Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a magas vízállás és a vízi közlekedés tilalmának következtében elmaradt horgászok miatt 20-25 millió forintos bevételkieséssel számol a társaság.

Az árhullám azonban nem csak veszteséggel járt, hiszen a víztározó területén ideális feltételeket teremtett a halak természetes szaporodásához, amely a következő években tovább növelheti az itteni fogási esélyeket, a népszerű horgászvíz vonzerejét – tette hozzá.

Jelezte: a sikeres ívás mellett halászati hasznosító telepítéssel is gyarapítja a Tisza-tó halállományát. A 2013-ra tervezett halasítások tavaszi üteme 10 000 kilogramm kétnyaras, pikkelyes ponty kihelyezésével a közelmúltban befejeződött.

Ezt megelőzően kora tavasszal mintegy 3 millió forintból 400 ezer darab előnevelt csukaivadékot telepítettek a tározóba – tájékoztatott a szakember. Hozzátette: ezúttal kizárólag ebből a halfajból teljesítették ragadozóivadék-kijuttatási kötelezettségüket. A Tisza-tóban gazdaságilag jelentős állománnyal rendelkező harcsa, süllő és balin ugyanis az ökológiai vizsgálatok szerint – elsősorban későbbi ívási idejének köszönhetően - stabilabb és önfenntartóbb populációval rendelkezik.

Az idei halasításokból így a körülbelül 40 millió forintból megvalósuló pontytelepítések turisztikai szezonra időzített része maradt hátra – fogalmazott Hegedűs Gábor. Közölte: ennek keretében június elejétől szeptember elejéig négy különböző időpontban, összesen 30.000 kilogramm háromnyaras, azaz fogható méretű pikkelyes tőpontyot telepítenek 6-8 különböző helyszínen a tározóba.

Az ügyvezető jelezte: egy korábban kötött termeltetési szerződés értelmében 2014-ben érkeznek az első szállítmányok azokból a kétnyaras, ugyancsak pikkelyes pontyokból, amelyek őshonos Tisza-tavi anyahalaktól származnak, és ezáltal nagyobb ellenálló-, illetve alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, valamint magasabb biológiai értéket képviselnek majd tógazdasági társaiknál.