A strasbourgi bíróság nyilvánvalóan nem tudott tájékozódni arról, hogy a végkielégítés "egy kiválóan bevált szocialista módszer" volt a közpénzek lenyúlására – fogalmazott kérdésre válaszolva a kormánypárti politikus, hozzátéve, hogy "voltak itt 2010 előtt" nokiás dobozok, offshore-ügyletek, színlelt szerződések, ingatlanpanamák és "a jó öreg végkielégítés".

A Fidesz azonban a kormányzása kezdetén világossá tette: az emberek nem tűrik, hogy "a haverok (...) jól felmondanak egymásnak, és ezzel több millió forintos végkielégítést visznek haza a zsebben, mindezt közpénzből" – mondta Hoppál Péter, közölve, hogy ennek a gyakorlatnak a jelenlegi kormányoldal véget vetett, és "a pofátlanul magas végkielégítésekre" 98 százalékos különadót vezetett be. A társadalom pedig továbbra is elvárja, hogy "ilyen pénzlenyúlások ne történjenek Magyarországon" – zárta szavait a szóvivő.

Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta – mondta ki kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az ítéletet az N. K. M. monogramú panaszos ügyében hozták. Az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011. május 27-én elbocsátották. Végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét – jelen esetben 2,4 millió forintot – 98 százalékos adóval sújtották. Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott. A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint – a perrel kapcsolatban felmerült költségekre – további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.