nyertek koncessziót, több falu trafik nélkül marad, de ezt a lakosság csöppet sem bánja. Errefelé már évtizedek óta működnek „családi vállalkozásként” a dohányboltok – csak feketén. A határ menti falvakban járőröző adóhatósági nyomozók – a vám- és pénzügyőrök – utunk során rá-rá böknek egy-egy impozáns, rendszerint emeletes családi házra. Tudják, hol vannak az illegális „családi trafikok”. Rendszeres persze a házkutatás, esetleg a határon kapják el a csempészdinasztiák vezetőit, de a feketekereskedelem elleni küzdelem egy soha véget nem érő történet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: a járőrök szerint a bekasznizott csempész helyébe már aznap beáll egy új. A vidék fel van osztva a bandák között.

A „dobálós” és az „úsztatós” módszer

„Ha az ember beáll szállítónak, akkor 3 ezer forintot is kereshet egy este alatt” – mondja Dávid Zoltán, a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságának rendészeti osztályvezetője, akit a hármas határ és Tiszabecs közötti szakaszon kísértünk el a járőrözésre. A határsértő szállítókat a vámosok egymás közt „serpáknak” hívják.

Csempészösvény a hármas határnál
©

A legegyszerűbb megoldás az, amikor a szervezők összeszedik a közeli falvakban az embereket, akik behordják a határról az árut. Még csak nem is kell átlépni a határt: az ukrán oldalról dobálják át az 50 kartont tartalmazó dobozokat, esetleg a vonatról, a vámvizsgálat előtt. De az is előfordul, hogy a két közúti vámvizsgálat között a „senki földjére” dobják a csomagokat. Ha rendőrt vagy pénzügyőrt látnak, a „serpák” eldobálják a dobozokat, és a mezőn szétszóródva futnak el, lehetetlen utolérni őket. Van ahol gyalogolni sem kell: több határmenti faluban az utolsó házak közvetlenül a töltés mellett vannak, így a dobozok a kertben landolnak.

Magosligetnél a temető mellett van az országhatár, elég kocsival „kivinni egy virágot”. Péntek délután, amikor a járőrkocsi lekanyarodott a temető felé, feltűnően sokan rótták le a kegyeletüket: három autó húzott el mellettünk a sírkert felől. A járőrök tudják, a csempészeknek jól szervezett figyelőszolgálatuk van: ha feltűnik a Ford Ranger, máris figyelmeztetik őket telefonon az ezzel megbízott falubeliek.

Ennyi fér egy csempészdobozba - lefoglalt ukrán cigi Záhonyban
©

Míg a mezőn „dobálnak”, a határfolyókon „úsztatnak”. Fóliába csomagolják a dobozokat, majd a kisebb folyókon áthúzzák, a Tiszán viszont ladikkal, motorcsónakkal viszik át. A csempészek annyira felbátorodtak, hogy pár hete már nem is a halk villany-, hanem egy hangos robbanómotoros csónakkal lépték át a határt. Ők lebuktak, a csónak pedig a záhonyi – a vámosok által csak „desing centernek” nevezett – raktárba került.

„Itt mindenki szegény, de becsületes”

A pénzügyőrök szerint két felhajtóerő működteti a csempészetet és a feketekereskedelmet: az ukrán, fehérorosz cigi nyomott ára, illetve a magas megyei munkanélküliség és a szegénység. A határ túloldalán már 150-200 forintért be lehet szerezni egy doboz cigarettát, nagy tételben még olcsóbban. Ez a magyar oldalon 300-400 forintra emelkedik, így az egyszerre 150 kartont átcipelő, egy este alatt akár 5-ször is forduló serpák kifizetése után is akár 100 százalékos a haszon. A „behozott” ciginek csak egy töredéke kerül a helyi piacra, a nagy része a nyíregyházi, debreceni vagy akár a budapesti piacokra kerül, de egyre nagyobb mennyiségű áru megy tovább ma már a nyugati EU-s országokba is, ahol még többet lehet elkérni érte, hiszen ott még magasabb a legális cigi ára.

Akcióban a járőrök az ukrán határon
©

A pénzügyőrök terepjárója Uszka felé haladva hirtelen felgyorsul: mozgást látnak a határt jelentő töltésen. De csak egy idősebb házaspár sétáltatja az unokát. Hiába halad tovább a járőrautó, a láthatóan ijedt nagyapa nem akar beszélni a csempészekről, állítja, Uszkán senki nem foglalkozik ilyesmivel – igaz, a beszélgetésünktől pár méterre friss csapás keresztezi a határvonalat. Viszont panaszolja, hogy a faluban senkinek nincs munkája, legfeljebb az önkormányzat szociális földprogramja ad valami kis mellékest, na meg a közmunka, ám ez kevés a megélhetéshez.

Kukázós felmérés

A kukákból üres cigis dobozokat gyűjtő és a zárjegyet vizsgáló GfK 2012-es kutatása szerint a határtól 25 kilométerre fekvő Kisvárdán az elhajított dobozok 40 százaléka ukrán, fehérorosz, orosz eredetű, 4,5 százaléka pedig hamisítvány. Még a távolabb lévő Nyíregyházán is 17 és 4,7 százalék ez az arány. Összehasonlításképp: a magyarországi átlag 5 és 0,5 százalék. A vámosok szerint, míg korábban főleg üzemanyagot és a tiszta szeszt csempésztek, ma egyértelműen a cigi a fő csempészáru. Május elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) emberei az ukrán határtól 120 kilométerre található Téglás mellett 116 ezer doboz ukrán cigarettát foglaltak le mintegy 60 millió forint értékben.
 
Míg a GfK kutatása szerint újra növekedésnek indult az illegális kereskedelem, a NAV 2011-2012-es, hvg.hu-nak megküldött adatai szerint az utóbbi két évben csökkent az esetszám, illetve a lefoglalt cigi mennyisége is. 2011-ben közel 13 millió szál illegális cigarettát foglaltak le, tavaly már csak 8,3 milliót.

A GfK adatai azt mutatják, hogy a feketekereskedelem a leginkább sújtott keleti megyékből fokozatosan tevődik át a déliekre, a szerb határszakaszra. A Szerbiából érkező csempészáru 2011-ről 2012-re 20 százalékról 29-re növekedett. A trafiktörvényt kidolgozó Lázár János városában, Hódmezővásárhelyen a cigis dobozok 21 százaléka volt külföldi. A GfK adatai szerint egyetlen gyártó van, amelyiket nem érinti a csempészet és a hamisítás. A trafiktörvény előkészítésében szerepet vállaló Continental-csoport termékeit nem hamisítják, s mivel csak Magyarországon gyártják a márkáit, nem is csempészik.

Csempészet ukrán hitelből

Az egyre fejlettebb felderítő technikának, és a vám- és pénzügyőri munka átszervezésének köszönhető, hogy a csempészetet sikerült visszaszorítani – mondta a hvg.hu-nak Suller Attila, a NAV vám- és jövedéki szóvivője. Az egyes határszakaszokat kilométeres zónákat belátó hőkamerákkal pásztázzák: hiába jelezték ottjártunk előtt, hogy a járőrözésről riport készül, 5 perccel azután, hogy kiértünk a határra, máris lefékezett mellettünk a járőrkocsi – kiszúrt minket a kamera.

Hőkamera pásztázza a vidéket
©

Persze a NAV és a határvédelmet ellátó rendőrség technológiájával együtt fejlődnek a csempészek módszerei is. Bevett trükk, hogy tárcsázzák a rendőrséget,és bejelentik:  valakik motoszkálnak a töltésen. A járőrök nagyobb létszámban kivonulnak, mire a csempészek 5-10 kilométerrel odébb behozzák az árut. Kitanulják, melyek azok a partszakaszok, dombos részek, amelyeket nem lát be a hőkamera.

Mellette vezet a csempészút
©

„Foglaltunk már le olyan kocsit is, ami úgy meg volt erősítve, mint egy raliautó” – mondja Dávid Zoltán. Az említett autónak viszont nem az utastere volt megerősítve, hanem a motorháza: ha eléjük áll egy járőrautó, akkor nekimennek. Április végén pénzügyőrök Beregdaróc térségében két, egymás után közlekedő mikrobuszt szúrtak ki. A buszok előbb lassítottak, majd továbbhajtottak, a járőrnek úgy kellett vetődnie az autó elől. Az egyik kocsit végül elkapták, rakterében 47,5 ezer doboz, majdnem 37 millió forint értékű csempészett cigarettára bukkantak. Pár héttel ezelőtt a szolgálati fegyver is előkerült Záhony közelében. A csempészek csak azután álltak meg, hogy a járőr a levegőbe lőtt. 

A pénzügyőrök szerint a csempészetet pár tucat család irányítja, akik viszont több ezer embert is mozgatnak. Rendszerint felosztják egymás közt a határszakaszt, ha valakit bevisznek közülük, a többiek máris átveszik a területét. Dávid szerint tőke sem igazán kell a „vállalkozáshoz”: az ukrán bandák rendszerint hitelben adják az árut, amit elég akkor kifizetni, ha már túladtak rajta a magyar oldalon.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Gazdaság

Dübörög a válság, veszik a csempészcigit

Görögországban 2008 óta négyszeresére nőtt az eladott csempészett cigaretta mennyisége, legalábbis egy tanulmány szerint. A görög állam ezzel mintegy félmilliárd eurónyi adóbevételtől esik el évente.

MTI Közlekedés

NAV-os autóval karambolozott egy menekülő csempész

Menekülő cigarettacsempész ütközött össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) járőrautójával Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a balesetben az egyik pénzügyőr könnyebben megsérült – közölte a szervezet megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságának rendészeti osztályvezetője.

MTI Világ

Siklórepülővel csempésznek cigit a román határokon

Siklórepülőt, folyóáramlatot és tucatnyi más módszert használnak a cigarettacsempészek a román határokon, akiktől idén több mint háromszor annyi csempészárut foglaltak le a hatóságok, mint a tavalyi év azonos időszakában - közölte kedden a Mediafax hírügynökség a határrendőrség kimutatására hivatkozva.

Piros-fehér-zöldbe borul a Lánchíd

Piros-fehér-zöldbe borul a Lánchíd

Európa leggazdagabb embere újra túl a 100 milliárd dolláros álomhatáron

Európa leggazdagabb embere újra túl a 100 milliárd dolláros álomhatáron

Megvezethették a világot a hidroxi-klorokint kutató "tudósok", az egész tudományos élet megérezheti a hatását

Megvezethették a világot a hidroxi-klorokint kutató "tudósok", az egész tudományos élet megérezheti a hatását