A világ minden tőzsdéjéhez és a forinthoz hasonlóan Donald Trump viszontvámjai miatt durva esésben van a nyersolaj nagykereskedelmi ára is.

Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) hordója 3 százalékos áresést követően a cikk írásakor 59,5 dollár körül mozog, ez 2021 áprilisa óta a legalacsonyabb szintje. Egy hét alatt 16,5 százalékkal esett az ára, éves összevetésben 31 százalékos az esés. A WTI múlt héten, amikor Trump bejelentette a viszontvámokat, az elmúlt két év legnagyobb heti veszteségét könyvelhette el.

A norvég Brent pedig – szintén 3 százalékos esés után – alig több mint 63 dollárt kóstál, ami ugyancsak a 2021 áprilisa óta felállt legalacsonyabb árszint. Itt 15,45 százalékos volt a heti áresés, és 30 százalékos az éves. A múlt heti értékvesztés a Brent esetében az elmúlt 18 hónap legnagyobb egy hétre számolt beszakadása volt.

Az olajár-zuhanást elsősorban az okozza, hogy a Trump-féle viszontvámok miatt egyre nagyobb az aggodalom, hogy a brutális sarcokra az USA kereskedelmi partnerei hasonlóan durva eszközökkel válaszolnak, ami egyre eszkalálódó vámháborúba hajtja a világot, lelassul a globális kereskedelem, és ezzel együtt az energiaigény is.

A világ legnagyobb olajimportőrét, Kínát Trump minden vámmal együttvéve most már több mint 50%-os importsarccal terhelte meg, mire Peking 34%-os vámot vetett ki az amerikai árukra. A legnagyobb olajexportőr, a szaúd-arábiai Saudi Aramco pedig az elmúlt négy hónap legalacsonyabb szintjére csökkentette az olajárakat az ázsiai vásárlóknak a májusi beszerzésekre. Az OPEC+ pedig múlt héten váratlanul nagy termelésnövelést jelentett be, így a várható árubőség is az olcsóbb olaj felé mutat.

Azért ne örüljünk: ahhoz, hogy a benzin ára is lejjebb menjen, arra is szükség lenne, hogy a forint ne essen a dollárral szemben.